Vezető ukrán tisztek szerint az F-16 vadászgépek késve és rendszertelenül fognak megérkezni, pedig már 2023-ban szükség volt rájuk. Megtörténhet, hogy idén már nem is lesz értelme a bevetésüknek.
HIRDETÉS„Minden fegyvernek megvan a maga ideje. Az F-16-os vadászgépekre 2023-ban lett volna szükség” – mondja egy ukrán katonai vezető a Politicónak. Szerinte Ukrajna az orosz invázió kezdetétől fogva nem kapta meg időben a szükséges katonai felszereléseket, aminek a következményei a frontokon is érezhetőek.
A Dániából várt első szállítmány idén nyáron esedékes.
Ez az „egy esély háborúja”, mert az oroszok gyorsan tanulnak
Az elnevezés az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokától, Valerij Zaluzsnij tábornoktól származik, akit februárban menesztett Zelenszkij elnök. A megfogalmazás azt takarja, hogy egyes fegyverrendszerek nagyon gyorsan feleslegessé vagy használhatatlanná válhatnak, mert az oroszok megtalálják a védekezés módját, és gyorsan szembeszállnak velük.
A másik eset az, amikor egy fejlett eszköz későn jelenik meg, és már nem képes fordulatot hozni a hadműveletekbe. A Defense One szakírója példaként a világ első sugárhajtású vadászbombázóját, a nácik Messerschmitt 262-ét hozza fel, amely 1944 végén kapcsolódott be a harcokba, de csekély számban, és túl későn ahhoz, hogy fordíthasson a háború menetén.
A megkérdezett ukrán tisztek szerint nem teljesen igaz az, hogy az oroszok csak vaktában terelik a csapatokat a húsdarálóba. „Természetesen ezt is megteszik, de tanulnak és finomodnak is” - mondja egyikük.
A szakértők szerint a háború első szakaszában az USA és az Egyesült Királyság által szállított, vállról indítható páncéltörő rakéták pont a kellő időben érkeztek, és segítettek megmenteni Kijevet. Jó volt a hatásfoka a HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszereknek is, melyek döntő szerepet játszottak abban, hogy 2022 novemberében kiszorítsák Oroszországot Herszonból.
„Azóta viszont gyakran nem akkor kapjuk meg a fegyverrendszereket, amikor szükségünk van rájuk, és amikor megérkeznek, már nem relevánsak” – mondta egy másik magas rangú tiszt, említve a brit Storm Shadow és a francia SCALP cirkálórakétákat, melyeket néhány hónapig sikeresen használtak, de mára a lendület megtört. „Az oroszok mindig és gyorsan tanulnak. Nem adnak nekünk második esélyt".
Egy másik tiszt szerint az ukrán hadseregnek már nem feltétlenül F-16-os vadászgépekre van szüksége, amelyek csak az év vége körül érkezhetnek kellő számban, hanem inkább hatalmas tömegű hagyományos fegyverre és drónokra.
„Tarackok, aknavetők és lövedékek kellenek, több százezer vagy inkább millió felletti számban, és persze drónok és rakéták” – mondja. Számításai szerint körülbelül 4 millió tüzérségi lövedék és 2 millió drón kell ahhoz, hogy feltartóztassák az ellenséget. Ez még nagyon messze van a győzelemtől, de legalább megkíméli Ukrajnát a további túlzott emberveszteségektől és az állomány végzetes kivérzésétől, amit egyre nehezebb pótolni.
Aggasztó körülmény az is, hogy az F-16 esetében még mindig nem biztosított teljesen a magas kiképzettségű szakszemélyzet, ami gépenként legalább 3 pilótát és kipróbált karbantartó teameket követel meg.
Mivel az orosz elnök belengette, hogy az amerikai vadászgépek bázisai 'legitim katonai célpontok' lesznek, biztosítani kell a repülőterek és hangárok fokozott légvédelmét is. Ehhez a korábban telepített Patriot ütegek nem megfelelőek, mert ha az oroszok drónokkal támadják a légibázisokat, akkor sokkal sűrűbb és másfajta védelemre, például elektronikus zavaró pajzsokra lesz szükség.
Nagy orosz offenzíva várható a nyáron
Az ukrán fegyveres erők attól tartanak, hogy a nyáron várható széleskörű orosz támadás során az ellenség áthatolhat a jelenlegi a frontvonalon, és egyes területeken felszámolhatja az ellenállást. Ukrajnának nincsenek olyan magas szintű technológiái, amelyek kompenzálhatnák azt a hatalmas méretű katonaságot, melyet Oroszország valószínűleg majd hadba vet.
A nagy tömegű gyalogságot kizárólag kíméletlen és szüntelen tüzérségi zárlattal lehet fizikailag és pszichésen visszatartani, de a lőszerhiány miatt ez szinte elképzelhetetlen jelenleg. A szűkösség miatt az ukrán tüzérség hétszer kevesebb lövést ad le, mint az orosz, pedig januárban ez az arány még 1:3 volt, ami valamivel jobb, mint tavaly augusztusban, köszönhetően a megnövekedett nyugati szállítmányoknak.
Az utánpótlás azonban időközben szinte teljesen elfogyott.
A NATO segít, amennyire csak tud, de kérdés, hogy ez mire elég?
Petr Pavel cseh elnök februárban közölte, hogy Prága 800 ezer tüzérségi lövedéket talált külföldön Ukrajna számára, köztük 500 ezer 155 mm-es kalibert. Tomas Pojar, a cseh miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója március közepén azt mondta, hogy az EU-n kívüli országokból vásárolt lőszerek júniusban juthatnak el Ukrajnába.
Korábban Alekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka azt mondta a The New York Timesnak, hogy az ukrán hadsereg a legjobb esetben 2024-et arra használhatja fel, hogy megvédje és újjászervezze haderejét. Bármilyen jelentősebb ellentámadásra csak 2025-ben lehet gondolni.