A még zajló amerikai előválasztások új tünete, hogy sokan érvénytelen szavazatot adnak le, és ez már annyira feltűnő, hogy a demokraták mindezt egy Joe Biden elleni demonstrálás jelenként értékelik. A különös tiltakozások a gázai háborúval kapcsolatosak.
HIRDETÉSFokozódó nyomás nehezedik az elnökre a demokrata törvényhozók részéről is a gázai állapotok romlása, a halálos áldozatok számának növekedése és Izrael valószínű inváziója miatt a déli Rafah városában, amely több mint 1 millió palesztinnak nyújt jelenleg még biztonságos menedéket.
Az elmúlt hetek emlékezetes epizódja volt Chuck Schumer demokrata szenátusi többségi vezető éles kirohanása Izraellel szemben, amit az elnök nem utasított vissza. Schumer, aki az Egyesült Államok történetének legmagasabb rangú zsidó választott tisztviselője, egyenesen új választásokat követelt Izraelben.
A kormánypárti oldalról ilyen súlyos bírálat korábban sosem hangzott el. A demokraták amiatt nyugtalanok, hogy Gáza olyan súlyú politikai terhet rak az elnökre, hogy nem tudja ledolgozni Donald Trump 6-7%-os országos előnyét.
A demokrata oldalnak azzal kell reálisan számolnia, hogy a gázai háború nem fog véget érni a nyár kezdete, azaz a választási kampány utolsó szakasza előtt. Ez azt jelenti, hogy az elnöki stábnak június elejéig be kell mutatnia, sőt be is kell indítania egy olyan béketervet, ami hátrébb tolja az aggodalmakat, és teret nyit a Donald Trump személyét közvetlenül támadó kampány előtt.
A demokraták eddig a párt töretlen felsorakozását hirdették Biden mögött, de most félő, hogy a távoli vidékeken zajló külpolitikai dráma a színpadon marad novemberben is, pedig nincs is közvetlen köze az amerikai belső állapotokhoz.
Ez azért jelentős veszély, mert ősszel nem csak elnökválasztást tartanak, hanem a Kongresszus is megújul és kormányzói székek is várnak új gazdára. A demokrata politikusoknak ezért a saját kampányukkal és önmaguk elfogadtatásával is törődni kell, és nem szívesen menetelnének a szakadékba Biden mögött és Gáza miatt.
Nem erre a kottára hangoltak
A demokrata képviselőket dühíti, de meg is riasztja, hogy a közbeszéd nem az infláció megfékezéséről, a munkaerőpiac javulásáról vagy a sikeres infrastruktúra-fejlesztésekről szól, hanem Gázáról. „Ez borzasztó. Ha a háború tovább tart, akkor tartós problémával nézünk szembe, mert nem tudjuk a saját napirendünket előadni” – mondta a képviselőház egyik demokrata képviselője a The Hill kongresszusi portálnak.
„Minél hamarabb el tudunk szakadni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől, annál jobb lesz nekünk politikailag. Most már nem csak a [szélsőbaloldali] progresszívek dühösek a gázai hadművelet amerikai támogatása miatt, hanem ez már sokkal szélesebb körű.”
„Előre rettegek a gondolattól, milyen lesz a demokrata konvenció Chicagóban” – teszi hozzá egy másik képviselőházi demokrata, utalva a párt augusztus végi jelöltállító kongresszusára. A pártnak ott és akkor kell a végleges felhatalmazást megadni a Biden-Harris páros (a 'ticket') harcba vonulásához.
A Bidennel szembeni felhorgadás a háborús magatartás miatt érzékelhető volt az őt szinte személyében hajszoló tiltakozásokon, és az urnáknál szervezett bojkottokon is. A kampány két állomásán is félbeszakították a beszédét: előbb az észak-karolinai Raleigh-ben, majd New Yorkban, ahol Obama és Clinton volt elnökök társaságában jelent meg egy fontos adománygyűjtő rendezvényen.
Az olyan csoportok, mint az 'Abandon Biden' (Hagyd el Bident) és az 'Our Revolution' (A mi forradalmunk) sikeres akciókat szerveztek azokban az államokban, ahol magas az arab amerikaiak, a muszlim amerikaiak és általában a fiatalok száma – beleértve az iparilag fontos Michigant, Wisconsint és Minnesotát. Felhívásaikban arra ösztönöznek, hogy szavazólapjukra a „nem elkötelezett” vagy a „Gáza” feliratot írják, miáltal a voks érvénytelen, de figyelmeztető, és eltorzítja a választási eredményeket.
A zavart fokozzák Biden bakugrásai a Vörös-tengeri terrorizmus ügyében is
A közel-keleti helyzet átláthatatlanságát fokozza, hogy az elnök politikája a jemeni lázadó hútikkal (húszikkal) szemben imbolygó. Elnökségének kezdetén levette a lázadókat a nemzetközi terrorlistáról, majd amikor megkezdődtek a Vörös-tengeri kalóz- és terrortámadások, visszahelyezte őket.
Januárban Biden azt mondta, hogy megfontolja a szigor feloldását, ha befejeződnek a húti támadások, de ez nem történt meg, és a konfliktusba már brit, német, francia, olasz és görög erőket is be kellett vonni.
Mégis, a Bloomberg most arról számol be, hogy az USA diplomáciai kapcsolatokat keres annak érdekében, hogy a hútikat megfékezze. Az elemzők szerint ez egy ki nem kényszerített meghátrálás jele, amivel egyébként Izraelben is sokan vádolják az amerikai elnököt.
Az adminisztráció igyekezett fenntartani a nyomást Izraelen, de eddig kevés sikerrel
Izrael keserűen vette tudomásul, hogy az Egyesült Államok nem emelt vétót az ENSZ Biztonsági Tanácsában a gázai tűzszünet elrendelése ellen a ramadán idejére. Ennek következtében a rafahi offenzíva még nem indult be, de az ellenségeskedések sem szűntek meg teljesen, és a támadás áprilisvégi - május elejei megindulása továbbra is nagyon esélyes.
Chris Van Hollen marylandi szenátor és több képviselő arra kéri az elnököt, hogy kényszerítse a Netanjahu-kormányt a humanitárius segélyek beáramlásának elősegítésére. „Nagyon aggódom. Mikor tud az elnök véget vetni ennek a konfliktusnak? A demokraták számára ez politikai szükségszerűség” - mondta a szenátor.
A legutóbbi hírek még jobban felpörgetik a kedélyeket. A Fehér Ház közlése szerint az adminisztráció fontolóra veszi 50 új McDonnell Eagle vadászgép és fejlett AIM-120 közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéták eladását Izraelnek. (Utóbbiak légiharc eszközei, viszont a Defense One katonai szaklap szerint nem világos, hogy ki ellen vívnák meg, mivel sem a Hamásznak, sem a Hezbollahnak nincs légiereje, Szíriáé pedig jelentéktelen.)
Napirenden van a 'Joint Direct Attack Munition' tartalékkészletek átadása is, amelyek a 'buta' (gravitációs) bombákat precíziós irányítású fegyverré alakítják át. A Hamász október 7-i támadása óta ez lenne a legnagyobb amerikai katonai eladás Izraelnek, ami várhatóan sokakat ismét dühbe hoz majd a párton belül. Több demokrata máris bírálta az első két fegyvereladást, amelyek megkerülték a kongresszus jóváhagyását, és amit Netanjahu kitöltetlen csekkjének neveztek.
HIRDETÉSA harag tovább nőtt hétfőn, amikor a World Central Kitchen hét segélymunkása vesztette életét egy nem szándékolt légicsapásban, amelyért Netanjahu és az IDF vállalta a felelősséget. A felháborodást azonban ez nem oszlatta el. Több értékelés szerint ez az eset a háború lélektani fordulópontja lehet.
„Ez nem véletlen” – írta erről Bernie Sanders vermonti szenátor az X-en. Sanders azt az aggodalmát is hangoztatta, hogy a háború milyen hatással lehet a választásokra.
„Nyugtalan vagyok a november miatt” – mondta Sanders az MSNBC-nek, megjegyezve, hogy a nézeteltérések ellenére is támogatja az elnököt. „De a közvélemény-kutatás nagyon egyértelmű: a demokrata bázis le akarja állítani Netanjahu hadigépezetének finanszírozását. Fájni fog az elnöknek, hacsak nem fordítja ezt vissza? Igen, fájni fog” – mondta a balszárny emblematikus alakja.
A Sanders által említett felmérések szerint csökken a gázai háború jóváhagyási szintje nem csak a politikai, de a társadalmi szinten is. A Gallup márciusi vizsgálata azt mutatja, hogy jelenleg a demokraták 18 százaléka és a republikánusok 64 százaléka helyesli a háborút. A korábbi mérés novemberben 36, illetve 71 százalékot mutatott, tehát a demokrata támogatottság időközben megfeleződött.
Az egyik demokrata stratéga szerint Biden kampányának erőltetnie kellene az elnök és Donald Trump háborús reakcióinak összehasonlítását
A forrás felelevenítette, hogy Trump elnökségének idején brutális beutazási tilalmak léptek életbe 6 muszlim állam polgáraival szemben, és most megígérte, hogy újbóli megválasztása esetén ezt visszahozza és ki is terjeszti.
HIRDETÉSEmlékeztetnek arra is, hogy Trump elnökségének idején jutott az Egyesült Államok Netanjahuval és általában Izraellel való kapcsolata a csúcspontra (Ábrahám szerződések), és elnöksége esetén ebből nem fog engedni még akkor sem, ha most a taktikailag keményebb szavakkal illeti az izraeli vezetőt.
„A kampány dolga most az, hogy kontrasztot vonjon Biden politikája között, és megmutassa, hogy ő összességében empatikus a palesztinok szenvedései iránt, miközben Trump nem az” – mondta az elemző. „Ha nem tetszik, amit Biden csinál, akkor még inkább nem fog tetszeni, amit Trump tenne.”
Vannak optimistább hangok is
A baloldalon mutatkozó ijedelmek ellenére több demokrata képviselő nem nagyon hiszi, hogy Gáza meghatározó tényező lesz novemberben, és hogy a szavazók ennek alapján döntenének az elnök személyéről.
„A fiatal szavazóknál nem látom azt, hogy Trumpot választanák. Nem Gáza lesz az az kérdés, ami kettévágja az amerikai társadalmat. Ha valaki otthon marad, az nem emiatt marad otthon. Az amerikaiakat továbbra is a gazdaság, a megélhetés, az egészségügy, az olcsó oktatás és a déli határválság érdekli leginkább” - mondta erről egy podcastban Evan Osnos, a New Yorker munkatársa.
Szerinte az elnöknek most főként a texasi határon kellene jópontokat szereznie, ami sokkal többet hozna neki a választási konyhára, mint a gázai háborúval való gyötrődés, ami egyre inkább kicsúszik a kezéből.
HIRDETÉSA szerző emlékeztet arra, hogy Richard Nixont is újraválasztották a vietnámi háború legrosszabb periódusában, és Ronald Reagan sem bukott bele többszáz amerikai tengerészgyalogos elvesztésébe Libanonban.