Ismeretlen szándékkal töltött több napot a volt brazil elnök a magyar nagykövetségen, Brasíliában. Jair Bolsonaro ellen több bűnvádi eljárást indítottak. Hasonlóan botrányos ügy volt, hogy a tiranai magyar nagykövetség Magyarországra szállította a jogerősen elítélt volt észak-macedóniai kormányfőt.
HIRDETÉSEgy hétfői napon, február 12-én, este 21:34-kor egy kékruhás férfi kért bebocsátást Magyarország brazíliavárosi nagykövetségén. Egy kicsit megvárakoztatták, majd három perc elteltével kitárult a magas, tüskés tetejű kerítés rácsos kapuja, és behajthatott egy sötét szedán.
Az autó Jair Bolsonarót szállította. A brazil szövetségi rendőrség négy nappal korábban bevonta a volt elnök útlevelét, néhány munkatársát pedig puccs szervezésének a vádjával tartóztatta le azok után, hogy Bolsonaro 2022-ben alulmaradt kihívójával, Lulával szemben az elnökválasztáson.
A Bolsonaro menedékkérését igazoló felvételeket – néhány brazil hírportál mellett – a New York Times is közzétette. Ezekből derült ki, hogy a vendéget személyesen Halmai Miklós nagykövet üdvözölte. Bolsonarót elszállásolták, érkezése másnapján egy kávéfőzőt is kapott.
A volt brazil elnök két éjszakát töltött a magyar nagykövetségen. Szándéka azóta sem derült ki. Vajon bujkált, elrejtőzött vagy menedéket kért?
Egy nagykövetség idegen ország területének minősül, ezért a vendéglátó joghatósága nem terjed ki a diplomáciai képviselet ingatlanára. Bolsonarót, ha akarták volna, akkor sem tartóztathatták volna le ezen a helyszínen.
Az előzmények
Jair Bolsonaro ellen több bűncselekmény ügyében folyik nyomozás. Azzal gyanúsítják: meghamisíttatta vakcinaigazolását, hogy Floridába utazhasson, illetve eladta a külföldről elnökként ajándékba kapott ékszereket és órákat, amelyek a brazil államot illetik meg. A legsúlyosabb vád azonban a választási eredmények megkérdőjelezése. Bolsonaro – a nyomozók szerint – több vezető miniszterével és munkatársával összeesküvésben próbálta megtartani a hatalmat választási veresége után. Négy nappal a nagykövetségi „látogatása” előtt a rendőrök letartóztatták néhány cinkosát, mások otthonában pedig razziázott.
Mintaképéhez, Donald Trumphoz hasonlóan ő sem ismerte el vereségét. Ezek után hívei megrohamozták a Planaltót, az elnöki palotát – ugyanúgy, mint Trump hívei a Capitoliumot.
Bekéredzkedése a magyar nagykövetségre azt sugallja, hogy Jair Bolsonaro Orbán Viktorral ápolt barátságával igyekezett kijátszani a brazil igazságszolgáltatást.
A New York Times mind három nap ott töltött nap felvételét dokumentálta. Ezek – egy kivételével – egyértelműen a brazíliavárosi magyar nagykövetség biztonsági rendszeréből származnak, egy műholdas kép pedig arról tanúskodik, hogy a Bolsonarót szállító autó a követség udvarában parkol, a vendéglakosztály közelében, amelynek másik felén a nagykövetség úszómedencéje látható.
A „hős”
„Nem tagadom, hogy a nagykövetségen voltam” – ismerte el a botrány kipattanása után az exállamfő a brazil Metrópoles hírportálnak. „Baráti kapcsolatban állok néhány államfővel szerte a világon, akik aggódnak értem” – magyarázta Bolsonaro, aki utoljára decemberben találkozott a magyar miniszterelnökkel Buenos Airesben, Javier Milei argentin elnök beiktatásán. Orbán Viktor akkor „hősnek” nevezte brazil barátját.
Bolsonaro fogadását a magyar nagykövetségen név nélkül megerősítette az egyik ott dolgozó tisztviselő is. A politikáról ejtett szót magyar diplomatákkal – ezt tudatta közleményében Bolsonaro nagykövetségi „látogatásáról” ügyvédje, aki szerint minden más értelmezés puszta spekuláció.
A magyar nagykövetet bekérették a brazil külügyminisztériumba, maga a nagykövetség azonban hivatalosan nem adott magyarázatot a történtekre. Mély hallgatásba borult a magyar külügyminisztérium is, amely csupán azt cáfolta, hogy Brazília visszahívta budapesti nagykövetét.
A tisztázatlan kérdések
Órákkal Bolsonaro szövetségeseinek őrizetbe vétele után Orbán Viktor üzenetében bátorította a volt brazil elnököt, akit „őszinte hazafinak” nevezett, és felszólította, hogy „folytassa harcát”.
Négy nappal később Jair Bolsonaro São Pauló-i nagygyűlésre invitálta híveit azzal érvelve, hogy meg akarja magát védeni a vádaktól. Ezek után kért engedélyt arra, hogy belépjen a nagykövetség területére. Ennek jóváhagyását önmagában a nagykövet nem döntheti el, felsőbb hozzájárulásra van szüksége.
Bolsonaro két fia ezt megelőzően olasz útlevélért folyamodott, ami arra késztette a külügyminisztert Rómában: nyilvánosan cáfolja, hogy az olasz felmenőkkel rendelkező Bolsonaro is állampolgárságot igényelt.
Miután az ő brazil útlevelét bevonták, a hatóságok most azt vizsgálják: jogszerűen lépett-e be egy, a nemzetközi jog szerint idegen országnak számító nagykövetségi területre.
Az eset pikantériája, hogy az amerikai lap a nagykövetségi biztonsági felvételeket tette közzé. Hogyan jutott hozzá? Volt egy belső szivárogtató, vagy az amerikai hírszerzés hekkelte meg a követségi rendszert?
Kérdéseket vet fel a február 13-án készült műholdas fotó is, amelyen látszik a Bolsonarót szállító, a követség épülete mögött leparkolt autó. Kinek a megrendelésére készült? És milyen célzattal?
HIRDETÉS
A fotót az Európai Űrügynökség által üzemeltetett Pléiades Neo műholdas hálózata készítette, de az Egyesült Államokban tették közzé.
Nem kizárt, hogy David Pressman budapesti amerikai beváltotta ígéretét, miszerint az Egyesült Államok „képes kellemetlenséget okozni a magyar kormánynak” – vélekedett a HVG-nek nyilatkozó volt magyar ljubljanai nagykövet. Szent-Iványi István szerint bárki bemehet egy másik ország nagykövetségére, de az már rendkívülinek tekinthető, ha valaki két éjszakát tölt ott. Ez a hosszú idő szerinte „nem használ” a kétoldalú magyar-brazil kapcsolatoknak.
A Gruevszki-eset
A brazíliainál is nagyobb hullámokat kavart Orbán Viktor másik barátjának, Nikola Gruevszki volt észak-macedóniai miniszterelnöknek a megszöktetése, akit az ellene hozott első jogerős ítélet után magyar diplomaták menekítettek Budapestre a börtön elől.
Gruevszkit utoljára 2018. november 8-án látták Szkopjéban, majd nyoma veszett. A Balkan Insight tényfeltáró portál térképezte fel menekülési útvonalát.
Két nappal később, november 10-én becsengetett a tiranai magyar követségen, ahol menedékjogot kért. Macedón értesülések szerint egy éjszakát töltött a külképviseleten, amit a követség nem erősített meg, de nem is cáfolt.
HIRDETÉSAz viszont biztos, hogy november 11-én lépte át az albán-montenegrói határt 19:11-kor egy CD1013A rendszámú, a tiranai magyar követséghez tartozó autóval, saját személyi igazolványával. Három órával később, 22:16-kor már elérte Szerbiát. Két nappal később Facebook-posztjában azt írta: Magyarországra érkezett. Az Interpol azon a napon, 2018. november 13-án adott ki a nemzetközi elfogatóparancsot ellene.
Azóta háborítatlan életet él Magyarországon, ahol budapesti, belvárosi lakcímkártya birtokában még szavazott is. Ellenfelei szerint korrupt, populista, és a szabad média ellensége. Hívei szerint viszont makulátlan, szerény, és ízig-vérig családi értékrendű ember. Halmazati büntetése összesen tizenkilenc és fél év.
Az egyik macedón tévé Nikola Gruevszki emlékezetes, 2018-as szökése után Magyarországon forgatott. Értesülései szerint a bukott macedón politikus Orbán Viktor házában talált menedékre. „A miniszterelnök tegnap hazament, Flóra és Róza nevű hölgyekkel találkozott, de ilyen nevű emberrel nem. Így a hírt kacsának kell minősítenünk” – reagált szellemesen a magyar újságírók ezzel kapcsolatos megkeresésére Orbán Viktor sajtófőnöke.
A Gruevszki miniszterelnöksége utáni esztendőben, 2017-ben visszaéléseiért vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt.
Orbán Viktor minden tőle telhetőt bevetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. Ugyanabban az évben, 2017 októberében a macedón önkormányzati választás előtt személyesen kampányolt Gruevszkiék mellett azzal, hogy pártja tudja útját állni a menekülthullámnak. A magyar kormányfő – akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett – azonban nem járt sikerrel. A voksolás a Gruevszki vezette jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet.
HIRDETÉSAz ötvenhatos forradalom meghurcoltjai
„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével” – mondta a kormányfő rádióbeszédében, 1956. november 4. hajnalán.
Nem buzdította sem ellenállásra, sem fegyverletételre a forradalmárokat. A magyarok segélykiáltása volt a szabad világ felé.
Ezt követően – munkatársaival és családjával – a jugoszláv nagykövetség Hősök terén álló épületébe menekült. A magyar kormány bántatlansági ígéretében és Kádár János írásos garanciájában bízva november 22-én elhagyta a követséget. Azonnal letartóztatták, Romániába deportálták, alig fél évvel később pedig az elhíresült perben, koholt vádak alapján halálra ítélték.
Napokkal Nagy Imre rádiós szózata előtt, október 31-én szabadult fogságából Mindszenty József bíboros.
A reakció vezetőjének kiáltották ki, és még 1948 karácsonyán letartóztatta a rettegett ÁVH egyik tisztje. A koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, megromlott egészségi állapotára való tekintettel azonban 1955-ben házi őrizetbe került.
HIRDETÉSKiszabadítása után visszatért a fővárosba, ahol két alkalommal még a rádióban is beszélhetett. A bíboros az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségén kért és kapott menedéket. Tizenöt évig volt az otthona. A követséget csak a Szentszék és a magyar kormány között 1971-ben kötött megállapodást követően hagyhatta el. Mindszenty bíborost több mint négy évtized elteltével rehabilitálták.
Az emlékezetes menedékkérők
Nagy Imréhez hasonlóan lépre csalták azokat a kambodzsaiakat is, akik Phnom Penh bukása után a már bezárt, de Jean Dyrac alkonzul vezetésével még mindig működő francia követségen kerestek menedéket 1975 áprilisában. Több mint hatszáz külföldi és ezer kambodzsai féltette itt az életét, ez utóbbiakat azonban arra kényszerítették, hogy két hullámban távozzanak a diplomáciai képviseletről. Hatszázan közülük közvetlenül a vörös khmerek fogságába kerültek, és valószínűleg nem élték túl a megtorlást.
Fang Licsi asztrofizikust tartották a kínai hatóságok az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás egyik kirobbantójának. Már a kulturális forradalom idején egy évre ítélték, mert a többi között az oktatási reformot szorgalmazta, és helytelenítette a fizikával kapcsolatos marxista nézeteket. Eleve érdekes feltevés, hogy az egzakt tudományoknak ideológiai megközelítése is lehetséges.
Miután a diáktüntetések 1989 áprilisában nemzetközi figyelmet kaptak, Fangot újra felelősségre akarták vonni, ő azonban feleségével az amerikai nagykövetségre menekült, majd a következő év nyarán elhagyhatták Kínát.
A berlini fal leomlása és Németország újjászületése után perrel fenyegették Erich Honecker keletnémet állam- és pártvezért, akit egy napra le is tartóztattak, majd szabadon bocsátották. Moszkvába menekült feleségével, ahol a Gorbacsov elleni meghiúsult puccs után a chilei követségen kért azilumot, bár Szíriában és Észak-Koreában is szívesen látták volna a házaspárt.
HIRDETÉS
Honeckert a berlini falnál kiadott tűzparancs miatt vonták hazájában felelősségre, így 1992-ben kiszolgáltatták ugyan Németországnak, a következő évben azonban megromlott egészségi állapotára való tekintettel a bírósági eljárást megszüntették. Honecker Chilében élő lányához utazott, és ott halt meg veserákban.
Mendax, azaz nemes hazug néven kezdte pályafutását Julian Assange, akit 1992-ben ítéltek el először Ausztráliában. A WikiLeaks 2006 óta az egyik tevékenységi területe. Svédország nemi erőszakért körözte a Londonban politikai menekültként tartózkodó ausztrált, majd a vádat ejtették. Ezt követően, 2012-ben az ecuadori nagykövetségre kéredzkedett be, ahol hét évig élt, pontosabban mindaddig, amíg a WikiLeaks nem szivárogtatott morzsákat Lenín Moreno korrupciós ügyeiről. Az ecuadori államfő azonnali hatállyal távozásra szólította fel a menekültet, akit brit rendőrség nyomban letartóztatott, majd el is ítélték.
Kémkedés vádjával az Egyesült Államok követelte kiadatását, ezt azonban a brit bíróság attól tette függővé, hogy az amerikai hatóságok szavatolják: Assange-ra nem vár halálbüntetés.