Sorozatunkban bemutatjuk az Európai Parlament pártcsaládjait, és azt, hogy milyen szereplésre számíthatnak a júniusi voksoláson.
HIRDETÉSJúnius 6. és 9. között rendezik az európai parlamenti választásokat, amelyeken az unió 27 tagállamának polgárai 720 képviselői helyről döntenek. Sorozatunk ötödik részében az Európai Konzervatívok és Reformerek (European Conservatives and Reformists) pártcsaládot mutatjuk be.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja 2009-ben alakult, jobboldali és szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártok tagjaiból. Az ECR-nek 69 képviselője van az Európai Parlamentben 17 ország 20 pártjából, ezzel az 5. legnagyobb frakciót alkotja.
Az EU nagy tagországai közül Németországból a Bündnis Deutschland (mindössze egy képviselővel), Olaszországból az Olaszország Fivérei (FI), Spanyolországból a VOX tagja az ERC képviselőcsoportjának. Franciaországból egyik párt sem csatlakozott, de egy honatya igen. Az ECR-frakció legtöbb képviselője lengyel (27), a Jog és Igazságosság, a Szuverén Lengyelország és a Köztársaságiak pártok tagjai.
Az ERC európai parlamenti frakciójának társelnöke az olasz Nicola Procaccini és a lengyel Ryszard Legutko.
Az ECR honlapja szerint hajtóerejük az eurorealizmus, amely megkülönbözteti napirendjüket az Európai Parlament többi képviselőcsoportjától. A pártcsalád szerint az Európai Uniónak új irányra van szüksége, egyesek szerint a megoldás a több Európa, mások szerint a megoldás az, hogy nincs Európa. Az ERC alternatív víziót kínál a megreformált EU-ról, amely a nemzetek közösségeként működik együtt azokon a területeken, ahol közös érdekeik vannak, és amelyeket a legjobban együtt dolgozva lehet előmozdítani.
A Fideszt nem mindenki látná szívesen
Orbán Viktor február elején jelentette be Brüsszelben, hogy a Fidesz az EP-választások után belép a Giorgia Meloni olasz kormányfő pártja, az FI vezette ECR pártcsaládba. A Politico szerint volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki ajánlotta fel a lépést a Fidesznek, azóta kiderült, hogy Meloni is ezt ajánlotta fel Orbánnak.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt viszont bejelentette, hogy nem csatlakozik az ECR-frakcióhoz, ha a Fideszt befogadják. "A magyaroknak olyan területi követeléseik vannak, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egy szövetségben legyünk. Nem akarunk Putyin barátaival barátkozni" – mondta a nacionalista párt alelnöke, Marius Lulea.
A Csehországban kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) is tiltakozott a Fidesz csatlakozása ellen. Az ODS európai parlamenti képviselője, Veronika Vrecionová közölte, nincs szükségük egy olyan szövetségesre, aki az utóbbi két évben Ukrajna ügyében rendszeresen zsarolja az Európai Uniót.
A nemrégiben ellenzékbe szorult lengyel Jog és Igazságosság (PiS) ugyanakkor támogatja, hogy a magyar kormánypárt képviselőit bevegyék az ERC frakciójába.
Változó erőviszonyok
A közvélemény-kutatások az ultrakonzervatív és szélsőséges pártok erősdését jelzik a júniusi EP-választások közeledtével. Az Euronews és az Ipsos márciusi felmérése szerint a Konzervatívok és Reformerek 76 mandátumra számíthat (8-cal többre, mint öt évvel ezelőtt), így a Zöldeket megelőzve az 5. legnagyobb frakciót alakíthatja. Feltehetőleg azért nem lép még egy helyet előre, mert az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád még jobban erősödik a közvélemény-kutatások szerint.
A szélsőjobb erősödhet a választások után az EP-ben, gondot okoz azonban számukra az együttműködés, hiszen az egymáshoz közeli szellemiségű pártoknak is komoly vitáik vannak, a többi közt az Oroszországhoz fűződő kapcsolataik miatt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra a kérdésre, hogy el tudna-e képzelni egy európai szintű szövetséget az ID-hez tartozó Alternatíva Németországért (AfD) párttal és a francia Nemzeti Tömörüléssel (RN), áthidalhatatlan ellentétekről beszélt.
Az Európai Néppárt ugyanakkor nem zárja ki az együttműködést az ECR-rel. "Az európai konzervatívok már az Európai Parlamentben szerepet játszó erők közé tartoznak. Remélem, hogy együtt tudunk működni velük és együtt tudunk működni a liberálisokkal. Természetesen nem gondolhatjuk, hogy az uniós intézményekben csak szocialisták vannak" – jelezte Antonio Tajani olasz külügyminiszter, a Forza Italia vezetője.
A néppártiak közül azonban sokan nem nézik jó szemmel a közeledést. A finn miniszterelnök, Petteri Orpo is szembesült ezzel az EP-ben: áprilisi beszéde vádaskodásba torkollott az ECR-hez tartozó Finnek Pártjával kötött szövetsége miatt, mivel az euroszkeptikus pártot rasszista, antiszemita és neonáci botrányok sújtották.