Tobias Billström svéd külügyminiszter szerint a Nyugat elsődleges feladata, hogy megálljt parancsoljon az ukrajnai háborúnak, de szerinte a NATO nem végzi el ezt a feladatot. Billström erősítené a Balti-tengeri Tanács szerepét, természetesen Oroszország kizárásával.
HIRDETÉSBillström az Euractivnak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kiszámíthatatlanul viselkedik, rendszeresen nukleáris háborúval fenyegeti a világot, ráadásul itt van a szomszédban. Hozzátette, hogy a Kreml szuverén államok elfoglalásával élesztené fel a korábbi orosz birodalmat. "Ennek a folyamatnak véget kell vetnünk – hangsúlyozta, és leszögezte, hogy – Oroszországot stratégiai nehézségek elé kell állítani."
Billström azt követően nyilatkozott, hogy Emmanuel Macron francia elnök közölte, szerinte nyugati csapatokat kéne küldeni Ukrajnába. Macron kijelentése heves vitát generált Európában, egyes helyeken, például Lengyelországban nyitott fülekre talált. A svéd külügyminiszter viszont ellenzi, hogy nyugati katonák ukrán katonákat képezzenek ki ukrán földön, és közölte, hogy Svédország ebben nem vesz részt. Ezzel együtt azt mondja, hogy Ukrajnában sürgősen cselekedni kell, mert a konfliktus "itt van a szomszédban."
Tekintettel a földrajzi közelségükre, az északi és a balti államok tartanak az Ukrajna elleni orosz győzelemből fakadó veszélyre, ezért Billström azt mondja, hogy az ukrán haderőt megfelelően el kell látni katonai felszerelésekkel, és szerinte ez nem ipari kapacitáson, hanem a politikai akaraton múlik. Hozzátette: az Egyesült Államoknak és Európának sokkal nagyobb közös termelési kapacitása van, mint Oroszországnak.
Svédország március elején lett a NATO 32. tagja, közel két évvel azután, hogy benyújtották a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmüket. A kérelem a NATO 30 tagállamán azonnal átment, Törökország viszont csak hosszas alkudozás után ratifikálta, és utolsóként végül a magyar országgyűlés is megszavazta.
Billström szeretné, ha Svédország kiaknázhatná stratégiailag fontos szerepét a Balti-tengeren, és azok táborához sorolja Svédországot, akik az európai védelem NATO-val közös megszervezésére koncentrálnak. „Nem tudjuk az Európai Unió védelmi stratégiáját az Egyesült Államoktól függetlenül kidolgozni” – közölte, és hozzátette, hogy szerinte kell egy közös védelmi biztos, ami egybecseng az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen februári javaslatával.
Biztonsági fókusz a Balti-tengeri Tanács asztalánál
Billström arról is beszélt, hogy szeretné, ha a régió politikájában ismét nagyobb szerepet kapna az 1992-ben életre hívott, jelenleg stockholmi székhelyű, de Finnország által elnökölt Balti-tengeri Tanácsot (CBSS), melynek Oroszország is a tagja. A tanács eredetileg a Balti-tenger körüli országok gazdasági együttműködését segítette, de Billström szerint itt az idő, hogy a biztonsági kérdéseken legyen a fókusz - ehhez viszont Oroszországra nincs szükség.
Billström szerint fontos lenne összehívni egy gyűlést, ahol az európai biztonság két kulcsfontosságú állama, Németország és Lengyelország egy asztalhoz ülne. Az Euractiv megkereste a német külügyminisztériumot, akik a CBSS jelenlegi finn elnökségével kapcsolatban azt mondták, hogy tisztában vannak vele, hogy a finnek a „biztonságot, a válságra való készültséget és az ellenálló képességet” helyezik előtérbe, de úgy tudják, hogy a következő ülés napirendjét még nem határozták meg. Közölték, hogy várják, hogyan mélyítsék el a Finnországgal és Svédországgal, mint NATO-partnerekkel lévő viszonyt biztonsági kérdésekben is.