Európa legnagyobb gazdasága, Németország vállalta, hogy 2045-re klímasemlegessé válik. Képes-e Németország egyensúlyt teremteni a gazdaság- és a klímapolitika között? Robert Habeck alkancellárral, gazdasági és klímavédelmi miniszterrel beszélgettünk a Global Conversation adásában.
Európa legnagyobb gazdasága, Németország vállalta, hogy 2045-re klímasemlegessé válik. A lassú növekedés időszakát követően az ország az infláció alacsonyan tartásáért küzdött, de képes-e Németország egyensúlyt teremteni a gazdaság- és a klímapolitika között? Robert Habeck alkancellárral, gazdasági és klímavédelmi miniszterrel beszélgettünk erről.
Olivia Stroud, Euronews: Mi a tétje a júniusi európai parlamenti választásoknak Németország számára?
Robert Habeck: Németország számára fontos, hogy Európa elkötelezze magát amellett, hogy európai legyen, hogy együtt növekedjünk. A belső piac rendkívül fontos a német gazdaság számára. Ennek része pedig a belső energiapiac, amely az elmúlt években jött létre. Ez a német perspektíva, gazdasági és energiaellátó országként Európában.
Európaiként azt kell mondanom, hogy rendkívül fontos, hogy Európa politikai, érzékelhető egységgé váljon. Jelenleg Oroszország, az USA és Kína szemben áll egymással a világ színpadán. Meglátjuk, hogy Európának van-e szerepe ebben.
Ha nem cselekszünk egységesen, akkor a fejünk felett fognak meghozni fontos geopolitikai döntéseket. Mivel Európa alapvetően a liberális demokrácia kontinense, a döntések a mi értékeink ellenében vagy legalábbis azok figyelembevétele nélkül születnek majd.
Ezért gazdasági, energiapolitikai és klímapolitikai érdekeink mind érvényesek és fontosak. Végső soron arról van szó, hogy Európa - mint a liberális demokráciák uniója - erős maradjon a globális közösségen belül.
A világ jövője nem a Németország és Franciaország, vagy Dánia és Hollandia, vagy Svédország és Finnország közötti versenyben dől el. A világ jövője az USA, Kína és Európa - és potenciálisan India és Oroszország - közötti versenyben dől el.
Az EU tagállamainak fel kell ismerniük, hogy az ő szerepük Európában van, és ezt meg kell erősíteniük. Meg kell erősíteni az európai szabályokat, a támogatásokat, a gazdasági támogatásra vonatkozó előírásokat, az engedélyezési eljárásokat, a külpolitikát, és - bármennyire is nehéz kimondanom - egy európai fegyveripari képességet.
Szembe kell néznünk ezzel a felismeréssel. És ha Európát 27 állam laza szövetségeként értelmezzük, és nem szereljük fel megfelelően, mondván, hogy az európai integrációnak folytatódnia kell, akkor nem leszünk globálisan versenyképesek.
Euronews: Németország gazdasági válsággal küzd, és az emberek vásárlóereje csökkent. Hogyan lehet ebből kilábalni?
Robert Habeck: Németországot két okból különösen súlyosan érintette a válság. Az egyik a nagymértékű orosz gázfüggőség, hiszen a gáz több mint 50%-a, a szén 55%-a, de az olaj is Oroszországból származik.
Így nem csoda, hogy a német gazdaságot különösen súlyosan érintette a válság. Minden szerződésünket újra kellett tárgyalni. Más volt a helyzet Spanyolországban, az Egyesült Királyságban vagy Dániában. Németország pedig egy exportorientált ország.
Tehát a világpiacra támaszkodunk, és a világgazdaság gyenge. Kínának is vannak gazdasági problémái - ami aztán Németországot sokkal jobban érinti, mint más országokat.
De felküzdjük magunkat ebből a helyzetből. Helyreállítottuk az energiabiztonságot, most csökkentettük az energiaárakat, az infláció csökken, a kamatlábak hamarosan ismét csökkenni fognak, és akkor újraindulnak a beruházások. És a világgazdaság újra fel fog lendülni. És akkor az ország túl lesz ezen a nehéz időszakon.
Euronews: Hogyan lehet kezelni a németországi munkaerőhiányt?
Robert Habeck: Először is bevándorlásra van szükség. Ez egyáltalán nem új felismerés. De a konzervatív politikai pártok túl sokáig mondták, hogy "nem, nem, erre nincs szükségünk". Másodszor, jobban be kell integrálnunk a munkaerőpiacra a potenciállal rendelkezőket - azokat az embereket, akik már itt vannak.
Ez különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. Ez az oktatási rendszerrel, a továbbképzési rendszerrel kapcsolatos feladat.
Számokban kifejezve, 2,6 millió 20 és 35 év közötti német van, akinek nincs szakképzettsége. És ez egy politikai probléma. Ez nem egyéni probléma, ahol elég azt mondani, hogy "csak jobban kell próbálkoznod". Túl sokan esnek ki a rostán, mert esetleg diszlexiásak vagy problémáik vannak a matematikával. De ettől még lehetnek jó kézművesek, tehetségesek az ápolásban.
Ugyanez vonatkozik a nők munkaerő-piaci részvételére is, amely a német nyelvű országokban - Svájcban, Ausztriában, Németországban - rosszabb, mint az európai átlag. Sokkal rosszabb, mint Skandináviában. Még mindig hiányzik a gyermekgondozási infrastruktúra, hogy az ember össze tudja egyeztetni a családot a munkával - ami szintén politikai feladat.
Harmadszor pedig azt mondanám, hogy egy öregedő társadalomban tovább kell dolgoznunk. Akik tovább akarnak dolgozni, azoknak ezt lehetővé kell tenni.
Euronews: Európában jelentősen megnőttek a katonai kiadások. Milyen következményekkel jár ez a gazdaságra nézve?
Robert Habeck: Vagy nem láttuk, vagy nem akartuk látni, hogy Putyin mit csinál, hogyan építi folyamatosan a hadseregét.
Nem szeretek pénzt költeni hadseregre és fegyverekre. El tudom képzelni, hogy jobb lenne oktatásra, kutatásra, továbbképzésre, klímavédelemre, fenntarthatósági kritériumokra. De meg kell tennünk.
A nem akarás ideje lejárt. Ezért növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni magunkat, hogy garantáltan meg tudjuk védeni Európát. Nem hagyatkozhatunk az amerikaiakra, mint garanciavállalókra, csökkenteni kell a függőségünket. A katonai kiadások azért nőttek az elmúlt két évben, mert olyan jelentősen támogattuk Ukrajnát.
Véleményem szerint stabilizálni kell – mondjuk úgy, hogy - az európai és legalább a német hadsereg fenntartását, hogy valamire képesek legyenek.
Euronews: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint az EU nincs felkészülve a klímaváltozásra és a hőhullámokra. Mit tervez tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon?
Robert Habeck: Most mindenekelőtt az a cél, hogy a globális felmelegedést a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk. Kizárólag a lassításról van szó, a folyamat megfékezéséről oly módon, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak, hogy ellenálljanak ennek a jelentős változásnak.
Ha ezt biológiai és társadalmi szempontból nézzük - a társadalmi kohézióval és a közösségeinkkel kapcsolatban -, akkor a városainkat ellenállóbbá kell tennünk a hőséggel és az esővel szemben. Fenntarthatóbbá kell tennünk a mezőgazdaságot. A száraz régiókban víztározókra van szükségünk. Felül kell vizsgálnunk a vízgazdálkodást. A partok mentén partvédelmi intézkedésekre, jelentős beruházásokra van szükségünk.
Euronews: Az európai energetikai átállás felgyorsításával kapcsolatban mit kell tenni? És mit jelent ez az ipar és az emberek számára?
Robert Habeck: Az Európai Bizottság következő ciklusában kevesebb bürokráciára van szükség a megújuló energiaforrások elterjesztése terén. Bizonyos szempontból szükségtelenül megnehezítjük az életünket, ha elolvassa a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet, nem tudom, hogy mindezt ennyire aprólékosan és kiterjedten kell-e szabályozni.
Tehát ha valóban haladást akarunk elérni, pragmatikusabbnak és kevésbé bürokratikusnak kell lennünk.