Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető szabadulhatott volna egy egy több országra kiterjedő bonyolult fogolycserével, ami halálakor már egy éve folyamatban is volt, Roman Abramovics közvetlen részvételével. De a megegyezéssel elkéstek.
Az orosz mágnás nagyon ellenezte a Navalnij elleni végeláthatatlan hajszát
A Chelsea FC korábbi tulajdonosa és több multinacionális vállalat főrészvényese nem Oroszországban él, hanem ideje legnagyobb részét az Egyesült Arab Emírségekben tölti. Onnan látogat Moszkvába elég sűrűn, ahol még mindig Vlagyimir Putyin egyik bizalmasának számít, és maradtak hazai érdekeltsége is.
Az iparbáró több nyugati országban személyes szankciók alatt áll, ahol Putyin politikai partnerének tekintik, és értékes vagyontárgyaitól és pozícióitól fosztották meg az ukrajnai háború óta.
A CNN több forrása is állítja, hogy a Navalnij szabadon bocsátását célzó kétéves folyamat felgyorsult, amikor Abramovics ez év elején Moszkvába látogatott. Felkarolta az erőfeszítéseket Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is.
Az egyik közlés szerint Abramovics órákkal Navalnij halála előtt is még egyeztetett Putyinnal - de már miről?
Egy amerikai tisztviselő tudta szerint hét személy részvételével zajlottak azok az összetett eszmecserék, ahol kezdett kibontakozni Navalnij kimenekítésének lehetősége. A társaság egyik tagja Abramovics volt, aki többször is Moszkvába utazott, hogy egyengesse az alku útját, és kipuhatolja Putyin szándékait.
Minden érintett szerint a Kreml nem mondott azonnal nemet, viszont jelezte, hogy egy ilyen esetleges alkunak komoly feltételei vannak.
Az egyik forrás szerint Abramovics közvetlenül azelőtt találkozott utoljára Putyin elnökkel, hogy a börtönhatóság jelentette Navalnij február 16-án bekövetkezett halálát egy szibériai büntetésvégrehajtási telepen.
Navalnij csapat úgy tudta, hogy február 15-én este a közvetítő csoport végleges üzenete megérkezett Putyinhoz. Hogy ez milyen formában történt, arról nincs bizonyított adat, de Navalnij egyik kulcsfontosságú segítője, Maria Pevcsik szerint Abramovics személyesen adta át a cserejavaslatot az elnöknek.
Abramovics oligarcha ledöbbent, amikor megtudta, hogy Navalnij meghalt, miközben az egyezkedés még javában zajlott
11 nappal Navalnij halála után, Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő kitért az oligarcha szerepére vonatkozó kérdések elől. Ezekre azt felelte, hogy „kérdezzék meg Abramovics képviselőit. Számunkra ez a kérdés nem is létezik”.
Az alkufolyamatban résztvevő egyik nyugati diplomata szerint egy 10-es skálán mérve a csere esélyei elérték a 7-8 szintet, amikor Navalnij elhunyt. A magas esélyszám ellenére is a javaslat még mindig csak informális stádiumban volt.
„A végleges ajánlat csak akkor tehető meg, ha azt előtte informálisan elfogadták. Ez így működik ezeken a tárgyalásokon. Nem lehet csak úgy berontani egy végleges javaslattal” – mondta, utalva azokra a bonyolult fogolycserékre, amiket akár Oroszországgal, akár Iránnal, akár Kínával lefolytattak már az előző 50 évben.
Egy másik amerikai tisztviselő szintén úgy tudja, hogy Navalnij halálakor még nem nyújtottak be hivatalos ajánlatot Oroszországnak.
Egy titkos találkozó Aspenben
Hillary Clinton volt amerikai külügyminisztert 2022 nyarán kereste meg a bolgár Kriszto Grozev, aki több éve dolgozott a Navalnij-csapattal. A megbeszélés a coloradói Aspen Ideas fesztiválon esett meg.
Itt Clinton elmondta Grozevnek, hogy folyamatosan nyomon követte az aktivista munkáját, amellyel felfedte a Navalnijt megmérgező orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSzB) különítményének szerepét és kilétét. Clinton látta a dokumentumfilmet is, amelyet Grozev készített Navalnijról, és amely Oscar-díjat nyert dokumentumfilm szekcióban.
Grozev szerint Clinton beleegyezett abba, hogy megkeresi a Biden-adminisztráció tisztviselőit azzal az ötlettel, hogy Navalnijt arra sz FSzB-hez köthető oroszra cseréljék, akit a német bíróság a berlini állatkertben elkövetett gyilkosságáért ítéltek el, 2019-ben.
Erről az emberről mondta Putyin elnök a Tucker Carlsonnak adott interjújában, hogy egy kiváló orosz hazafiról van szó, tehát szegről-végről mintha elismerte volna az egyeztetések létezését.)
Kezdetben Viktor Bout orosz fegyverkereskedőt gondolták cserealapnak, de őt időközben az Egyesült Államok szabadon engedte Brittney Griner amerikai kosárlabda sztárért cserébe. Az olimpiai bajnok sportolónőt egy oroszországi börtönkolóniában tartottak fogva, miután kannabisz birtoklásáért elítélték. Szabadulására 2022 decemberében került sor. Ez a hirtelen csere nagyban lerontotta Navalnij esélyeit.
Clinton a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtancsadójához kopogott be
Clinton az első üzenetet Jake Sullivannek juttatta el, mondja Grozev. Egy forrás megerősítette, hogy Clinton valóban felkereste Sullivant, de a Fehér Ház második embere nem kívánt erről nyilatkozni, bár a találkozó tényét nem tagadta.
A következő cserealap Vadim Kraszikov, a berlini gyilkos lett volna, aki egy csecsen ellenzékit ölt meg. A német ügyészség szerint Kraszikovot az orosz biztonsági szolgálatok hamis személyazonossággal küldték ki a gyilkosság végrehajtására, és a berlini bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Február elején Putyinnak felajánlották, hogy a gyilkost két amerikai állampolgárra és Alekszej Navalnijra cserélnék.
A Kreml tagadta, hogy Kraszikov az állam nevében dolgozott volna, mégis belement az alkudozásba, de Kraszikov megnevezése nélkül. Az említett Tucker Carlson interjúban Putyin arra utalt, hogy az üzlet esetleg a Wall Street Journal riporteréért, Evan Gershkovichért cserébe történhet meg, akit kémkedéssel vádolnak Oroszországban.
A tervezett megállapodás végleges kerete ekkor még nem tisztázódott, de a Navalnij csapathoz közel álló egyik személy szerint a kibővített javaslatban szerepelt Navalnij mellett Gershkovich, és egy másik Oroszországban bebörtönzött amerikai, Paul Whelan is.
Az oroszok viszont azt dobták be ellenajánlatként, hogy Kraszikovért nem Navalnijt, hanem inkább egy kémkedés vádjával Oroszországban fogva tartott német-orosz kettős állampolgárt kínálnának fel. Ezt a verziót viszont a német fél határozottan elutasította.
Bonyolult, háromszög alakú elrendezés jött létre, a felek nem egybevágó szándékai miatt
El kellett magyarázni az amerikaiaknak, hogy csak úgy tudják megszerezni Whelant és Gershkovichot, ha az oroszok megkapják Kraszikovot. Ám a németek csak Navalnijért adták volna át a merénylőt.
„A német kormány nagyon komolyan átgondolta ezt” – mondta egy nyugati diplomata. Azonban hozzátette, hogy eleve nem volt valószínű, hogy az oroszok beleegyeztek volna három értékes fogoly - Navalnij, Gershkovich és Whelan cseréjébe az egy szem Kraszikovért, és bővíteni akarják majd az üzletet.
„Vannak még más helyek is, ahol orosz rosszfiú élnek. A kérdés az volt, hogyan lehet az egyes személyek ’értékét’ összehangolni, és emiatt különféle ötletek keringtek” – tette hozzá a diplomata.
Egy másik orosz, aki bekerülhetett volna a nyugati ajánlatba, egy Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov nevű feltételezett orosz kém volt, akit az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma csalással és más bűncselekményekkel vádolt meg, és jelenleg Brazíliában tartják fogva. Brazília viszont egyaránt elutasította mind az orosz, mind az amerikai kiadatási kérelmeket.
Az üzenetet eljuttatni Putyinhoz – ez volt a legnagyobb kihívás
Ezt egy Navalnij csapatához közel álló egyik személy mondta. „Nagyon nagy volt az érdeklődés és ötletelés a középszinteken, de valahányszor elhangzott, hogy jaj, ki fogja ezt elmondani Putyinnak? - az emberek ledermedtek".
Abramovics szerepe azért lett döntően jelentős, mert egyik félnek sem volt kizáró ellenvetése vele szemben, és egyedül neki volt reális esélye személyesen találkozni az elnökkel. De hogy pontosan mikor és hogyan juttatta el az informális javaslatot a Kremlnek vagy magának Putyinnak, azt még mindig nem tudni pontosan.
A vége az lett, hogy a folyamat nem haladt elég gyorsan Navalnij megmentéséhez
Az ellenzéki vezető munkatársai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy végül Putyin rendelte el az ellenzéki vezető meggyilkolását, mert eleve nem is állt szándékában a kiadatása. Azt állítják, hogy amikor az alku már kezdett túl konkrét formát ölteni, és az egyezséget már egy régi bizalmasa is támogatta és hajtotta előre (Abramovics), akkor inkább meggyilkoltatta Navalnijt, mielőtt az ajánlat átlépi a ’lehetséges’ és a ’végrehajtható’ határát. Ezt a verziót a Kreml többször is tagadta.
Moszkvában és Oroszország több helyén azóta is mennek emberek Navalnij kegyhelyeihez, és virággal tisztelegnek emlékének, a rendőri fenyegetés és szorongatás közepette is.
Legtöbbjük nyilván nem is sejti, hogy mi zajlott a háttérben hősük megmentéséért, és hogyan tűnt ő a semmibe, egy távoli szörnyeteg helyen.