Oscar-díjat nyert Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője a legjobb produkciós tervezés kategóriában Shona Heath és James Price brit látványtervezővel együtt.
HIRDETÉSAz elismerést helyi idő szerint vasárnap este adták át az Oscar-átadónak rendre otthont adó Los Angeles-i Dolby Theatre-ben. Mihalek Zsuzsa egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni a filmes világ egyik legrangosabb eseményére, beszédében James Price a sajnálkozott is emiatt.
Mihalek Zsuzsa ismert alkotója a hazai filmes szakmának, korábban dolgozott a Tímár Péter rendezte Csinibabában, a Tarr Béla és Hranitzky Ágnes által készített Werckmeister harmóniákban, illetve Árpa Attila Argójában. Számos külföldi film stáblistáján is feltűnt a neve, többek közt olyan, Magyarországon forgatott nemzetközi produkciókban, mint az "Atomszőke" vagy a "Suszter, szabó, baka, kém".
A Jorgosz Lanthimosz rendezte Szegény párákért korábban a brit filmakadémia, BAFTA díját is megkapta nemrég. A Népszava megjegyzi, hogy a berendezők általában a látványtervezők beosztottjaiként dolgoznak, de abszolúte van kreatív mozgásterük, azt pedig nehéz elképzelni, hogy Jorgosz Lanthimosz ne egyeztetett volna személyesen Mihalek Zsuzsával.
Január végén Mihalek a kultura.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a jelölés. "Amikor megláttuk a látványterveket, és nekifogtunk őket megvalósítani, éreztük, hogy ütős lesz, majd amikor a stábtagok elképedve jöttek be a díszletbe, már tudtuk, hogy valami nagyon jót csináltunk. Jórgosz Lánthimosz rendező neve eleve garancia a minőségre. Két angol tervező, James Price és Shona Heath elképzelései alapján, de a saját ízlésünket latba vetve dolgoztunk. Nagy csapat vagyunk, sokan segítik a munkámat, és csupán szerencse kérdése, hogy az én nevemet sorolták fel az Oscar-jelöltek között. Fontos feladatom felkutatni és jól dönteni, hogy kiket veszek magam mellé" - fejtette ki.
Mihalek azt mondta a jelölésről, hogy a filmakadémia döntését magyar idő szerint fél háromkor élőben ismertették a YouTube-on, és hogy "elmondhatatlan érzés volt, amikor kimondták a nevemet. (...) Arra gondoltam, hogy megérte a rengeteg munka, és hogy mostantól ehhez méltóan kell dolgozni. Nem mintha eddig nem a maximumon teljesítettünk volna, de ez a jelölés további inspirációt jelent."
Mihalek 1986 óta van a szakmában, és azt mondja, nem kell az interneten berendezési tárgyak után kutatnia, mert rögtön tudja, hol kap olyan bútorokat és textileket, melyekre az adott filmhez szüksége van.
Nyolc év alatt Mihalek Zsuzsa már a negyedik magyar alkotó, akit kitüntet az amerikai filmakadémia. Nemes Jeles László 2016-ban a Saul fiáért a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat vehette át, Deák Kristóf 2017-ben a Mindenkivel a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriájában nyert, Sipos Zsuzsanna pedig 2022-ben Denis Villeneuve filmje, a Dűne első részének a berendezőjeként kapta meg az arany szobrocskát.
Oscar-díjak magyar kötődéssel
Az MTVA Sajtóarchívuma készített egy összeállítást a magyar és a magyar származású Oscar-díjasokról. Íme:
Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rofusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt.
Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Már fentebb is említettük: a kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett, 2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.
Szalay Attila 1995-ben a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért, Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula 2009-ben a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért technikai Oscart kapott. A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított Diák Oscar-díjat (Student Academy Awards) a legjobb külföldi filmek között. 2018-ban Kovács István az Ostrom című vizsgafilmjéért - bronz fokozatú - Diák Oscart kapott a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában.
Legutóbb 2022-ben vehetett át magyar filmes Oscar-díjat, Sipos Zsuzsannát a Dűne díszletberendezőjeként a legjobb produkciós tervezés kategóriában ismerték el.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük:
Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1943).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1943-ban a legendás Casablancáért kapta meg az Oscart, George Cukor pedig 1964-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át a szobrot.
Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1940-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a film producere fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt.
HIRDETÉSGeorge Pal (Marczincsák György Pál) filmrendező 1943-ban "különleges Oscart" kapott, majd 1950-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1948-ban szintén "különleges Oscar-díjjal" ismerték el.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkád (1933), a Bernadette dala (1943), valamint az Anna és a sziámi király (1946) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1940; Az őzgida, 1946; Kisasszonyok, 1949), valamint Trauner Sándor (Alexander Trauner) (Legénylakás, 1960) és Joseph Kish (A bolondok hajója, 1965).
Rózsa Miklós zeneszerző háromszor (Elbűvölve, 1945; Kettős élet, 1947; Ben Hur, 1959) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1937-ben (Émile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1940-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1942-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
HIRDETÉSVértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért és jelmezéért kapott két Oscart 1952-ben.
Dave Gould (Guttmann Dezső) 1936-ban a Broadway Melody és a Csalj meg, drágám! című filmek táncjeleneteinek megalkotásáért nyert (a legjobb táncrendezésért járó Oscart csak három alkalommal - 1936, 1937, 1938 - adták át).
Operatőrként John Alton (Aldan János) (Egy amerikai Párizsban, 1951), László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1965) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1977) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével.
1985-ben A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
A legjobb dokumentumfilmes alkotók között szintén vannak magyar gyökerekkel rendelkező Oscar-díjasok: Pressburger Imre unokája, a skót Kevin Macdonald (Egy nap szeptemberben, 1999), valamint az amerikai Elizabeth Chai Vasarhelyi (Free Solo - Mászókötél nélkül, 2018) és Steven Bognar (Az amerikai gyáregység; American Factory, 2019).
HIRDETÉS