A zéró állami támogatással alkotó, nemzetközi sikereket is elért Balázs Béla-díjas rendezővel hamarosan mozikba kerülő új filmje mellett kurzusfilmekről is beszélgettünk, valamint arról, hogy a világ valahogy elhalad(t) mellettünk.
HIRDETÉSMárcius 14-én mutatják be a mozik Hajdu Szabolcs új filmjét, a Kálmán-napot, az Ernelláék Farkaséknál című filmmel kezdődött trilógia második részét. Sőt, már a harmadik film is elkészült, az Egy százalék indián a tervek szerint ugyancsak még idén a mozikba kerül.
A közvetlen magyar állami támogatás nélkül, szlovák koprodukcióban készült Kálmán-nap egy névnapi összejövetel rövid története, ahol a jelenlévők párkapcsolatainak válsága gyorsan felszínre tör. A két házaspárt Hajdu Szabolcs és Tóth Orsi, illetve Földeáki Nóra és Szabó Domokos alakítják, valamint Gelányi Imre is feltűnik egy kisebb szerepben. A forgatókönyvíró-rendező Hajdu Szabolcs, az operatőr Bántó Csaba, a vágó Cséplő Zsuzsa.
"Nem akartunk precedenst teremteni"
A rendező szerint egy korszak zárul most le: állami támogatásra továbbra sem áll szándékában pályázni, a körülményeket pedig, amelyek közt eddigi, nemzetközi fesztiválokon is szép sikereket elért munkáit készítette, méltatlannak érzi.
"Nem velünk méltatlan, hogy ezt így csináljuk, hanem az emberek, a közönség az, akivel szemben méltatlan. Mert ők azok, akik ezeket a filmeket és színházi előadásokat, ezt az egész kulturális területet életben tartják. Közönség nélkül, és önzetlenül segítő támogatók nélkül nem működne" - fogalmazott.
"Nyolc éve csináljuk így. Négy független játékfilmet forgattunk, három színházi előadást hoztunk létre. Felépítettünk egy struktúrát. Én ezt így nem akarom fenntartani, bár már valamennyire sajnos precedenst teremtettünk azzal, hogy így is, de leforgattuk ezeket a filmeket" - tette hozzá.
A 2016-ban készült Ernelláék Farkaséknál a fődíjat és a legjobb férfi színésznek járó elismerést is elnyerte a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon abban az évben.
A feszült testvéri viszontlátás, az összezártság során felbukkanó ellentétek összecsapásának történetét egyetlen helyszínen, a rendező és családja lakásán forgatták minimális költségvetéssel - a zéró állami támogatás miatti szűkös keretek a Kálmán-nap elkészültére is igazak.
"Semmi bajom nincs azzal, ha vannak kiemelt projektek. Legyenek! De az, hogy minden a filmes társadalom feje felett dől el és no comment, és hogy mindez nem privát pénzből történik, hanem a mi adóforintjainkból, az azt gondolom, nem fair" - tette hozzá Hajdu Szabolcs.
Padlógáz és rükverc
A trilógia darabjai már futó színházi előadások megfilmesítései.
Hajdu legutóbbi színházi rendezése, amelynek szerzője és egyik szereplője is egyben, a Legközelebbi ember volt a Radnóti színpadán.
Mint mondta, színházcsináláskor mindig a nemzetközi kulturális körforgást tartják szem előtt, hogy érezhető legyen a kapcsolódás az európai kultúra rezgéseivel.
"Ne ragadjunk bele ebbe a gettóba, mert akkor elkezdünk húsz évvel ezelőtti problémákról beszélni. Már így is ez van. Padlógáz, rükverc, és ha hitelesen akarsz itt beszélni egy problémáról, az egy húsz évvel ezelőtti probléma, azon már túlment a világ. Csak itt meg visszafelé megyünk. És így nagyon könnyű belefutni abba, hogy avítt lesz a mű, amit létrehozol"- mondta.
A Délibáb, a Bibliothèque Pascal és az anno Oscarra is nevezett Fehér tenyér Balázs Béla-díjas rendezője következő filmes és színházi projektjeit már külföldön készíti elő.