A jemeni lázadókkal folytatott három hónapos harc jelentősen megterhelte az amerikai hadsereget, amely nem tervezett nagy összeget költ olcsó drónok elpusztítására és az iszlamisták elleni védekezésre. A költségnövekedés már a világgazdaság kapuit is döngeti.
Jemen kezd Észak-Koreára emlékeztetni
HIRDETÉSAz esetek többségében az Egyesült Államok 2 millió dollár értékű légvédelmi rakétákat bocsát ki, hogy elfogjon 1,5-2,000 dollár értékű jemeni drónokat. Az amerikai haditengerészet Standard Missile-2 föld-levegő rakétája (a képen), több mint 2 millió dollárba kerül, ha pedig bevetik a Standard SM-6 típust is, akkor az már 4 millió dollárt éget el.
Novemberben a haditengerészet elveszített két 32 millió dolláros Reaper drónt, februárban pedig egy harmadikat is, és elszenvedett egy vízalatti dróncsapást is.
Mégis, a rakéták és magasan fejlett drágább drónok használatáról nem lehet letenni, mert nagyobb hatókörben képesek semlegesíteni a fenyegetéseket és védeni a kereskedelmi hajókat. A lázadók nyíltan hangoztatják, hogy maximális károkat akarnak okozni az amerikai és brit erőknek, és egyben a nyugati gazdasági rendszernek is, arra kényszerítve ezeket, hogy minél több pénzt lövöldözzenek el a térségben.
A lázadók rendre ijesztgetnek azzal, hogy olyan meglepetések vannak még a tarsolyukban, melyekkel Amerika nem számol. Az üzeneteket olyan bunkerekből küldik, melyeket még a szovjetek építettek, és meglehetősen biztonságosak.
„Jemen kezd Észak-Koreához emlékeztetni, aki szintén össze-vissza lődöz ki kétes harci értékű eszközöket, amivel mégis arra szorítja ellenfeleit, hogy méregdrága védelmi rendszereket állítsanak fel. Ez nem csak nekünk, hanem a világnak is hosszú távú probléma lesz” – mondja az eszkalálódó helyzetről Mohammed al-Basha, a Navanti Group közel-keleti szakértője. Számításai szerint a konfliktus akár 12-15%-os globális áremelkedéshez is vezethet az év végéig, ha nem nyer megoldást.
A katonai elemzők egyik csoportja azt állítja, hogy a hútik egyszerűen csak élvezik a harcot és a vele járó globális reflektorfényt, ami azzal fenyeget, hogy akkor sem állnak le, ha a gázai háború majd véget ér, amit csak ürügynek használnak a kardcsörtetésre.
A fenyegetések ellenére a Pentagon szóvivője, Pete Nguyen vezérőrnagy azt közölte, hogy a 'Prosperity Guardian' (A Virágzás Gondnoka) fedőnevű műveleti terv továbbra is érvényes. Az amerikai haditengerészet napi négy-nyolc hajóból álló csoportot mozgat a Vörös-tengeren, élükön a Dwight D. Eisenhower anyahajó-csoporttal. Az erőfölény olyan nagy, hogy a helyzet „lassan úgy fest, mintha a lázadók megpróbálnák tönkretenni a saját életterüket”, mondja a szóvivő.
Robert Murrett, vezető hírszerzési szakértő szerint a katonai költségek növekedése nem olyan vészes, ha összevetjük a fenyegető károkozásokkal, melyek nehezen visszagombolható válságokat okozhatnak.
A tengernagy viszont nem vitatta, hogy fokozatosan be lehet vetni olcsóbb eszközöket és módszereket is, mint például a zavarásokat, a támadó fegyverek eltérítését, és főként a hírszerzési kapacitásokat.
A világon senki nem támogatja a Vörös-tengeri bajkeverést, és egy azonnali vesztes máris megnevezhető
A kereskedelmi útvonal növekvő kockázata miatt a legnagyobb szállítmányozó Maersk november óta háromszorosára emelte egy átlagos konténerhajó fuvarköltségét. Ha a hajózó cégek úgy számolnak, hogy inkább elkerülik a térséget, annak azonnali kárvallottja Egyiptom, aki máris veszteségeket könyvel el a Szuezi-csatorna illeték-bevételeiben.
A 109 milliós ország szuverén adóssága 2022 óta már eleve megduplázódott, és helyzetét tovább rombolja a csatorna bevételeinek csökkenése.
A csatorna felügyeleti hatósága januártól új díjszabást vezetett be, melynek nyomán a nagyobb kőolajszállítók áthaladási díja már megközelíti az egymillió dollárt. Ez szöget üthet sok fuvarozó fejébe, mert Afrika megkerülése már alig drágább, viszont jóval biztonságosabb.
Nem kérdés persze, hogy ezzel a szállítási idők is kitolódnak és az ellátási lánc tovább nyúlik, de a COVID-válság óta ez már nem mindig elsődleges szempont, mert a gazdaság bekalkulálja a késéseket. A turistaforgalomban is az Egyiptomot megcélzó "rohamlátogatások" helyett egyre nagyobb a kereslet a hosszú, 5-8 hetes hajóutak iránt Afrika nyugati partvonalán.
Ami pedig Iránt illeti, paradox módon a dacos lázadók veszteségeket okoznak a mögöttük álló Teheránnak is, aki hamis zászló alatt közlekedő hajókkal játssza ki a nyugati kereskedelmi szankciókat. A Vörös-tenger biztonsága elvileg Teheránnak is fontos, de az egyre inkább elszabadult hajóágyúként viselkedő felkelők mégsem mutatják a leállás jeleit, és hosszútávú konfliktust ígérnek.
Kína sem nézi jó szemmel a provokációkat
Hszi Csin-ping kínai elnök nagyszabású Selyemút Programjának (BRI) egyik tengeri ága ebbe az irányba vezet, és egyáltalán nem véletlen, hogy egyetlen külföldi haditengerészeti bázisát épp ide, Dzsibutiba telepítette 2016-ban.
Peking számára figyelmeztető, hogy a 'Number 9' személyében már egy panamai zászló alatt hajózó kínai szállítót is ért dróntalálat a Vörös-tengeren, ám az is biztos, hogy nem fog a nyugati hatalmak oldalán katonailag beavatkozni a válságba.
Peking számára bizonyos értelemben kapóra jön a válság, mert fölerősítheti az alternatív (szárazföldi) szállítási útvonalak iránti érdeklődést, ami a Selyemút másik meghatározó ága. Ezért a kínai politika egyelőre nem nyilatkozik a helyzetről, és a kommunista párt szócsöve, a China Daily is megelégszik puszta híradásokkal, ellenben hangoztatja a kereskedelmi újjáépítés fontosságát.
Az Európai Unió fokozott aggodalmát jelzi, hogy saját védelmi és csapásmérő csoportosítást hozott létre, amelynek első tagja, a német Hessen fregatt már bemutatta képességeit, és hamarosan csatlakozik hozzá az olasz, francia és görög flotta több egysége is.
Az Unió számára a Szuezi-csatorna teljes bedugulása rendkívüli károkat okozna, tekintve, hogy eddig húszezernél több európai hajó használta az útvonalat évente. Különösen fontos a Kínával való szállítási kapcsolat, mert az oda szánt európai javak 90%-a itt halad át, míg Kína felől 60% a megszokott forgalom.
HIRDETÉSMatt Colyar, a Moody's Analytics közgazdásza szerint az Egyesült Államok gazdasága kellően erős, és kételkedik abban, hogy a lázadók olyan gazdasági károkat okoznának, mint a vírus-korszak ellátási láncának szétesése. A kutató nem gondolja, hogy a jemeni felkelők komoly gazdasági kihívásokat kényszeríthetnek az USA-ra, de a világgazdaság egészét meg tudják tépázni.
Külső hivatkozások
A német aggodalmak
Az uniós károk veszélye
Az amerikai katonai eszközök mértéke a Vörös-tengeren