A Btk. reformjának több részét is bírálta az Európai Bizottság arra figyelmeztetve, hogy Pozsony pénzbírsággal, de akár az európai források teljes felfüggesztésével is számolhat, amennyiben a módosításokat végrehajtják.
HIRDETÉSA reform, amely megszüntetné a különleges ügyészséget, és jelentősen csökkentené a súlyos bűncselekmények, köztük a korrupció büntetési tételeit és elévülési idejét, március 15-én lépett volna hatályba - írja az Euractiv Slovakia.
Az Alkotmánybíróság azonban végül úgy döntött, elfogadja Zuzana Čaputová köztársasági elnök és az ellenzéki pártok kérését, hogy vizsgálják felül a reform alkotmányosságát, és a döntés meghozataláig ideiglenesen függesszék fel annak hatályát. A Speciális Ügyészség felszámolását viszont nem állította le az AB - ez azt jelenti, hogy a hivatal március 20-tól hivatalosan is megszűnik.
Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a rendelet vitatott részei alkotmányellenesek, akkor azok nem léphetnek hatályba, és nem lehet őket felhasználni az uniós források befagyasztásának indokaként. Azt még nem tudni, hogy a felfüggesztett részek elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a Bizottság elindítsa a feltételességi eljárást.
Az AB nem nyilatkozott a döntéssel kapcsolatban. "Az Alkotmánybíróság senkivel sem kommunikál saját eljárásával kapcsolatban" - jelentette ki a TASR-nek Martina Ferencová, szóvivő, olvasható az Új Szó írásában.
Az Európai Bizottság és a szlovák kormány 2023 decembere óta intenzív kommunikációt folytat a tervezett változásokról. Az Euractiv Slovakia által idézett két levél szerint az Európai Bizottság figyelmeztette Pozsonyt, hogy milyen következményekkel kell számolnia, ha a reformot elfogadják.
Didier Reynders uniós biztos február 8-i levelében azt írta Robert Fico kormányának, hogy a tervezett reformok "úgy tűnik, közvetlen és jelentős negatív hatással lesznek az uniós jogra", és aggodalmát fejezte ki a "helyrehozhatatlan kár kockázata" miatt, különösen az EU pénzügyi érdekeit illetően.
"A Bizottság elkötelezett amellett, hogy szükség esetén megvédje ezeket az érdekeket, (...) többek között jogsértési eljárásokkal, valamint a feltételességi rendelet és a helyreállítási és rugalmassági eszközről szóló rendelet szerinti eljárásokkal" - figyelmeztetett a levél.
Szalay Zoltán politikai elemző, a Denník N / napunk.sk vezető szerkesztője már tavaly ősszel, még az előrehozott parlamenti választások előtt kiemelte: a legtöbben attól tartanak, hogy ha Robert Fico kormányra jut, akkor bekebelezi az igazságszolgáltatást.
"Korábban jelezte, hogy lecserélné a rendőrség jelenlegi vezetését, és átalakítaná az ügyészséget is. Ezzel megszabadulna attól a két fontos szereplőtől, akik a korábbi Fico-kormányok korrupciós ügyei ellen folyó nyomozások mozgatói: Hamran István országos rendőrfőkapitánytól és Daniel Lipšic különleges ügyésztől" - nyilatkozta akkor Szalay az Euronews-nak.