Vérlázító – akár így is jellemezhetnénk azokat a kirívó eseteket, amikor a hatalom gyakorlói visszaélnek a kegyelem gyakorlásával. A pedofil bűnsegédjének amnesztiája – ideológiai kötődéstől függetlenül – példátlan népharagot gerjesztett Magyarországon. Másutt is volt hasonlóra példa.
HIRDETÉSA 12 éves Tracy Latimert édesapja ölte meg.
A kanadai lány súlyos agysérüléssel született. Szellemi képességei élete végéig nem haladták meg egy öthónapos csecsemő fejlettségi szintjét. Naponta többször rohamok gyötörték, a kínzó fájdalom pedig tartós volt. Állapota miatt erős fájdalomcsillapítókkal nem enyhíthették szenvedéseit. Sok műtéten esett át. Egy újabb, semmilyen javulással nem kecsegtető beavatkozás előtt apja, Robert Latimer 1993-ban úgy döntött, hogy véget vet szeretett lánya kínzásának.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ez az emberölés büntetésének minimuma Kanadában. Tíz év elteltével feltételesen szabadlábra került. A legfelsőbb bíróság már 2001-ben felvetette a kegyelem lehetőségét, miközben ügyelt arra, hogy elhatárolódjon a döntéstől.
„Amennyiben a bíróságok képtelenek megfelelő jogorvoslatot biztosítani azokban az esetekben, amelyeket a végrehajtó hatalom igazságtalan büntetésnek tart, a végrehajtó hatalom jogosult kegyelmet gyakorolni, és elrendelni az elkövető szabadon bocsátását” – állt a testület határozatában, amely önállóan nem vette a bátorságot, hogy a feltételes szabadláb alól felmentse az irgalmas szülőt.
Latimer korábban kétszer is fellebbezett, de a saskatchewani fellebbviteli bíróság mindkét kérelmét elutasította. Ügyvédje kegyelemért folyamodott azzal érvelve, hogy a bíróságokat a politikai következményektől való félelem gátolta meg a felmentés kihirdetésében. A leghangosabbak az eutanázia ellenes és a fogyatékkal élők lobbicsoportjai voltak, amelyek „igazságtalannak” tartották a „megbocsátást” annak ellenére, hogy a kanadaiak 73 százaléka szerint Latimer együttérzésből vetett véget lánya életének, ezért enyhébb ítéletet érdemel. Erre azonban a törvény nem adott lehetőséget, a kanadai kormány pedig nem gyakorolta kegyelmi jogát.
A pedofil bűnsegédje
A magyar államfő 2023-ban, Ferenc pápa látogatása alkalmából kegyelemben részesítette a többi között K. Endrét. A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét azért ítéltek el, mert főnöke bőrét próbálta menteni, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú gyermeket zaklatott – magyarán: pedofil volt. Helyettese az egyik áldozat nevében írt egy hamis vallomást, amelyben a súlyos bűncselekményt próbálta eltussolni. Egyszóval: a pedofil bűnsegédjeként került a rácsok mögé.
Novák Katalin köztársasági elnök Varga Judit akkori igazságügyi miniszter kezdeményezésére és ellenjegyzésével felmentette a pedofil bűnsegédjét.
A botrány óriásira duzzadt az országban, amelynek a vezetése egyébként gyakran érvel a gyermekek védelmében.
„Novák Katalin visszaengedi a természetbe a kedves szörnyet a gyermekelvtársak nagy örömére” – jegyezték meg a közösségi médiában.
Az ügy súlyára jellemző, hogy négyen – Gundel Takács Gábor műsorvezető, Lackfi János költő, Tomán Szabina üzletasszony és Szörényi Levente zenész – ideológiai nézeteiktől függetlenül önszántukból távoztak a köztársasági elnök civil tanácsadói testületéből.
Napokkal a skandalum kirobbanása után Orbán Viktor bejelentette: a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető ne kaphasson elnöki kegyelmet.
A miniszterelnök kihátrált az államfő mögül, és felszólította, hogy adjon számot kegyelmi döntéséről. Novák Katalin lemondását és Varga Judit távozását a közéletből tömegek követelték Budapesten.
Novák Katalin végül nyolc nappal a botrány kipattanása után lemondott. A Fidesz hatalomra kerülése óta ő a második államfő, aki önként vált meg tisztségétől. Schmitt Pál egy plágiumbotrány kirobbanása után távozott az elnöki hivatalból 2012 áprilisában.
A köztársasági elnök mellett Varga Judit volt igazságügyi miniszter is bejelentette lemondását, illetve távozását a közéletből, pedig nagy valószínűséggel ő vezette volna a Fidesz listáját az EP-választásokon.
A sátánista kannibál
A Kreml már az ukrajnai háború kirobbanásakor bejelentette: fenntartja az elnöki kegyelem jogát azoknak az elítélteknek az esetében, akik hajlandók a fronton harcolni.
Ezzel összhangban Vlagyimir Putyin kegyelemben részesítette a sátánista gyilkost, aki egy rettegett egységben harcolt Ukrajnában – jelentette az Euronews.
A sátánista szekta tagja, Nikoláj Ogolobjak kannibál volt: négy tizenévest ölt meg, és felfalta néhány testrészüket.
A kegyelme idején 33 éves férfit 2010-ben húsz év börtönre ítélték gyilkosságért és holttestek meggyalázásáért. A jaroszlávi régiót sokkolták a rituális gyilkosságok.
HIRDETÉSOgolobjak és a csoport többi sátánimádó tagja a vád szerint négy áldozat közül kettőt lefejezett. A tetemeket megsütötték, majd megették a szíveket és a nyelveket. A harmadik áldozatot hatszázhatvanhatszor döfték meg. A 666 a sátán szerint „a fenevad számát” jelöli.
A kegyetlen gyilkos csak 2030-ban szabadulhatott volna, az orosz elnök azonban nyolc évvel korábban kegyelemben részesítette, hogy részt vehessen a „különleges katonai műveletben”.
Az orosz közvéleményt nem lepte meg, vagy nem merte meglepni az elnöki intézkedés.
A hatalmi harc
Egy tollvonással hatályon kívül helyezte a lengyel legfelsőbb bíróság tavaly nyáron egy magas rangú kormánytisztviselő és három beosztottjának vitatott elnöki kegyelmét, és elrendelte ügyük újratárgyalását. „Antidemokratikus” – harsogta az akkor még kormánypárt Jog és Igazságosság szóvivője.
Az ügy főszereplője, Mariusz Kamiński belügyminiszter volt, és a titkosszolgálatok vezetője.
HIRDETÉS
Egy bíróság még 2015-ben három évre ítélte hatalommal való visszaélésért, amíg még az állami korrupcióellenes hivatal vezetője volt 2007 és 2009 között. Volt helyettese, Maciej Wąsik, aki a belügyminisztériumban is helyettese maradt, továbbá a hivatal még két tisztviselője szintén elmarasztaló ítéletet kapott.
Mind a négyen fellebbeztek, és Andrej Duda elnök azonnal kegyelemben részesítette őket anélkül, hogy megvárta volna a fellebbviteli bíróság határozatát. A helyzet pikantériája volt, hogy Kamińskit, Jarosław Kaczyński pártelnök hű szövetségesét a Jog és Igazságosság 2015-ös parlamenti győzelme után, egy nappal az elnöki kegyelem előtt a bírósági ítélet dacára a titkosszolgálatot felügyelő tárca vezetőjének nevezték ki.
A kegyelem gyakorlása enyhén szólva is ellentmondásos volt. Jogi szakértők kara érvelt azzal, hogy az elnöki kegyelem kizárólag olyan esetekben alkalmazható, amikor a bírósági tárgyalások minden szakasza – a fellebbezést is beleértve – lezárult.
Mariusz Kamiński és társai azóta se kerültek a rácsok mögé.
Az elnöki beavatkozás
Klaus Iohannis román elnök 2018 végén meghívatta magát a baloldali kabinet ülésére, hogy meghiúsítsa a döntést, amellyel prominens politikusok kegyelemben részesülhettek volna.
HIRDETÉS
A kormánykegyelem haszonélvezője maga a kormánypárt vezetője, Liviu Dragnea lett volna, aki a PSD 2016-os választási győzelme után csak azért nem lehetett miniszterelnök, mert épp választási csalás miatt korábban felfüggesztett börtönt kapott. Ennek ellenére a háttérből, a törvényhozás elnökeként gyakorlatilag ő irányította a kormány munkáját is.
A kabinet kegyelmi intézkedését épp Dragnea sürgette „az igazságszolgáltatás által elkövetett igazságtalanságok és visszaélések orvoslása érdekében”, az államfő közbelépése azonban megakadályozta a kormányt abban, hogy Dragnea ügyében amnesztiát hirdessen.
Ekkor már egy másik per is folyt a nagyhatalmú és befolyásos politikus ellen hivatali visszaélés és hamis okirat kiállítása ügyében, amiért végül három és fél év börtönre ítélték. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta.
Az amerikai példák
Az Egyesült Államokban már évszázadok óta vitatott, és a közhangulatot borzoló kegyelmet gyakorolnak az elnökök. És arra is volt példa, hogy a fagyi visszanyalt. Andrew Jackson például jogkörével élve 22 év börtönre enyhítette az életveszélyes fenyegetéssel járó rablás miatt elítélt George Wilson 1829-ben kihirdetett halálbüntetését. A bűnöző azonban megmagyarázhatatlan okokból elutasította az elnöki kegyelmet, így végül felkötötték.
Csaknem három évtizeddel később Andrew Johnson elnök elérkezettnek látta az időt, hogy az ország megbékéljen a múltjával, és 1868 karácsonyán a megbocsátás gesztusaként megkegyelmezett a déli konföderációs erők minden katonájának. Sokan úgy vélték: túlságosan engedékeny az unió árulóinak tekintett egykori ellenséggel szemben – idézte fel a Business Insider.
HIRDETÉS
A Watergate-botrány után Richard Nixon elnök lemondott, és hivatalát alelnöke vette át. Egy hónappal később a nemzet megdöbbent, amikor Gerald Ford bejelentette, hogy megkegyelmez megszégyenített elődjének – miközben a Kongresszus arra készült, hogy folytassa az eljárást Nixon ellen, akit az igazságszolgáltatás akadályozásával vádoltak. Ford szerint ez csak tovább polarizálta volna az országot. Sokak szerint ez a kegyelmi döntés volt az oka annak, hogy Ford nem nyert második ciklust 1976-ban.
Peter Yarrow nemcsak a Peter, Paul & Mary nevű folk- és rockbanda, hanem a hatvanas évek Amerikájában a zenei élet és a tiltakozások egyik vezéregyénisége is volt.
Egy 14 éves rajongójával azonban illetlenül viselkedett, ezért 1970-ben három hónapra ítélték. Jimmy Carter utolsó hivatali napján engedte el megmaradt büntetését.
Patty Hearst, a médiamágnás William Randolph Hearst unokája, 1974-ben a címlapokra került, miután egy baloldali terrorszervezet, az SLA tagjai elrabolták. Saját bevallása szerint 57 napot töltött egy szekrénybe zárva, miközben gyakran bántalmazták, és megerőszakolták. A helyzetet viszont bonyolította, hogy felvételek tanúskodtak arról: fogvatartóival, az SLA-val fegyveres rablások sorát követte el.
Azzal védekezett: kizárólag azért csatlakozott a szélsőséges szervezethez, hogy visszanyerje szabadságát. Az esküdtszék azonban bűnösnek találta. Hét évet kapott, amit Jimmy Carter először enyhített, majd Bill Clinton 2001-ben végképp megkegyelmezett Hearstnek.
HIRDETÉSClinton megkegyelmezett féltestvérének, Rogernek is, aki egy évet már a rácsok mögött ült kábítószer-kereskedelemért. Szabadulása után újra letartóztatták ittas vezetésért és a nyugalom megzavarásáért. Utolsó hivatali napján egyébként Bill Clinton 140 kegyelmi kérvényt hagyott jóvá.
Barrack Obama 2017 januárjában enyhítette Chelsea Manning 35 éves börtönbüntetésének fennmaradt részét. A szülők által elhanyagolt, fiúnak született Manninget, a Pentagon hírszerzésének egykori elemzőjét 2010-ben ítélték el, mert titkos dokumentumokat szivárogtatott ki világszerte vitatott katonai és diplomáciai aktivitásokról a WikiLeaksnek.
Harry S. Truman óta Obama élt a leginkább jogkörével, és 212 kegyelem mellett 1715, jobbára erőszakmentes bűncselekményért kirótt ítéletet enyhített.
– érvelt Obama 46 elítéltnek címzett levelében, akiknek büntetését 2015-ben enyhítette.
Donald Trump a többi között Rod Blagojevichnek, Illinois korrupció miatt 14 évre ítélt volt kormányzójának kegyelmezett meg, ugyanakkor Kim Kardashian kezdeményezésére kegyelemben részesített egy 64 éves nagymamát is. Alice Marie Johnson erőszakmentes kábítószer-bűncselekmények miatt kapott életfogytiglani büntetést.
HIRDETÉSFelmerült, hogy amennyiben megválasztják elnöknek, akár saját magát is kegyelemben részesítheti különböző ítéletei ügyében.
A kegyelem és a jogállamiság
„Véleményem szerint az elnöki kegyelem nem egyeztethető össze a jogállamisággal, mert lehetővé teszi az államfő számára a hatalom önkényes gyakorlását” – így érvel Richard Goldstone, a dél-afrikai alkotmánybíróság volt bírája.
A kegyelem intézménye a világ számos országában létezik – politikai rendszerektől vagy vallási ideológiáktól függetlenül. Alkalmazása azonban vitákat gerjeszt, mert egyesek elavult, archaikus eszköznek tekintik.
A középkori Európában még a hatalomgyakorlás fontos eleme volt az uralkodó kezében. A 18. században az irgalmasság királyi előjogát a jogrendszer hiányosságainak pótlására és a polgári viszályok megnyugtatására használták. A hagyományos nézet szerint biztonsági szelepként lehetővé teszi az irgalom és együttérzés gyakorlását azokban az esetekben, amikor a törvény nem tükrözte híven az emberi gyarlóságokat, vagy veszélyes lett volna és nem helyénvaló, ha a törvénykezés formális szabályozását alkalmazzák – emlékeztetett Robert Sharpe, az Ontariói Fellebbviteli Bíróság bírája.
A 21. században már történelmi tévedések orvoslására, a priusz törlésére és a büntetés csökkentésére használják. Néhol elsődleges szerepe a halálbüntetés megváltoztatása, de bizonyos esetekben posztumusz is részesülhet amnesztiában valaki.
HIRDETÉSAz első világháború kivégzett dezertőrei például csak 2006-ban kaptak kegyelmet. Harry Farr például már két évet töltött a brutális háborúban, amikor eljutott a töréspontig. Gyávaság vádjával 25 éves korában halálra ítélték egy alig 20 perces meghallgatás után, amelyen egyedül képviselte magát. Az Egyesült Királyság védelmi minisztere még 1998-ban is megtagadta a kegyelmet Farrtól, és a hozzá hasonló katonáktól.
Ugyanakkor Donald Trump 2018-ban amnesztiában részesítette a fekete Jack Johnsont, akit azért ítéltek el több mint egy évszázaddal korábban, mert fehér barátnőjével átlépett egy államhatárt. „Faji indíttatású igazságtalanság történt” – indokolta döntését az elnök, aki ezzel addig ismeretlen oldaláról is bemutatkozott.