A korábbi válogatott játékos, Károlyi Andrea szerint a kijutás bravúr is lenne, meg nem is.
HIRDETÉSHárom hét múlva már tudni fogjuk, hogy a tavalyi női Európa-bajnokságon negyedik helyezett kosárlabda-válogatott részt vehet-e az idei olimpián. Párizsba Sopronon keresztül vezet az út, az olimpiai selejtezőn Spanyolország, Japán és Kanada lesznek a magyar együttes ellenfelei.
A válogatott 22 éves játékosa, Varga Alíz szerint a magyar csapatnak minden esélye megvan az olimpiai részvételre.
„Japánnak mozgékony együttese van magas ember nélkül, az egész pályán játszanak előre és hátra, Kanada már jobban hasonlít szerkezetileg az európai válogatottakra, nagyon fizikális csapat hat-hét kulcsemberrel, míg a spanyolokat jól ismerjük, és talán utol is értük őket. Lehetünk náluk jobbak egy-egy meccsen, és remélem, ez a meccs február 11-én lesz” – tekintett előre Székely Norbert szövetségi kapitány hétfőn.
Mindent egybevéve Székely is úgy látja, hogy a magyar csapat nem találkozik majd verhetetlen ellenféllel.
Könnyű nem lesz, az biztos
A magyar válogatott a soproni selejtezőben a tavalyi Amerika-bajnokságon bronzérmes Kanada ellen kezd, majd az olimpiai ezüstérmes japánok, végül az Eb-második spanyolok jönnek. A négy csapat közül az első három jut ki a párizsi olimpiára. A 75 százalék számszakilag nagy esély, de a helyzet ennél sokkal árnyaltabb a korábbi válogatott játékos, 1997-ben szintén Eb 4. csapat tagja, Károlyi Andrea szerint.
Igaz csak két emberük van 180 fölött – a 185-öt ők sem érik el –, de darálnak ezerrel, iszonyatosan gyorsak, elképesztően jól dobják a hármasokat. Ez egy olyan játékstílus, amellyel európai játékos életében csak egyszer-kétszer találkozik. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy noha a japánok az olimpiai ezüstérem után a világbajnokságon csak kilencedikek voltak, viszont, ha jók az információim, akkor már január eleje óta edzőtáboroznak. Úgyhogy kettős érzés van bennem, mert egyrészt azt gondolom: mikor, ha most nem? Másrészt ez mégiscsak egy hazai olimpiai selejtező, amelyen a közvélekedés szerint – hasonlóan ahhoz, amikor a 3X3-as szakág vezetője voltam 2021-ben, és a kijutásunk egyetlen kosáron múlt – a kijutás szinte kötelező, de amíg az ember nincs ott, még nem, csak amikor már pályára lép, akkor érzi igazán, hogy ez nem csak három meccs, ez nem csak egy torna, hanem valami sokkal több annál. És itt kell előjönnie a csapat tagjainál, hogy – idézőjelben – csak játékosok-e, vagy igazi versenyzők!
– mondja Károlyi, aki a magyar válogatott mezét 150-szer öltötte magára.
Igaz tehát, hogy Sopronban elég csak egy csapatot megelőzni a másik három közül, azonban, ha például a világranglistát nézzük, mi vagyunk a negyedikek a rangsorban. Ha tehát kijutunk az olimpiára az bravúr, vagy – figyelembe véve a válogatott utóbbi években mutatott fejlődését, a tavalyi Eb 4. helyet és azt, hogy itthon lehet kivívni az olimpiai részvételt – realitás?
„Hogy bravúr lenne-e a kijutás? Igen is, meg nem is. Az, hogy négyből három csapat kijut, óriási esély. Ugyanakkor viszont a magyar csapat tagjai életükben először fognak olimpiai selejtezőt játszani… Fontos tényező lehet, hogy korábbi időszakokhoz képest, centerposzton most nagyon erősek vagyunk. Persze kérdés, hogy Határ Betti térde milyen állapotban van, de a belső posztokon nagyszerű teljesítményre képes Kiss Virág, Juhász Dorka és Goree Cyesha is.
„A nemzetközi mezőny meg nem annyira erős, mint korábban, jó példa erre a tavalyi Eb, ahol legyőztük azokat a szerbeket, akiknek hosszú évekig a közelébe sem kerültünk” – zárta az esélylatolgatást Károlyi Andrea.
Az olimpiai selejtezőtornát február 8. és 11. között rendezik Sopronban. A magyar női válogatott eddig egyszer, 1980-ban szerepelt ötkarikás játékokon, akkor Moszkvában negyedik lett.