A síita terrorsereg tegnap kilátásba helyezte, hogy nem enged a nemzetközi nyomásnak, és kiszélesíti támadó akcióit a Vörös-tengeren közlekedő katonai és teherhajók ellen.
HIRDETÉSAz Irán által pénzzel és fegyverzettel támogatott lázadó sereg ellen már harmincnál több ország helyezett kilátásba ellencsapásokat vagy fokozott védelmet a nemzetközi folyosón, ami összeköti az olajtermelő régiót és az európai kikötőket.
A szállítási útvonal destabilizálása vagy lezárása jelentős többletköltségeket ró a fuvarozókra, mert enélkül csak Afrika megkerülésével jutnak el célpontjaikhoz a Mediterrán térségben. Múlt pénteken a hajózási adatok azt mutatták, hogy legalább négy olajszállító tartályhajó irányt változtatott az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság éjszakai támadása óta.
Ezekre válaszul közölte tegnap a rebellis vezérkar, hogy az immár negyedik amerikai ellencsapás után sem fogja enyhíteni rajtaütéseit a világ egyik legfontosabb kereskedelmi övezetében.
A konfliktus másik nagy veszélye, hogy kiszélesíti (eszkalálja) az Izrael és a Hamász közti háború hatásait a teljes Közel-Keletre.
A lázadók ellen fellépő laza nemzetközi szövetség élén az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áll, melyek a direkt katonai konfliktusokat vállalják.
A csoport drónokat és rakétákat használt a külföldi tulajdonú hajók ellen, amelyek a Bab al-Mandab-szoroson keresztül közlekednek. Ez egy 20 mérföld széles csatorna, amely az afrikai oldalon Eritreát és Dzsibutit, az Arab-félszigeten pedig Jement választja el egymástól.
A lázadók most nem csak a támadások számának növelésével fenyegetnek, hanem jelzik, hogy fegyverzetük is javulni és bővülni fog. Ez alapvetően cirkáló rakétákból és radarvédelmi eszközökből állhat, melyeket a jelen ismeretek szerint kizárólag Irántól tudnak beszerezni.
A konfliktus máris érezteti hatását az olajpiacokon, de még kordában tartható
A legutóbbi szövetséges csapás óta a Brent nyersolajár 4 százalékkal növekedett, újra átlépve az egy év nem tapasztalt 80 dolláros hordónkénti árat, de egyelőre még az orosz-ukrán háború kitörése utáni ugrást nem érte el. Ennek megakadályozása az ellentámadások egyik fő kiváltó oka.
A lázadók a Hamász-Izrael háború októberi kezdete óta fokozták a kereskedelmi hajók elleni támadásokat. Az Egyesült Államok közlése szerint november közepe óta 27 akció zajlott a Vörös-tengeren.
A piacok korábban a globális kínálat növekedésére koncentráltak 2023 végéig, miközben a Vörös-tengeri konfliktus meredek romlását eddig alulértékelték. Az amerikai olajpiaci brókerek összesített véleménye 4-6% emelkedést jósol, feltéve, ha a konfliktus nem éleződik ki túlságosan. A West Texas Intermediate hordónkénti ára 75 dollár fölé emelkedhet, a Brent pedig tartósan 80 dollár fölött maradhat.
A proxy iráni haderő folyamatosan hangoztatott közlései szerint a támadások célja a palesztin nép mellett szolidaritás kifejezése. A mélyebb elemzések viszont arra mutatnak, hogy a fő cél sokkal inkább Szaúd-Arábia destabilizálása, és kényszerítése, hogy forduljon el az izraeli békefolyamattól, és ismét inkább Irán felé orientálódjon, aminek voltak előjelei tavaly év elején, amikor - Kína közvetítésével - Teherán és Rijád újra diplomáciai kapcsolatba léptek.
Külső hivatkozások
A Vörös-tenger és a brit gazdaság
A nemzetközi olajpiac alakulása