Ma választják a tízmilliárd eurót érő magyar igazságügyi reform legfőbb elemének számító, komoly új jogkörökkel felszerelt Országos Bírói Tanácsot. Bekukkantottunk a küldöttválasztás kulisszái mögé: hazafias népfront-szerű szavazati arányokat, pár soros programokat találtunk.
HIRDETÉSHétfőn összeülnek a bíróságok küldöttei, hogy megválasszák az Országos Bírói Tanácsot. Magyarország tízmillárd eurónyi felfüggesztett uniós forrást kapott meg jelentős részben azért, mert megerősítette ennek a Fidesz-kinevezett bírósági vezetőket ellenőrző testületnek a jogköreit. Ha az új tagok az előző OBT-hoz hasonlóan hajlandóak lesznek érdemben végezni a munkájukat, akkor a magyar igazságszolgáltatás függetlensége erősödik, de ha a rezsimmel konform bírókat választanak, akkor az igazságügyi reform értéke sokat csökken. A választást hétfőn tartják, de az eredmény részben már meg is született.
10,2 milliárd euró uniós fejlesztési forrás folyósítása elől gördítette el az akadályokat decemberben az Európai Bizottság a májusban elfogadott magyar igazságügyi reform miatt. A források lehívásának feltételéül szabott horizontális feljogosító feltételek és szupermérföldkövek hosszú sorában az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása darabra mindössze négy pont volt, ezzel együtt a források felszabadításának közel harmadát csak ezek teljesüléséhez kötötték, mert az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy a célszerű felhasználás biztosításához elegendő lenne, ha a magyar igazságügyi rendszer ténylegesen a végrehajtó hatalom befolyásától mentesen működne. Egy jogállamban ezt szervezeti garanciák, megfelelő törvények és szabályzatok biztosítják, a magyar kormány és a Bizottság közötti tárgyalások ezekről a szabályokról szóltak. A négy pont közül az egyik legfontosabb az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése volt.
Egy viharvert testület
Az Országos Bírói Tanács egy ítélkező bírókból álló testület, ami a bírói igazgatás működését felügyeli. A létezését is a magyar jogállamiságot illető uniós kételyeknek köszönheti, mert már a Fidesz első kétharmados ciklusában (2010-14 között) kételyek merültek fel az akkor rohammunkában megkezdett alkotmányos átalakítás céljait illetően. Az OBT azért jött létre, hogy az új bírósági szervezetrendszert irányító Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), illetve annak elnökének - legalábbis papíron - legyen szervezeti ellensúlya, de 2012 és 2018 között ez a testület minden feltűnést kerülve, nagyjából az egyetértési jogát gyakorolva működött. 2018-ban annyira felerősödtek az ellenérzések a bírói karban az OBH-elnök Handó Tünde (Szájer József alapító Fidesz-politikus felesége) tevékenységével kapcsolatban, hogy a helyzettel elégedetlen bírók kerültek többségbe az OBT-ben. Amikor ezek a bírók gyakorolni kezdték az OBT jogköreit, például alaposabban vizsgálni kezdték azt, hogy az OBH-elnök hogyan nevezi ki a bírósági szervezetrendszer kulcsfiguráinak számító bírósági elnököket, Handó Tünde gyakorlatilag háborút indított a testület ellen.
A most leköszönő OBT tagjaira hat év alatt hatalmas nyomás nehezedett. Lemondtak a testület Handó Tündéhez húzó (vagy vele konfrontálódni nem akaró) tagjai, egy botrányos küldöttválasztó gyűlés során nem sikerült újra feltölteni a létszámot, az OBH-elnök kétségbe vonta a testület legitimitását és akadályozta a munkáját. Az Alaptörvénybe foglalt testületnek nem volt jogi személyisége, költségvetése, olykor még egy terem sem, ahol összeülhettek volna. A kormánypárti sajtó több lejárató kampányt vitt a tagok ellen. Menet közben kiderült, hogy az OBT akkori jogosultságai nem tették lehetővé, hogy hatékonyan végezze a munkáját, de az is kiderült, hogy a Fidesz által kinevezett bírósági vezetés sem egységes. (Egy kritikus pillanatban Darák Péter akkori Kúria-elnökön is múlt, hogy az OBT határozatképes maradt.) A hosszú állóháború azzal végződött, hogy Handó Tünde az OBH éléről az Alkotmánybíróságra távozott, az OBT-ben pedig megmaradt az a többség, amely kitartott a valós felügyeleti-ellenőrzési tevékenység, illetve a transzparencia mellett.
Amikor a magyar uniós források visszatartása befejezett tény lett, elkezdődött egy eszmecsere az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen szervezeti feltételek teljesülése szolgálhatna elegendő biztosítékul arra, hogy a magyar kormány nem fogja befolyásolni a bíróságok ítélkezési tevékenységét. A tárgyalások részben az OBT jogköreihez tértek vissza (hiszen maga az ellenőrző testület koncepciója is uniós aggályok elűzésére született) és a 2018 óta eltelt időszak tanulságait a Bizottság beépítette a feltételek közé. Így lett 2023 nyarától az OBT-nek jogi személyisége, költségvetése, hathatós felügyeleti és együttdöntési jogkörei - emiatt a magyar bíróságokat sokkal nehezebb lett a mindenkori OBT véleményével szemben kormányozni. De ezek a jogkörök semmit nem érnek, ha a többségében Handó Tünde kinevezettjeiből álló bírósági igazgatáshoz vagy akár a jelenlegi OBT-vel gyakran konfliktusba kerülő Varga Zs. András kúriai elnökhöz lojális emberekkel töltik fel az OBT-t.
Bár az OBT-tagságot csak egyetlen hatéves ciklusra lehet vállalni, a szabályok megváltozása miatt a 2018-24-es ciklusbeli tagok újra indulhattak volna. Ezt a kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter úgy értékelte, hogy a Bizottság ezzel igyekezett biztosítani, hogy megmaradjon az OBT eddigi irányvonala. Azonban az OBT tagjai ezt személyre szabott jogalkotásként elutasították, és bejelentették, hogy nem indulnak újra.
Az OBT-választás előtt tehát az a legfőbb kérdés, hogy Schmitt Pál plágiumbotrányba belebukott egykori köztársasági elnök szavaival élve a Fidesz hatalomgyakorlásának "gátja" vagy "mozgatórugója" lesz-e az új OBT. A témáról beszéltünk bírókkal és a területre rálátó más szakemberekkel, valamint közérdekű adatigényléseket adtunk be minden bíróságra. A cikkben névvel csak az OBT két leköszönő tagját, Matusik Tamás elnököt és Abért János szóvivőt idézhetjük.
A magyar bírói társadalom: atomizált, elszigetelt, átláthatatlan
A magyar igazságügyi rendszerben a bírói pálya és az egyéb jogi pályák között kevés az átmenet. A bírói pályára nehéz bekerülni, ugyanakkor ezen belül a bíró karrierjének az előmozdítása az igazgatási elöljáróitól függ. Bár az ítéletek közvetlen befolyásolása elvileg nem lehetséges, de a vezető szabályozza a bírókra nehezedő munkaterhet, dönt az előmenetelükről, az ügyek kiosztásáról, vagyis a bírák mindennapjait is meg tudja nehezíteni, és hosszú távon is meghatározza a karrierjüket, ami gyakran önkéntes igazodást szül. A Schadl-ügyben kiszivárgott nyomozati iratok között feltűnést keltett, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter azt mondta az őt a PKKB csoportvezető bírójának eltávolítására kérő Schadl Györgynek, a végrehajtói kamara korrupciós ügyek miatt megfigyelt akkori elnökének, hogy el tudja érni, hogy az adott bíró "ne érezze jól magát a munkahelyén". (Tatár-Kis utólag elismerte, hogy találkozott Schadllal, de tagadta, hogy ilyesmit mondott volna.)
Az Euronews által megkérdezett bírók egy része kifejezetten rémülten reagált a megkeresésünkre, amikor az volt a kérdés, hogy vidéki kisebb-nagyobb bíróságokon zajlott-e például bármilyen kampány, tudták-e, ki indul, milyen alapon szavaztak. Egyértelművé tették, hogy nem nyilatkozhatnak, holott az OBT által elfogadott etikai kódex kifejezetten nevesíti a bíróknak azt a jogát, hogy igazgatási témában vagy jogszabályokról - tehát nem az ítélkezésükkel kapcsolatban - bármiféle engedély nélkül nyilvánosan megszólaljanak. (A bírói véleménynyilvánítási szabadság ennél is szűkebb értelmezését támogató Varga Zs. András kúriai elnök az etikai kódexet az Alkotmánybíróságon is megtámadta emiatt, ez az ügy most is folyamatban van.)
Miközben a 14 éve hatalmon lévő Fidesz által kinevezett igazgatási vezetőnek kiszolgáltatott, a bírói kar jelentős része nem kommunikálhat arról, ami a bíróságokon zajlik. Az elbírált ügyekről a bíró nem nyilatkozhat - bár vannak országok, ahol a nyilatkozati jog ennél tágabb, ez még önmagában nem példa nélküli és szólnak mellette érvek. Ugyanakkor a szélesebb nyilvánosságban a legritkábban lehet ítélkező bírák megszólalásaival találkozni. A területtel foglalkozó szakemberek szerint korábban a tudományos beszédmód, a jogi konferenciák közege nyitott arra lehetőséget, hogy bírók a munkájukról vagy a bíróság belső működéséről beszéljenek, de az elmúlt időszakban ennek is vége lett. Egy beszélgetőtársunk szerint "már a büfében sem lehet a munkahelyi dolgokat megbeszélni", ami azt hozza magával, hogy a bírói karon belüli információáramlás sem akadálymentes. A külvilág is egyre nehezebben fér hozzá a bíróságokon zajló eseményekhez, folyamatosan szűkül a tárgyalások látogatásának lehetősége. "Totálisan atomizált, individualista" lett a magyar bírói társadalom - értékelt a környezetre rálátó forrásunk.
Felügyelet, ugródeszka, szakszervezet
Az OBT-választással kapcsolatosan az egyik fő attitűd, amit egyszerű ítélkező bírókkal beszélgetve tapasztaltunk, hogy a napi munkájuk mellett ezt az egész választást nem tartják annyira fontosnak, nem érzik, hogy hatással bírnának rá, ezen túl pedig nagyon aggasztják őket a hozzá tapadó politikai felhangok.
- A 2018-ban megválasztott OBT tagjai nagyon komoly nyomás alatt voltak, az akkori OBH-elnök Handó Tünde és az akkori bírósági vezetők részéről - mondta az Euronewsnak Abért János, a leköszönő OBT szóvivője. - Ez nyilvánvalóan 6 évvel később is eszünkbe jut, amikor OBT választásról beszélünk, hogy vajon milyen következménye van annak, ha valaki elvállalja ezt a jelöltséget, és OBT-tag vagy elektor lesz.
Ugyanakkor az OBT-tagság árfolyamát felverték a körülötte zajló csatározások és a testület megerősített jogkörei. Míg korábban inkább az előmenetel akadályát jelentette az OBT-tagság, az új ciklusban lehet annak a motorja is.
- Az új törvény alapján fontos új jogkörök, új hatáskörök vannak, és egy jelentős tárgyalási kedvezmény jár a tagoknak - magyarázta Matusik Tamás, a leköszönő OBT elnöke.
A harmadik érv vagy gondolatmenet, ami felbukkan a bírák gondolkodásában, hogy az OBT nem volt jó érdekképviselő, mert nem javított a bírók munkakörülményein, javadalmazásán, ezért egy kevésbé konfliktusos OBT-re lenne szükség, ami ezen a téren több eredményt érhetne el. Ez az érvkészlet elsősorban még Handó Tünde idejéből származik, de él vele a 2018-as OBT-vel szemben kritikus Kúria-elnök, Varga Zs. András is.
- A bírói karban is van egy félreértés azzal kapcsolatban, hogy az OBT-nek mi a feladata - mondta Abért. - Valóban vannak olyanok, akik azt gondolják a bírói karon belül is, hogy tulajdonképpen az OBT, az egyfajta érdekérvényesítő képességgel rendelkezik az igazgatással szemben, vagy valamilyen fajta érdekképviseleti szereplő lenne. És ezt a részét látják dominánsnak, mert az OBT most már meghatározó szerepet játszik a létszámgazdálkodásban: hogy melyik törvényszéken, melyik ítélőtáblán hány bírói álláshely van, erről van együttdöntési joga az OBH-val. Nagyon sokan ezt úgy fordítják le, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az OBT el tudja intézni, hogy az egyik megyében több, a másikban kevesebb bírói hely legyen, és ez átmegy egyfajta érdekképviseleti gondolkodásba. De a fókusz mégiscsak az ellenőrzés a központi igazgatás felett.
- Ez a teljes félreértése annak, hogy az OBT-nek mi a szerepe - mondta Matusik Tamás. - A helyes szerepfelfogás arról szól, hogy tisztességes, kiszámítható, törvényes bírósági igazgatás legyen. Foglalkoztunk a bírák javadalmazásával, de a fizetést azért vetette fel az OBT ebben az évben, mert olyan mértékben csökkent a vásárlóerő, hogy az a bírói függetlenségre is hatást gyakorol. De az OBT-nek nem az a célja, hogy a bírók szakszervezete legyen, vagy hogy a tagok a saját érdekeiket képviselgessék, esetleg maguknak lobbizzanak álláshelyért vagy jobb épületért.
A csendes választás
Az OBT koncepciójához hozzátartozik, hogy a bírósági rendszer minden szintje képviseltesse magát, a tagok kiválasztása pedig a lehető legnagyobb függetlenséggel történjen az igazgatási vezetőktől. Ezért kötött, hogy az OBT 14 választott tagja között 7 járási, 6 törvényszéki és 1 ítélőtáblai bíró van, a 15. tag pedig a Kúria mindenkori elnöke.
HIRDETÉSEzzel kapcsolatban Abért János, a leköszönő OBT szóvivője emelte ki az Euronewsnak, hogy az OBT-tagság olyan értelemben komoly elköteleződést kíván, hogy a tagot az adott bírói szint delegálja a Tanácsba, ezért ő onnan hat évig nem pályázhat el, az egyéb karrierútjait lezárja. Ha elpályázik például egy járásbíróságról egy törvényszéki bírói pozícióba, akkor az OBT-tagsága megszűnik.
A bíróságok összbírói értekezletei legalább 4 hónappal az OBT-választás előtt megválasztanak összesen 130 küldöttet, akik maguk közül fogják megválasztani a 14 OBT-tagot és további 14 póttagot üresedés esetére. Mivel a 130 küldöttet szeptemberben az összbírói értekezletek megválasztották, ennek a százharminc bírónak a személye csírájában magában foglalja a végső eredményt is.
Egyetlen másik bíró ajánlása elég ahhoz, hogy valaki küldöttjelölt lehessen, aminek biztosítani kellene, hogy senki ne szoruljon az igazgatási vezető támogatására vagy az intézményi háttérre ahhoz, hogy megméresse magát. Ez az alacsony küszöb elvileg oda is vezethetne, hogy boldog-boldogtalan elinduljon, de mint majd később látni fogjuk, messze nem ez a helyzet.
Az Euronews arra volt a leginkább kíváncsi, hogyan, mi alapján zajlott a küldöttek megválasztása. Ahhoz képest, hogy cirka 3000 ember egy, a magyar Alaptörvénybe foglalt testület tagjairól szavazott, a nyilvánosságba semmiféle kampányzaj nem hallatszott ki. A bíróságok szervezetéről szóló törvény szerint a küldöttjelölteknek egy szakmai önéletrajzot és az OBT-tagság esetére szóló terveiket kell csatolniuk a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatukhoz, főszabály szerint ebből tájékozódhat a többi bíró. Ennek azonban igazán ott van jelentősége, ahol egy nagyobb bíróságon nem ismerik egymást a bírók, míg kisebb helyeken, ítélőtáblákon informálisan is megvan az a tudás, hogy ki az, akire szavazni lehet.
A bíróságokra eljuttatott közérdekű adatigénylésekben többek között ezeknek a terveknek, küldötti programoknak a kiadását is kértük. A Kúriával együtt 26 bíróság közül csak a Tatabányai Törvényszék tett eleget ennek a kérésnek, a többi személyes adatnak minősítette ezeket a terveket és megtagadta a kiadásukat. A Tatabányai Törvényszékhez több mint hetven bíró tartozik, a hat jelöltből öt mindössze pár sorban nyilatkozott az OBT-tagsághoz fűződő terveiről. "Az OBT és az OBH közötti korábbi "ellentmondásos" helyzet feloldása"- írta az egyik küldöttjelölt. "Egy egészséges kommunikáció kialakítása az együtt dolgozás, a csapatmunka irányába. Ez természetesen nem az elvtelen megalkuvást jelenti, hanem megfelelő higgadt szakmai párbeszédet, szükség esetén a vélemények ütköztetését is, de semmi esetre sem az ellenségkeresést."
HIRDETÉSEgy másik jelölt pár sorral bővebb programjában azt írta, hogy OBT-tagként egyfajta hierarchikus kapcsolatot látna szükségesnek az OBH-val. Más jelöltek csak felsorolták az OBT törvényben előírt feladatait, egyikük pedig arra is utalást tett, hogy küldöttként majd más küldötteket kíván támogatni abban, hogy OBT-tagok legyenek, akik "a többi taggal együttműködve higgadtan képesek képviselni a bírói kar érdekeit". A hat küldöttjelölt között egyetlen volt, aki pontokra bontva, több bekezdésben írt a terveiről, hozzátéve, hogy fontosnak tartja az OBT-ben eddig kialakított elvek megtartását.
Baljós jelek az összbírói értekezletek előtt
Augusztusban már látszottak jelei, hogy a bírósági igazgatással együttműködőbb OBT-tagok megválasztása nem csak szerény óhaj lesz. A legtöbb bíróval rendelkező, így jelentős számú küldöttet is küldő Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter a küldötteket megválasztó összbírói értekezletről szóló levelében beosztottjait arra is megkérte, hogy „bírói tanácskozás keretében” biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra. Vagyis a kezdeményezés lényege az volt, hogy a bírók feletteseik jelenlétében beszéljék meg, kinek a küldötté jelölését támogatják és kiét nem a titkos szavazáson. Ezt a most leköszönő OBT rendkívül problematikusnak tartotta.
- Ezeket elfogadni nem lehet - mondta Abért János az Euronewsnak. - Itt olyan bírói gyűléseket hívtak össze, amit a szervezeti törvény sem ismer, és egyébként a választási szabályokkal teljes egészében szembemennek. Ezek tényleg megtörténtek. És nem lehet tudni, hogy egyébként vidéken, a többi bíróságon ez hogyan, milyen módon történik, mert ott, ahol meg még inkább informálisabb a kapcsolatok a kollégák között, a hasonló folyamatoknak nyoma sem marad.
- Nem lehet azt mondani, hogy ezek semmilyen jelentőséggel nem bíró események voltak - tette hozzá Matusik Tamás. - Viszont nincs olyan felső igazgatási szerv vagy bizottság, aki kimondhatná hogy itt ez vagy az történt. Az OBT beszél róla, de a választás törvényessége fölött őrködni nincsen hatáskörünk.
Nem csak a bírósági szervezetrendszeren belülről érkeztek iránymutatások a bíróknak. Ide tartoznak a miniszterelnökségért felelős minisztertől, illetve a kormánypárti sajtótól érkező megszólalások, illetve lejárató kampányok is.
HIRDETÉSA Kúria elnöke, Varga Zs. András (akit ítélkezési gyakorlat nélkül, az Alkotmánybíróságról, személyre szabott törvénymódosítással nevezett ki az Országgyűlés fideszes többsége a legfontosabb magyar bíróság élére) soha nem rejtette véka alá, hogy nem ért egyet az OBT választott tagjaival. A Magyar Bírói Egyesület (MaBiE) vezetőségének decemberben írta azt levélben, hogy kívánatosnak tartaná, hogy az új OBT-ben legyen néhány olyan tag, akik az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartoznak, miután ez növelné a bírósági szervezeten belüli kohéziót. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vármegyei törvényszékek elnökei - akik az OBH-elnöktől nyerik a pozíciójukat - gyakorolják a törvényességi felügyeletet a saját főnökük fölött. Ezt a lehetőséget a leköszönő OBT szerette volna kizárni, amire végül nem került sor. Így 4 törvényszéki elnök is került az elektorok közé, akik azonban nem biztos, hogy OBT-tagok is lesznek.
Egyhangú küldöttválasztások
Az Euronewsnak a cikk megírásáig a közérdekű adatigénylésekre visszaérkezett - különböző mértékben hiányos - válaszokból egyértelmű trendet természetesen nem lehetett kiolvasni. Az adatigénylésekben a küldöttválasztó gyűlések létszámára, a jelöltekre és az esetleges visszalépésekre, a megválasztottakra és a szavazati arányokra voltunk kíváncsiak. Hét bíróság válasza nem érkezett meg a cikk megírásáig. Azon bíróságok több mint felén, amelyek válaszoltak, csak annyi jelölt indult, ahány küldöttet az adott bíróság biztosan delegálhatott az OBT-t megválasztó küldöttgyűlésbe, vagyis a szavazás már a jelöltek állításánál eldőlt.
Nagyobb verseny a küldötti helyekért elsősorban a fővárosi vagy ahhoz közeli bíróságokon volt, ahol eleve a legnagyobb a létszám. A megyeközpontok közül - az Euronewsnak megküldött adatok alapján - Nyíregyházán és Miskolcon volt jelentősebb különbség a jelöltek és a küldöttek száma között
Mindössze öt bíróság küldött adatokat arról, hogy milyen szavazataránnyal választották meg a jelölteket. A Kecskeméti Törvényszéken a hat küldötti helyre hat jelöltet állítottak, a szavazásra megjelent 98 bírótól mindegyikre legalább 90 szavazat érkezett, kettőre 97. A Győri Ítélőtábla két küldötti helyére két jelölt volt, a 15 megjelent bírótól mindketten 14-14 szavazatot kaptak. Szekszárdon három küldötti helyre három jelölt volt, 37 szavazásra jogosulttól 34, 33 és 25 szavazatot kaptak.
A szavazatok száma alapján nem mindenhol ment ilyen simán a küldöttek megválasztása. Az Egri Törvényszéken 61 szavazásra jogosult bírónak hat jelöltből három küldöttet kellett megválasztani, de az első szavazáson csak egyetlenegy kapta meg a küldötté választáshoz szükséges szavazattöbbséget, 31 szavazatot, második körben ketten visszaléptek, a maradék háromból sikerült még két küldöttet megválasztani.
HIRDETÉSTatabányán - ahonnan a jelöltek OBT-tagságra vonatkozó terveit is megkaptuk - hat jelölt jutott négy küldötti helyre. A 65 szavazáson megjelent bíróból a legtöbb szavazatot kapott jelölt 44 bizalmát nyerte el, a törvényszék elnöke pedig mindössze 33 szavazattal éppen hogy befutó helyre került. Nem lett küldött az OBH-val hierarchikus kapcsolatra törekvő és az OBT eddigi elveit követni kívánó bíró sem.
Honnan tudjuk majd, hogy milyen OBT-t kaptunk?
Mivel az OBT tagjai az egész országból és az összes bírósági szintről érkeznek, a választás után közvetlenül valószínűleg meg sem lehet majd mondani, hogy mi történt pontosan, hiszen nem lehet majd tudni, hogy egy ismeretlen járásbíró a jogállamiságot és a bírói igazgatás ellenőrzését, a megyéje érdekképviseletét, esetleg az igazgatási rendszer magasabb szintjeivel való kapcsolatba lépést, és ezzel saját karrierje előmozdítását helyezi-e előtérbe. Amit tudni lehet, hogy a törvényszéki elnökök taggá választása, különösen nagyobb számban kételyt ébresztene a felálló OBT függetlenségét illetően, de ez alapján sem lehetne biztosat mondani.
Még egy árulkodó jelzés érkezhet az újonnan felállt OBT-től: hogy megtartja-e a leköszönő tanács átláthatóságra vonatkozó gyakorlatát. A leköszönő OBT minden ülés után közzétette annak jegyzőkönyvét, ami a rendkívül zárt magyar igazságszolgáltatásban egyedi módon valódi betekintést ad az ott - például a Kúria elnökével - folyó vitákba, és megismerhetők belőlük a magyar bírók dilemmái, vagy akár az egyformán a rezsim embereként számon tartott OBH-elnök Senyei György Barna és a Kúria elnöke közötti véleménykülönbségek. Varga Zs. András rendszeresen jelzi is ezeken az üléseken, hogy a bírósági rendszeren belüli viták kivitelét a nyilvánosságba nem tekinti helyénvalónak: biztosak lehetünk abban, hogy egy hozzá lojális, a rezsimmel konform többség megszüntetné ezeknek a jegyzőkönyveknek a publikálását.
Hogy az Unió által kialkudott, a magyar bíróságok függetlenségét biztosítani hivatott kereteket milyen tartalommal tölti meg az új OBT, az ebből, valamint a jövendő döntéseiből derül majd csak ki.