Az izraeli védelmi miniszter csütörtökön egy tervet vázolt fel: az övezet izraeli katonai ellenőrzés alatt marad, de egy amerikai-európai-arab nemzetközi békefenntartó erőt kell létrehozni a terület biztosítására.
HIRDETÉSAmikor október 7-én a Hamász megtámadta Izraelt, a zsidó állam nem volt felkészülve, amikor pedig ellentámadásba lendült, egy radikális tervvel indult el: a Hamász megsemmisítésének céljával. Az offenzíva szisztematikusan zajlik, de egyre többen kíváncsiak arra, hogy ha a harcoknak vége lesz, a teljesen lerombolt Gázai övezetet ki veszi át, milyen élet lesz ott?
Paul Adams, a BBC tudósítója jelen volt Joáv Gallant miniszter sajtótájékoztatóján, ahol külföldi riportereknek az izraeli vízióról beszélt.
A biztonság kérdéskörében Gallant fenntartotta a korábban is ismert izraeli álláspontot, miszerint az övezet izraeli katonai ellenőrzés alatt marad, hogy a zsidó állam területét onnan senki se tudja majd veszélyeztetni. Az áruk beáramlását a rafahi átkelőhelyen az egyiptomi hatóságok mellett izraeli és amerikai tisztségviselők is ellenőrizni fogják.
A felvázolt terv újdonsága, hogy Izrael azt szeretné, ha az amerikai mellett európai és arab nemzetek is részt vennének egy nemzetközi békefenntartó erő létrehozásában, amely biztosítaná – Gallant szavaival – a Gázai övezet „rehabilitációját".
Adams szerint az európai és az arab partnerek bevonása problematikus lesz, hiszen az izraeli hadsereg az elmúlt hónapokban olyan infrastruktúrákat – kórházakat, iskolákat vagy egyetemeket – is brutális erővel rombolt, amelyeket éppen európai és arab befektetők építettek. A gázai újjáépítéshez nehéz lesz társakat találni, hiszen ki vállalna garanciát arra, hogy ez a helyzet nem ismétlődik meg, és nem válnak újabb bombázások martalékává az újonnan felépített épületek?
Az arab országok álláspontja az, hogy először tűzszüneti egyezményt kell tető alá hozni, tisztázni kell a humanitárius helyzetet, és csak ezt követően lehet szó a „háború utáni rendezésről". Elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy ha túl sokat késlekednek a felek, akkor a területen elhatalmasodhat a törvénytelenség és a palesztin politikai vákuum.
Az izraeli terv gyenge láncszeme a palesztin fél – írja Paul Adams, aki szerint nagyon nehéz lesz olyan palesztin hatóságokat, tisztségviselőket találni, akik működtetni tudják az övezetet, hiszen minden személyt, szervezet Izrael fogja jóváhagyni. A Hamász ide többé nem jöhet, de az övezetben nem népszerű a ciszjordániai területeken a Palesztin Hatóságot vezető Fatah sem. A harmadik palesztin megoldás egy civil társulás lehet, amely nem törekszik politikai célokra, csak az igazgatást viszi majd a területen.
Ez a forgatókönyv a BBC tudósítója szerint csak erősíteni fogja a két palesztin terület elválasztottságát, ami egyben azt is jelenti, hogy az önálló palesztin állam létrejöttének álma még messzebb kerül.
Az amerikai kormányzat a Palesztin Hatóság szerepvállalását szorgalmazza Gázában, és komolyan aggódik amiatt, hogy a Netanjahu-kormány kemény hozzáállása hosszútávra elidegenítheti a megegyezéstől az arab államokat.
Az izraeli kormányzati tervek között szerepel ugyanis az is, hogy a Gázai övezetből elköltöző palesztinok már nem térhetnek vissza őseik földjére – ez pedig elfogadhatatlan minden palesztin és minden arab vezető számára. Joáv Gallant azonban arra a kérdésre, hogy a 2005-ben kitelepített zsidó telepesek a hadsereg árnyékában visszatérnek-e Gázába, nemleges választ adott.