NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nagyobb katasztrófa is lehetett volna Japánban, de az ország tanult az eddigi földrengésekből

Összedőlt házak Isikava prefektúrában 2024. január 2-án
Összedőlt házak Isikava prefektúrában 2024. január 2-án Szerzői jogok eAo¢iºnA/AP
Szerzői jogok eAo¢iºnA/AP
Írta: Euronews / BBC
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nincs még egy olyan ország a Földön, ahol egy ilyen erejű rengés ne okozott volna sokkal súlyosabb csapást.

HIRDETÉS

Már csaknem 13 év telt el a fukusimai atomerőműben nukleáris balesetet okozó pusztító földrengés és cunami óta, de az emlékek még mindig frissek Japánban. Amikor hétfőn megszólalt a szökőár-riadó, mindenkinek, aki átélte, a 2011 márciusában történtek jutottak az eszébe. 

Így volt ezzel a BBC korábbi tokiói tudósítója is. Amikor a szigetországba költözött, Rupert Wingfield-Hayes eleinte a legkisebb rengésre is felugrott az ágyból, de néhány hónap múlva már átaludta őket. Mint írja, Japánban a rengések gyorsan az élet részévé válnak. Egy bizonyos pontig hozzászokik az ember, de valahol a lelke mélyen mindig ott van az aggodalom, hogy mikor jön a következő, és hogy azt kibírja-e az épület. 

2011. március 11-én a félelmek valóra váltak

Aznap 2 percen át úgy rengett a föld, ahogyan azt emberemlékezet óta senki sem tapasztalta. Aki átélte, pontosan tudja, hol volt, és milyen rémület hatalmasodott el rajta, pedig a legrosszabb még csak azután következett.

40 percen belül az első szökőárak partot értek és több száz kilométeren át városokat és falvakat söpörtek el Japán északkeleti partvidékén, miközben a borzalmakat élőben közvetítették egy híradós helikopterről.

A másnap még szörnyűbb híreket hozott a fukusimai atomerőműnél bekövetkezett balesetről. Több százezer embert utasítottak arra, hogy hagyja el otthonát, még a 250 kilométerre lévő Tokióban sem érezhette magát senki biztonságban.

A katasztrófát követő hónapokban Rupert Wingfield-Hayes új lakóhelyet keresett a japán fővárosban. A felesége geológiai térképeket tanulmányozott, hogy megnézze, hol van a legerősebb alapkőzet, mennyire van magasan és távol a folyóktól, illetve: megszállottan figyelte az épületek korát. Egyértelmű volt,  hogy olyan házba nem költöznek, ami 1981 előtt épült. 

A félelem azután sem enyhült, hogy beköltöztek egy 1985-ben épült házba: elkezdtek túlélőkészleteket felhalmozni. A fürdőszobai mosdókagyló alá előre csomagolt, ötéves szavatosságú élelmiszereket és ásványvizeket zsúfoltak be. 

Újévkor megismétlődhetett volna a borzalom

Japánban nem a Richter-skálát használják a földrengéseket erősségének megállapítására, hanem egy 1-től 7-ig terjedő skálát. Hétfőn Isikavában a rengés a maximális, 7-es értéket érte el.

Az utak és hidak ugyan nagymértékben megrongálódtak, és hatalmas földcsuszamlások voltak, de az épületek túlnyomó többsége még áll és az érintett településeken az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. 

A BBC volt tudósítója beszélt egy barátjával a közeli Kasivazakiban, aki azt mondta neki, hogy messze a legnagyobb és legfélelmetesebb földrengés volt, amit valaha tapasztalt. "Evakuáltak minket, a parttól távolra kellett mennünk, de most már otthon vagyunk, és minden rendben van."

A siker kulcsa a mérnöki munka

A figyelemre méltó történet egy évszázaddal ezelőtt, 1923-ban kezdődött, amikor hatalmas földrengés rázta meg Tokiót. A nagy kantói földrengés a földdel tette egyenlővé a japán főváros nagy részét, 140 ezer ember halt meg. Az európai mintára épült modern téglaépületek darabjaikra hullottak.

A természeti csapás után kidolgozták Japán első földrengésálló építési szabályzatát.  Ettől kezdve az új épületeket acéllal és betonnal kellett megerősíteni, a faépületekbe pedig vastagabb gerendákat kellett beépíteni.

Ezután valahányszor nagy földrengés érte a kelet-ázsiai szigetországot, tanulmányozták a károkat és frissítettek a szabályokon. 1981 óta minden új épületnél kötelező a szeizmikus szigetelés, és azóta is újabb és újabb műszaki követelményeket írnak elő a tapasztalatok alapján.

A mérnöki munka már 2011-ben is rengeteget számított

Amikor 2011-ben a hatalmas földrengés bekövetkezett az ország északi partvidékénél, Tokióban is elérte az 5-ös szintet az ereje, ami pontosan akkora volt, mint 1923-ban. Amíg azonban 1923-ban a város a földdel vált egyenlővé, 2011-ben a hatalmas felhőkarcolók belengtek és ablakok törtek ki, de nem dőltek le a nagyobb épületek. A sok ezer ember halálát nem a földrengések okozták, hanem a szökőár. 

Most, újév napján is készültek képek összedőlt régi faházakról. Egy modern épület is kidőlt, bár az még 1971-ben épült, és halálos áldozatok és súlyos sérültek is vannak. Ennek ellenére a legutóbbi földrengés Japán sikerének figyelemre méltó története.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Miért nem robbant fel a japán utasszállító, amikor összeütközött a másik géppel?

Japán: jogsértő a melegházasság tilalma, mégis hatályban marad

A NAÜ vezetője szerint biztonságos a fukusimai atomerőmű működése