A természeti csapások összes típusa végigsöpört a világon, ráadásul a korábbiaknál nagyobb számban és súlyosabb pusztítást hagyva maguk után, egyértelműen túlszárnyalva a korábbi évek statisztikáit.
HIRDETÉSFöldrengés Törökország és Szíria határvidékén
Február 6-án 7,8-es erősségű földrengés rázta meg Törökország déli részét, a szír határ közelében. Az első földmozgást nagyjából kilenc órával később egy 7,5-es rengés követte, mintegy 95 kilométerre délnyugatra.
A legelső rengés volt a legpusztítóbb: olyan erős volt, mint az 1939-ben az országban feljegyzett addigi legerősebb földrengés. Epicentruma Gaziantep közelében volt, amely több ezer szíriai menekültnek ad otthont, egyben számos humanitárius segélyszervezet székhelye. A segélyek eljuttatása az érintett szíriaiakhoz volt a nehezebb feladat. Az ankarai kormány nemzetközi segítséget kért, és negyed évre szükségállapotot hirdetett ki tíz tartományban.
Árvíz Kínában
Az ázsiai óriásállamot nyáron soha nem látott áradások sújtották a monszun, a tájfunok és az intenzív esőzések következményeként. Július 29-től kezdve legkevesebb 16 északkeleti városban és tartományban rekordmennyiségű esőzést és áradást hozott a Doksuri tájfun. Pekingre az elmúlt 140 év legsúlyosabb esőzése zúdult: a csapadékmennyiség mindössze 83 óra alatt meghaladta egy átlagos évi csapadékmennyiség 60%-át.
Az augusztus pedig még szélsőségesebb esőzéseket és tájfunt hozott, ami tovább rontotta a monszunszezont, mivel az egész országot földcsuszamlások, áradások és hirtelen áradások sújtották, hatalmas terhet róva az árvízvédelmi zónákra és az infrastruktúrára. Szeptember 2-án a Saola tájfun csapott le Dél-Kínára, több mint 880 ezer embert kellett kitelepíteni.
Atlanti-óceáni hurrikánszezon
A térségben június 1. és november 30. között trükkös időjárási körülmények, a nagyon meleg vizek és a szuper El Niño-szezon nehezítették az előrejelzők dolgát.
Egy átlagos hurrikánszezonban 14 elnevezett rendszer van hét hurrikánnal, amelyek közül három nagy. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) augusztusban felülvizsgálta előrejelzését, és a szokásosnál erősebb szezont jósolt 14-21 (a korábbi 12-17-hez képest) elnevezett viharral. Hasonló előrejelzéseket tett az AccuWeather, a Colorado Állami Egyetem, az Arizonai Egyetem és a The Weather Company is.
A 2023-as hurrikánszezonban mindössze nyolc érte el a szárazföldet, köztük az Idalia hurrikán, amely a keletkezett károkat tekintve "milliárd dolláros viharként" vonult be a hurrikántörténelembe.
Az idei viharok többségét "halviharként" emlegették, mivel nem jelentettek veszélyt a szárazföldre, azonban amint arra a Nextart/WFLA írása kitér, továbbra is veszélyt jelenthetnek a halászhajókra vagy a hajózási útvonalakra, és a Meteorológiai Szolgálat továbbra is jelentéseket ad ki az ilyen időjárási rendszerekről a nyílt tengeri előrejelzésekben. Alkalmanként a "halviharok" a partok mentén lehetséges veszélyes áramlatokat is produkálhatnak.
Földrengés Marokkóban
Szeptember 8-án 6,8-es erősségű, pusztító erejű földrengés rázta meg Marokkót, epicentruma Marrakesh-től 44 mérföldre délnyugatra, Adasszilban, a Magas-Atlasz-hegységben volt. A térségben számos festői, aprócska falu található, közülük több is elpusztult – ez a távoli vidék nagyon nehezen érhető el segélyekkel és erőforrásokkal. Legkevesebb félmillió embernek kellett elhagynia lakhelyét.
A rengést Casablancában, Agadirban, Essaouirában és Rabatban is érezték, de még Algériában és Portugáliában is. Ez volt a legerősebb földmozgás, amely az elmúlt 120 évben Marokkót sújtotta. Több száz utórengést regisztráltak, a legnagyobb rengés 5,9-es volt. A Data Friendly Space jelentése szerint 59 ezer otthon sérült meg, és 19 ezer ház megsemmisült. 2900-an haltak meg.
Áradások Líbiában
A Daniel nevű földközi-tengeri vihar a szeptember 9-i hétvégén vonult át Kelet-Líbián, heves esőzéseket és áradásokat okozva, amelyek nagymértékű pusztítást hagytak maguk után. A Daniel nyolc havi esőt zúdított Líbia északkeleti régiójára.
Szeptember 11-én két gát összeomlott, és 30 millió köbméter víz zúdult a már elöntött területekre. A keleti Dernát sújtotta a leginkább, a kevesebb mint százezer lakosú város egynegyede eltűnt a polgári repülésért felelős miniszter szerint. A katasztrófa jelentős környezeti problémákat is felvetett, amelyeknek rövid és hosszú távú hatásai egyaránt lehetnek.
Erdőtüzek Észak-Amerikában
HIRDETÉSA kontinens északi felén az erdőtüzek szezonja általában tavasztól őszig tart (bár ez régiónként változik). A klímaváltozás hatásainak erősödésével azonban a katasztrófaszezonok egyre öntörvényűbbé válnak.
Az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala szerint az éghajlatváltozás, beleértve a fokozott hőséget, a hosszan tartó szárazságot, az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok nyugati részén az erdőtüzek kockázatának és kiterjedésének növekedése szempontjából "kulcsfontosságú tényező volt." Az erdőtüzekhez számos tényező együttállására van szükség, beleértve a hőmérsékletet, a páratartalmat és a tüzelőanyagok, például a fák, bokrok, fűfélék és erdőtörmelék nedvességhiányát. "Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve erősen kapcsolódnak az éghajlat változékonyságához és változásához" – fogalmaz a jelentés.
Tornádók az USA-ban
Az Egyesült Államokban sűrű volt az idei hurrikánszezon, hiszen október 23-ig legalább 1310 előzetes tornádójelentést és 1165 megerősített tornádót említett a disasterphilanthropy.org összegzése. 2023 első három hónapja meghaladta az átlagot, április és május azonban átlag alatti volt. A januári összesítés a második legmagasabb a feljegyzésekben, a január és a február együttesen a negyedik legaktívabb hónap volt.
Szeptember 26-ig a szárazföldi államok több mint felében fordultak elő tornádók, Kaliforniától Delaware-ig és Wisconsintól Texasig. Március végéig a károk becsült költsége elérte az 529,75 millió dollárt. A halálos áldozatok számát nézve 2023 az egyik legfeketébb év lett az Egyesült Államok tornádó-kalendáriumában.
HIRDETÉSHurrikán Mexikóban
Az Otis nevű hurrikán október 25-én csapott le Mexikó csendes-óceáni partvidékére, Acapulcótól öt mérföldre délre, mint 5-ös kategóriájú vihar, 266 km/órás tartós széllel, megelőzve ezzel a Patriciát, az addigi legerősebb hurrikánt, amely Mexikó csendes-óceáni partvidékén valaha partot ért. Az Otis a szállodák csaknem 80%-át és a vállalkozások 96%-át megrongálta Acapulcóban, abban a városban, amelynek gazdasága nagyrészt a turizmusra épül.
De nemcsak tehetős turistákkal volt tele Acapulco, amikor az Otis lecsapott, hanem egy nemzetközi bányászati kongresszusnak is otthont adott éppen. Ahogy az ítéletidő a szárazföld belseje felé haladt, a vihar gyorsan 1-es kategóriájú hurrikánná változott, és kevesebb mint 18 órával a partot érés után feloszlott. Bár az Otis gyorsan mozgó rendszer volt, mégis jelentős károkat okozott a gazdaságban, az épületekben, az emberéletben, és még a környező trópusi erdőket is megrongálta.
Erdőtüzek Európában
Európa déli felében, ahol már jó ideje pusztító erdőtüzek járnak az évről évre extrémebb hőség nyomában, idén a szokásosnál korábban köszöntött be a bozóttüzek szezonja. Az Ibériai-félszigeten, az olasz csizma déli tartományaiban, Görögországban és Horvátországban is brutális területeket perzseltek fel a lángok.
HIRDETÉSHawaii apokalipszise
A Hawaii-szigeteken augusztusban addig elképzelhetetlen tragédia történt: erdőtűz pusztította el a Mauin található Lahaina történelmi városát. Legkevesebb 115-en veszítették életüket a katasztrófában, és több mint 1400 lakost kellett evakuálni.
A korai figyelmeztető rendszerek hiánya?
Murat Turkes, a törökországi Bogazici Egyetem Éghajlatváltozási és Politikai Kutatási Központjának igazgatósági tagja az Anadolu hírügynökségnek a következőképpen fogalmazott: 2023 egyértelműen a természeti katasztrófák évének mondható.
A klímaszakértő a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tanulmányaira hivatkozott, amelyek alapján "nagyon komoly emelkedő tendencia figyelhető meg a regisztrált aszályok, szélsőséges hőmérsékletek, áradások, tömegmozgások, földcsuszamlások, viharok és erdőtüzek tekintetében". A korai előrejelző rendszerek hatékonyságát a líbiai esetet példaként hozva úgy fogalmazott: "mindannyian láttuk, hogy ezek mind csak papíron léteznek, ha az infrastruktúra nem megfelelő, ha nincs komoly katasztrófavédelem vagy korai figyelmeztető rendszer, akkor emberek ezrei veszíthetik életüket egy árvízben" – tette hozzá.
HIRDETÉSA 2023-as nyarat "rendkívülinek" nevezve – a július az eddigi évek legmelegebb hónapja volt – kiemelte, hogy a Párizsi Szerződés egyik globális felmelegedési célját (1,5 Celsius-fok) is túllépték.