Donald Tusk kormánya lecserélte az ország hírszerző szolgálatainak teljes vezetését, illetve megvonta a támogatást a lengyel közmédiától, az Európai Uniótól pedig máris sikerült 5 milliárd eurót megszereznie. Jaroslav Kaczinsky és társai a PiS szócsövévé silányított köztévében ülősztrájkolnak.
HIRDETÉSVegyük sorban: Tusk beiktatása után az egyik első hír volt, hogy Adam Bodnar, Lengyelország új igazságügyi minisztere aláírta az ország csatlakozásáról szóló indítványt az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ezzel az ország 180 fokos fordulatot vett, mivel az előző, a Jog és Igazságosság párt (PiS)által vezetett kormány erre nem volt hajlandó, nyolc évnyi kormányzásuk során pedig számtalanszor kerültek összetűzésbe emiatt Brüsszellel. Az EPPO az Európai Unió független ügyészsége, amely a blokk pénzügyi érdekeit sértő ügyekkel foglalkozik, így erősen fókuszál a korrupciógyanús ügyletekre. A szervezethez az Unió 27 tagállama közül eddig 22 csatlakozott, ebben a 22-ben Magyarország nincs benne. Lengyelország előző kormánya arra hivatkozva nem csatlakozott az ügyészséghez, hogy annak munkája sértené a lengyel igazságszolgáltatás nemzeti függetlenségét - azaz éppen azt mondták, amit a magyar kormány is többször hangsúlyozott.
Lefejezés: korrupciós hatóság és hírszerzési szervezetek a bárd alatt
A német dpa hírügynökség jelentése szerint Tusk kedden közölte Varsóban bizottsági megbeszéléseket követően úgy döntött, hogy meneszti
- a korrupcióellenes hatóság,
- a belföldi és a külföldi hírszerzés,
- valamint a két lengyel katonai hírszerző szolgálat vezetőjét.
A korrupcióellenes hatóság új vezetője Agnieszka Kwiatkowska-Gurdak lesz, a belföldi hírszerző szolgálat vezetését pedig Rafał Syrysko ezredes veszi át.
A jelenlegi kormánypártok azzal vádolják a PiS-t, hogy a titkosszolgálatokat politikai ellenfeleik utáni kémkedésre használja.
Tusk később azt is bejelentette, hogy hamarosan kijelöli Jaroslaw Szymczyk rendőrfőnök utódját, aki 2022 decemberében országszerte vált nevetség tárgyává, amikor véletlenül felrobbantott egy ukrán kollégáktól kapott gránátvetőt a rendőrkapitányságon. Szymczyk az incidens ellenére hivatalában maradt.
Nem kap pénzt a közmédia, Kaczinskyék ülősztrájkba kezdtek
Az új kormány a közmédiát sem hagyta ki a szórásból, amikor a PiS és követői számára kellemetlen döntéseket hozott: közölték, hogy a közmédiának egyszerűen nem adnak pénzt a működéséhez. A döntés természetesen nem az örök időkre szól, a kormány leszögezte, hogy a szolgáltató a jelenlegi működési formája miatt nem érdemli meg, hogy közpénzből finanszírozzák, így egyelőre nem határoltak el pénzt nekik a jövő évi lengyel költségvetésben.
Tusk a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az adófizetők zsebéből erre a közmédiára és a szintén ehhez tartozó PAP hírügynökségre addig nem szabad egy fillért sem költeni, amíg nem rendezik a helyzetét, azaz nem alakítják át őket valódi közszolgáltatóvá, ahol elfogultság nélkül tájékoztatnak. Tusk azt mondta, hogy a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, melyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét.” A lengyel közmédiát a választások előtt hasonlították a magyarországi testvéréhez is egyrészt a PiS melletti kampányolás miatt, másrészt azért, mert az MTVA csatornáihoz hasonlóan a lengyel állami tévében sem szerepeltettek ellenzéki képviselőket.
A bejelentésre a Jaroslaw Kaczyinski vezette PiS is reagált, kedd este az ellenzékbe szorult párt politikusai és szimpatizánsai ülősztrájkba kezdtek a lengyel közszolgálati tévé székházában.
Szerdán már az is kiderült, hogy a közmédia egyes vezetőit menesztették, miután a lengyel kulturális minisztérium bejelentette, hogy kirúgta az állami média vezetőségét, pontosabban az állami televízió, rádió és hírügynökség igazgatótanácsának elnökét és az igazgatótanács tagjait elbocsátották.
Minderre a PiS-elnök Kaczyinski azt mondta, hogy a demokrácia nem létezik médiapluralizmus és kormányellenes média nélkül, Lengyelországban pedig (szerinte) ezt a közmédia is megtestesíti.
Megindultak az EU-s pénzek Varsó felé
Az októberi lengyel választásokat a Donald Tusk vezette Polgári Platform néven futó hárompárti koalíció nyerte. Tuskot múlt héten iktatták be Lengyelország új miniszterelnökének, miután a Szejm bizalmat szavazott neki: 248 képviselő szavazott mellette 201 ellenében, a szavazáson senki sem tartózkodott. Tusk még a beiktatása előtt azt mondta, hogy mielőbb olyan intézkedéseket foganatosít, melyek megnyitják a brüsszeli pénzcsapot, és Lengyelország mihamarabb hozzájut azokhoz az EU-s pénzekhez, melyeket a PiS tevékenysége miatt tartott vissza az Unió.
Lengyelország még idén egy több mint 5 milliárd eurós összeggel biztosan számolhat, de napirenden van egy 6,3 milliárd eurós összeg kiegyenlítése is a helyreállítási alapból. Tusk pénteken tárgyalt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, a Bizottság pedig jelenleg is vizsgálja, hogy teljesültek a kifizetéshez fűződő kritériumok, többek közt a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállításához vezető lépések. Utóbbiak miatt az EU blokkolta a hétéves költségvetésből felvehető pénzeket, ami Lengyelország esetében hatalmas, 76 milliárd eurós összeg. A 76 milliárd eurón túl az ország még a helyreállítási alapokból is számíthat közel 60 milliárd euróra, melynek 55 százaléka hitel, a maradék pedig vissza nem térítendő támogatás.
Tusk a Von der Leyennel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy kormánya komolyan veszi a jogállamiságot. Hozzátette, hogy a decemberben beadott számlák összegét nagyrészt megújuló energiaforrásokra és hidrogén, illetve energiatárolási technológiákra költik, ezen túl digitalizálásra, gyermekgondozásra és az internetes infrastruktúra fejlesztésére is félretesznek.
Tusk már a beiktatása előtt elmondta, hogy kormánya készen áll egyezségre jutni Brüsszellel.