NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Paul Lendvai: Wilders győzelme mutatja a bevándorlási agitáció sikerét – podcast

Geert Wilders a pártok és a parlament elnöke közötti megbeszélésen Hágában 2023. november 24-én
Geert Wilders a pártok és a parlament elnöke közötti megbeszélésen Hágában 2023. november 24-én Szerzői jogok Peter Dejong/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Peter Dejong/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Milyen esélyei vannak a Szabadságpártnak koalícióalakításra Hollandiában? Mire számíthat tőle az EU, és mire Orbán Viktor? Podcastunkban Paul Lendvai újságíróval beszélgettünk.

HIRDETÉS

A radikálisan EU-, bevándorlás- és iszlámellenes szélsőjobboldali Szabadságpárt nyerte a novemberi választásokat Hollandiában, de nem biztos, hogy kormányt tud alakítani, a koalíciós tárgyalások hónapokig is eltarthatnak. 

A Geert Wilders vezette párt (PVV) a 150 fős holland parlamentben a mandátumok csaknem negyedét szerezte meg, 37-et. 8 százalékkal megelőzte a baloldali Munkáspárt és a zöldek választási koalícióját (12-vel több mandátumot kapott náluk). Csak a 3. helyen végzett a 2010 óta kormányzó liberális-konzervatív Néppárt (VVD), amely Mark Rutte helyett az Ankarában született Dilan Yesilgöz igazságügyi és belbiztonsági miniszterrel futott neki a voksolásnak. A VVD tíz mandátummal kevesebbet szerzett, mint 2021-ben (24-et).

Az idén augusztusban alapított kereszténydemokrata tömörülés, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 mandátumot szerzett. Alapítója, Pieter Omtzigt azzal lett ismert hogy feltárta a Rutte-kormány adóhivatalának sok évig tartó botrányát.

Ebben az összetételében 2017 óta volt hatalmon a kormánykoalíció , a VVD mellett a szociálliberális D66, a kereszténydemokrata CDA és a nála liberálisabb keresztény párt, a CU alkotta. A négy koalíciós párt nagyot bukott: 36 képviselői helyet vesztettek együttvéve. A legmegsemmisítőbb vereséget a CDA szenvedte el: a korábbihoz képest harmadannyi képviselőt küldhet a parlamentbe (így 5 tagú lesz a frakciója).

Wilders azzal magyarázta sikerét, hogy a 18 millió holland elégedetlen a migráció kezelésével. Szerinte túl sok a menedékkérő, és túl kevés a lakás, elégtelen a vásárlóerő és rossz az egészségügy.

Geert Wilders a választások után „megjuhászodott”: a koalíciókötés érdekében immár hajlandó lenne moderálni álláspontját számos kérdésben. Így a leginkább iszlámellenes ötleteitől is letenne a Financial Times szerint, azaz a Korán és a mecsetépítés tilalmától.

Paul Lendvaival készített podcastunkat itt hallgathatja meg:

A beszélgetésben a többi között ezek a kérdések szerepelnek:

- Mik a fő okai annak, hogy Wilders pártja meg tudta nyerni a választásokat?

- Milyen koalíciós partnereket találhat a Szabadságpárt? 

- Ha Wilders hatalomra kerül, az Ukrajnának adott támogatásokat csökkentik?

- A magyar kormányfő szövetségest lát Wildersben az EU elleni küzdelmében?

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Populisták előretörését és leköszönését is hozták a választások 2023-ban

A Fekete Péter premierjével ünnepel a 20 éves budapesti Centrál Színház

Százezer holland tulipánt ültettek Lviv belvárosában