Az Euronews angol nyelvű adásának újságírói riportot készítettek arról, hogyan csapódik le az Izrael és Hamász között dúló háború a brit iskolákban. Riporterünknek azt mondták, hogy a palesztinbarát nézeteket elnyomják a tanintézményekben, és néhány zsidó diák a "depresszió sötétségében" él.
HIRDETÉSAmy (nevét megváltoztattuk, mivel nem volt felhatalmazása arra, hogy beszéljen a médiával) egy londoni iskola tanára. Itt sok más brit iskolához hasonlóan a tanulók többsége muszlim vagy arab származású. Izrael és a Hamász pusztító háborúja közepette a tanulók többsége így a palesztinokkal szimpatizál.
Az október 7-i erőszakos cselekmények kirobbanása óta a fiatalabb diákok gyakran rajzolnak palesztin zászlót a kezükre, firkálnak a könyveikre, vagy tűznek ki palesztin zászlót az egyenruhájukra, amit Amy úgy nevez, mint "a szolidaritás gyerekes kifejezése".
"Nagyon idegesek és aggódnak Palesztina miatt" – mondja Amy az Euronews-nak.
Szerinte kezdetben az iskola lehetővé tette a tanulóknak, hogy kifejezzék támogatásukat a gázaiakkal és a ciszjordániaiakkal. Azóta azonban a vezetőség elkezdte felszámolni ezeket a gesztusokat a semlegesség politikája megsértésének ürügyén, és a tanintézmény azzal fenyeget, hogy megbünteti azokat a gyerekeket, akik ellenállnak. A személyzetet is arra figyelmeztették, hogy ne viseljenek palesztin zászlós kitűzőt.
„Kettős mérce van érvényben” – állítja Amy, rámutatva, hogy a diákokat 2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, arra ösztönözték: támogassák Ukrajnát. A tanárnő kiemeli, hogy a személyzet továbbra is megjeleníthet más politikai mozgalmakra utaló szimbólumokat és jeleket, olyanokat például mint az LMBTQ+ jogok vagy a Black Lives Matter-mozgalom.
"Elfogulatlannak állítják be mindezt, de valójában mélyen ideológiával átitatott."
A kormány szabályai szerint az Egyesült Királyság iskolái kötelesek tiltani a pártpolitikai nézetek népszerűsítését, és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák a politikai kérdésekben ellentétes nézetek kiegyensúlyozott bemutatását a tanulóknak.
Októberben az iskoláknak adott tanácsában Gillian Keegan oktatási miniszter ezt írta: „Tudjuk, hogy a fiatalokban erős személyes érdeklődés támadhat ezek iránt a kérdések iránt, ami politikai tevékenységhez vezethet. Az iskoláknak és főiskoláknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden politikai megnyilvánulást érzékenyen fejtsenek ki, ami azt jelenti, hogy az ne legyen zavaró, és ne keltse a félelem légkörét társaikban és munkatársaikban."
Amy szerint amellett, hogy a diákokat „elidegenítik” a tanároktól, akik gyakran „sértve” érzik magukat, amikor azt mondják nekik, hogy mossák le a zászlót a kezükről, azt is állítja, hogy a semlegességi szabályokat „a palesztin válság elhallgatására használják, és megakadályozzák, hogy a diákok véleményt nyilvánítsanak a gyilkosságokról, amelyek Gázában történnek."
A konfliktust az robbantotta ki, hogy a Hamász terrorszervezet október 7-én megtámadott számos kibucot és egy rendezvényt Dél-Izraelben, megölt 1400 embert, és több száz túszt ejtett.
A gázai Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint az izraeli megtorlás eddig legalább 11 500 ember életébe került, főként nők és gyerekek haltak meg.
Amy szerint az iskola politikája az Izrael-Hamász háborút illetően a kritikai gondolkodás elősegítése helyett a viselkedésre helyezi a hangsúlyt.
„Különböző megfontolásokkal kellene foglalkoznunk a konfliktussal kapcsolatban, mint például, hogy Izrael kritizálása nem jelent automatikusan antiszemitizmust, hogy léteznek zsidó békeaktivisták Izraelben, és fontos lenne megérteniük: mik a háborús bűnök. Nincs sok tere a gyerekeknek a gondolkodásra és a kíváncsiságra” – mondta az Euronews-nak.
Hozzátette: ideges amiatt, hogy egyre nagyobb a nyomás az iskolai közösségen, ahogy a helyzet Izraelben és Gázában alakul. Ennek ellenére sok diák fellép az iskolai irányelvek ellen, amelyek „lázadási ponttá” váltak.
„A dolgok hevesebbé válhatnak. A gyerekeket olyan dolgokkal kapcsolatban oktatják ki, amelyeket illetően korábban nem. Úgy érzik, ez igazságtalanság."
A zsidó diákok félnek és sokan depressziósak a történtek miatt
A vérontás számos problémát okozott a brit zsidó iskolákban és tanulókban is.
David Meyer, a Partnership for Jewish Schools vezérigazgatója az Euronews-nak elmondta, hogy jelentős kihívás a zsidó tanulók „idegessége”, különösen a nem zsidó iskolákban tanulók körében.
"Az Izraelben történt óriási támadás, az ott történtek sokkja azonnal félelemmel töltött el minden zsidót világszerte" - mondta. "Ez aztán az antiszemitizmus cunamijával párosult."
HIRDETÉSA londoni zsidók elleni gyűlöletbűncselekmények száma 1350%-kal nőtt – közölte a fővárosi rendőrség októberben. Az iszlamofób bűncselekmények száma az Egyesült Királyság fővárosában 140%-kal nőtt.
Mind a zsidó, mind a muszlim közösségek arra panaszkodtak, hogy úgy érzik: a hatóságok nem védik meg őket.
Meyer szerint a diákok jóléte is probléma, mivel a gyerekek szörnyű felvételeket láthattak a Hamász terrortámadásáról.
„Nagyon aggódunk a gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatás miatt. Vannak, akik folyamatosan a túszokra gondolnak, aggódnak miattuk. Igyekszünk segíteni a gyerekeknek abban, hogy megértsék, hogyan lehet elvonatkoztatni ezt a saját életüktől, hogy ne legyenek állandóan a depresszió eme sötétségében."
Az izraeli hatóságok szerint a Hamász mintegy 240 embert ejtett túszul, és vitt Gázába, amikor október elején megtámadta Dél-Izraelt. Néhányat kiszabadítottak, míg a palesztin fegyveres csoport azt állítja, hogy többen izraeli légicsapásokban haltak meg. A többiek sorsa ismeretlen.
HIRDETÉSA konfliktus körüli, általa „tudatlanságnak” és „félretájékoztatásának” nevezett hullámok közepette Meyer azt mondja, létfontosságú a diákok oktatása, különösen a „közösségi média veszélyeiről”.
Számára „létfontosságú annak biztosítása, hogy a gyermekek megfelelően informatív és kiegyensúlyozott oktatásban részesüljenek, hogy megértsék, mi történik valójában”.
Azt mondja, hogy "Izrael története" és az azon belüli "különböző narratívák" és "perspektívák" "nagyon-nagyon összetettek". "Az az egészséges, ha képesek vagyunk arra nevelni a gyerekeket, hogy megértsék a különbséget a nyílt és őszinte beszélgetések és nézetkülönbségek között, valamint hogy felismerjék ezeket."
Angliában nem oktatják a közel-keleti konfliktus történetét
Meyer akadályként említette, hogy Angliában az iskolák blokkolják a Közel-Keletről szóló órákat, például az izraeli-palesztin konfliktus történetét.
Novemberben az Observer nevű újság arról számolt be, hogy Angliában a történelemből érettségizők kevesebb mint 2%-a vett részt 2020-ban Közel-Keletről szóló modulon, és a szakértők becslése szerint jelenleg csak 27 angliai iskolában tanítanak ilyet.
HIRDETÉSAz újság szerint ennek oka, hogy az iskolák aggódnak a "rossz reklám" miatt, vagy félnek attól, hogy elfogultsággal vádolják őket.
"Teljesen igaz, hogy a diákokat különféle narratívákra kell tanítani, hogy valóban megpróbálják azokat megvizsgálni, és ésszerű megoldásokat találni" – teszi hozzá Meyer.