Jelenleg a török parlamentnél pattog a labda, Erdoğan pedig azt állítja, hogy megpróbál majd odahatni, hogy minél előbb napirendre vegyék az ügyet.
HIRDETÉSMegpróbálja a lehető leginkább elősegíteni a svéd NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációját Recep Tayyip Erdoğan. Legalábbis ezt állította a török elnök Kazahsztánból hazafelé jövet, a repülőgépen nyilatkozva.
Erdoğan azt is hozzátette, hogy bár a svédek több követelésüket is teljesítették a Kurd Munkáspárt (PKK) svédországi jelenlétét illetően, még messze nem az összeset. A török vezetés a kezdetektől azt hangoztatja, hogy csak akkor hajlandó elfogadni Svédország belépését a katonai szövetségbe, ha a stockholmi kormány együttműködik az ankaraival a Kurd Munkáspárt elleni küzdelemben, és nem ad menedéket a nyugati országok által is terrorszervezetként kezelt PKK harcosainak.
A török parlament előtt van a törvény a svéd csatlakozásról
Erdoğan a múlt hónapban nyújtotta be a török parlamentnek a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jogszabályt. A következő lépés az, hogy az országgyűlés külügyi bizottsága elfogadja azt. Ezután jöhet a szavazás a tervezetről a parlamentben, majd végül Erdoğan aláírásával lesz belőle törvény.
Törökországban tehát most pont úgy a parlamentnél pattog a labda a NATO bővítését illetően, mint Magyarországon. A két országban azonban az is közös, hogy a kormányon lévő párt befolyása hatalmas az országgyűlés munkájára, így a valódi döntés a szavazás időpontjáról és kimeneteléről minden bizonnyal Erdoğan (Magyarországon pedig Orbán Viktor) kezében van.
Svédország és Finnország tavaly, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának hatására kezdeményezte a felvételét az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe, azaz a NATO-ba. Finnország áprilisban lett a világ legerősebb katonai tömbjének tagja, Svédország csatlakozása pedig már több mint egy éve csak Törökországon és Magyarországon múlik, a többi tagállam támogatása adott.