Európa a „legélhetőbb hely a világon” – vallja Donald Tusk, aki minden bizonnyal újra - immár harmadszor - kormányt alakít Lengyelországban, leváltva a Kaczyński vezette populista Jog és Igazságosság pártot, amely sok tekintetben a magyar illiberális állam mintáját követte.
HIRDETÉSLengyel vagyok, kasub és európai – mondta hovatartozásáról, származásáról és világszemléletéről Donald Tusk, aki a legsikeresebb nemzetközi karriert befutott politikus azok közül, akik volt kommunista országból származnak. Volt már lengyel miniszterelnök, az Európai Tanács és a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnöke is.
És barátja volt Orbán Viktornak is, ám nem valószínű, hogy a most szinte már az ellenségeskedésig fajult kapcsolat valaha megjavítható.
Az viszont nagyon is valószínű, hogy - annak ellenére, hogy nem az általa vezetett Polgári Koalíció, hanem az eddig két ciklusban kormányzó Jog és Igazságosság szerezte a legtöbb szavazatot az október derekán megtartott parlamenti választásokon - újra Tusk lesz a lengyel kormányfő .
Kilátástalannak tűnő jövő
Pedig az élete kezdetben – saját szavai szerint – meglehetősen kilátástalannak tűnt a kommunizmus unalmában és egyhangúságában. „Remélni sem lehetett, hogy bármi megváltozzon” – idézte fel a szocializmusban felnőtt nemzedékek milliónyi tagja számára ismerős érzést a Financial Timesnak egy hosszú vacsora közben adott terjedelmes interjúban 2014-ben, amikor megválasztották az Európai Tanács elnökének. Kötekedő, „tipikus huligánként” jellemezte magát, aki „a bajt keresve az utcán kóborolt”.
A Balti-tengeri Pomerániában, Gdańskban született 1957. április 22-én. A sokszínű szülőváros – Tusk „jellegzetes határvárosnként” írja le – több szempontból is befolyásolta szellemi fejlődését és világlátását. A régészek szerint már a 7. században létezett a halászfalu, amely háromszáz évvel később a pomerániai hercegség megerősített vára volt. A történelem során német, porosz és lengyel fennhatóság alatt sodródott, a legújabb korban pedig itt alakult meg Lech Wałęsa vezetésével a rendszerbomlasztó Solidarność, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom, amely – a történelmi multikultúrával együtt – Tusk politikai állásfoglalását is formálta.
Kasubok leszármazotta
Szülei kétkezi munkával tartották el a családot. Korán, még 1972-ben elhunyt édesapja, az idősebb Donald asztalos volt, édesanyja, Ewa pedig ápolónő. Ő megérte, hogy fia elfoglalja a miniszterelnöki széket. Anyai ágon a nagymama német volt, aki a danzigi németet beszélte. Felmenői között kasubok is voltak. Ők nyugati szlávok, akik egyenes ágon a pomeránoktól származtatják magukat.
Donald Tusk soha nem tagadta meg származását.
„Egy etnikai kisebbség képviselője, lengyel tapasztalattal rendelkező kasub vagyok” – nyilatkozta az egyik legnézettebb lengyel kereskedelmi televízió, a TVN Fakty, Tények című műsorában.
Az izraeli Haaretznek adott interjúban családja történetét a zsidók tapasztalatával hasonlította össze. A kasubok ugyanis „a zsidókhoz hasonlóan határmenti területeken születtek és éltek, akiket a nácik és a kommunisták egyaránt hűtlenséggel gyanúsítottak”.
Származásának és többnyelvű családjának köszönhetően nőtt fel abban a tudatban, hogy „az életben vagy a történelemben semmi sem egyszerű”, és ezzel magyarázta politikai vezérelvét is, miszerint a „legjobb immunisnak lenni az ortodoxia minden formája, az ideológia, kivált pedig a nacionalizmus ellen”.
Ipari alpinista, aki a Szolidaritástól jutott Margaret Thatcherig és Ronald Reaganig
Még csak 13 éves volt az 1970-es felkelés idején, amikor azzal szembesült, hogy rohamrendőrök lőnek sztrájkoló munkásokra. A riasztó élmény terelte a politika felé.
Hat évvel később kezdett történelmet tanulni a Gdański Egyetemen. Ígéretes focistának tűnt, de a társadalom problémái jobban vonzották. Ekkoriban ismerkedett meg Lech Wałęsával, a Szolidaritás legendás elnökével, a Nobel-díjas munkásvezérrel, későbbi elnökkel – akivel azóta is kapcsolatban áll.
Határozottan kommunistaellenes diákként alapította meg a Szolidaritás egyetemi tagozatát, a Független Egyetemi Hallgatók Szövetségét, majd a Szolidaritás lapjának újságírójaként illegalitásba kényszerült, amikor Jaruzelski tábornok 1981-ben hadiállapotot hirdetett. Rövid időre még őrizetbe is vették, és csak az általános amnesztia kihirdetése után szabadult.
Szüleihez hasonlóan Donald Tusk is kétkezi munkával tartotta el magát: kenyeret árult, majd – egy kisipari szövetkezet társalapítójaként – ipari alpinistaként kereste kenyerét, és még kéményeket is festett. A szövetkezet volt a magánvállalkozások azon kevés formáinak egyike, amelyeket a kommunista állam engedélyezett. Az itt szerzett tapasztalatok tették a magántulajdon és a szabadpiaci politika lelkes szószólójává. Ekkoriban ismerkedett meg az osztrák Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, Friedrich August von Hayek nézeteivel, és szívta magába a klasszikus liberalizmus értékeit. Donald Tusk a nyugati konzervatívok közül Margaret Thatchert és Ronald Reagant tekintette példaképének.
Az első miniszterelnök, aki meg tudta őrizni kormányfői posztját
Amikor a rendszerváltás küszöbén politikai és személyes viszályok darabolták szét a Szolidaritást, Tusk volt a társalapítója a szabadpiac-orientált Liberális-Demokrata Kongresszusnak. A párt 1991-ben bejutott a Szejmbe, a lengyel törvényhozás alsóházába. Két évvel később azonban már nem érte el a parlamenti küszöböt, így egy másik tömörüléssel egyesülve jött létre a Szabadság Uniója. Donald Tuskot 1997-ben választották meg a szenátus tagjának, négy évvel később pedig megalapította a jobbközép Polgári Platformot, a PO-t. Az általános választásokat 2005-ben a Jog és Igazságosság, a PiS nyerte a PO előtt. Tusk ugyanabban az évben indult az elnökválasztáson is, ám ismét alulmaradt a PIS jelöltjével szemben: Lech Kaczyńskit, a PiS jelenlegi elnökének ikertestvérét választották államfőnek.
Két évvel később fordult a kocka: az előrehozott választásokon a PO győzött, és a Lengyel Néppárttal koalícióban kezdett kormányozni. Donald Tusk volt a kormányfő, és a miniszterelnöki megbízást egykori riválisa, a legyőzött miniszterelnök ikertestvére volt kénytelen átadni neki.
Tusk népszerűsége folyamatosan nőtt azok után, hogy Varsó helyreállította kapcsolatait Berlinnel és Moszkvával, a Brüsszelből érkező uniós pénzek pedig stabilan tartották az országot a 2008-a gazdasági világválság idején is: Lengyelország egyedüli EU-tagként nem került recesszióba.
2010-ben tragikus körülmények között meghalt Lech Kaczynsi köztársasági elnök. A lengyel állami és katonai vezetőket szállító gép szmolenszki katasztrófája után Tusk korábbi szándékától eltérően nem indult az elnökválasztáson. Helyette másodszor is megnyerte a parlamenti választásokat, így az ő kormánya volt a rendszerváltás után az első, amely megőrizte hivatalát.
HIRDETÉSFia vesztegetési botrányba keveredett
A második ciklus nem indult zökkenőmentesen. Koalíciós partnerével a nyugdíjreform miatt csaptak össze, a mélyütés azonban akkor érte, amikor Michał fia vesztegetési botrányba keveredett. Az ügyet, egyéb részletekkel, a választási kampányban még egy évtizeddel később, tavaly is tálalta a PiS által ellenőrzött lengyel "közszolgálati" televízió.
Egy piramisjátékot űző, ügyfeleit magas kamatokkal áltató, engedély nélkül működő pénzügyi társaság vezetője, Marcin W. azt állította: hatszázezer euró készpénzt nyomott személyesen a miniszterelnök fiának, Michałnak a kezébe – cserébe a gdański repülőtérrel kapcsolatos bizalmas adatokért, nevezetesen azért a díjtáblázatért, amely a Wizz Air szolgáltatásait részletezte.
Michał Tusk akkoriban egy később csődbe ment fapados társaság, a lengyel OLT Express tanácsadója volt. „Alaptalannak” nevezte a vádakat annál is inkább, mert az állítólagos titkos információ teljesen nyilvános volt, és nem minősült üzleti titoknak. Ezt állapította meg végül az ügyészség is, amely azonban csak évekkel később, 2018-ban szüntette meg a nyomozást.
Bizalmatlansági szavazás – iPaddel
Donald Tusk 2013-ban túlélt egy egészen rendhagyó bizalmatlansági szavazást is. Jarosław Kaczyński az ellenzéke szorult PiS nevében azt rótta fel a kormánynak, hogy nem tud megbirkózni a növekvő munkanélküliséggel és a fiatal lengyelek kivándorlásával.
Ezért megkísérelte megvonni a bizalmat a kabinettől, és egyben bemutatta saját miniszterelnök-jelöltjét. Piotr Gliński szociológiaprofesszor azonban nem volt a Szejm tagja, így nem kaphatott felszólalási lehetőséget. Ehelyett egy szomszédos teremben vették fel üzenetét, amit Kaczyński egy iPadről játszott be a tisztelt ház tagjainak.
HIRDETÉS
Az akció eleve jelképes volt, mert a képviselők többsége már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a Jog és Igazságosság jelöltjét. A lényeg azonban az volt, hogy a jelölt ismertethesse saját pártja elképzeléseit. Miután őt Kaczyński képviselte, a több mint egyórás beszédet nem lehetett félbeszakítani.
Tusk kormánya nem bukott meg. A példátlan eset inkább azért keltett feltűnést, mert Kaczyński bevallottan digitális analfabétának tartotta magát, és azzal kérkedett, hogy még bankszámlája sincs.
„Európa a legélhetőbb hely a világon”
Donald Tusk 2014 szeptemberében mégis lemondott miniszterelnöki posztjáról, hogy decemberben – első kelet-európaiként – átvegye az Európai Tanács elnöki tisztségét. Egyhangúan választották meg, jóllehet több bírálatot kapott amiatt, hogy az angoltudása hagyott némi kívánnivalót maga után, franciául pedig egyáltalán nem beszélt.
Hamar behozta a lemaradást, és 2019-ben már azért kapott óriási tapsot Bukarestben, mert hétperces, román nyelven mondott beszédében méltatta Romániát, amely fél évre átvette az uniós elnökséget.
Tusk elnöki ciklusa kemény időszak volt, kivált az első, 2014-es esztendő. Ebben az évben szállta meg Oroszország a Krímet, az Egyesült Királyság pedig 2016-ban népszavazáson döntött arról, hogy távozik az Európai Unióból.
HIRDETÉSŐ rendületlenül hitt az Unióban.
„Európa nem öreg, nem sivár és nem kopár. Európa fiatal, dinamikus és életerős. A mi kontinensünk változatlanul a legélhetőbb hely a világon” – mondta az Európai Tanács elnökeként, ciklusa kezdetén, 2015 januárjában az Európai Parlamentben, majd hozzátette: szerinte az Európai Unió a legjobb politikai szervezet történelmükben. "Politikai szervezet, azaz eszköz a kezünkben, nem pedig despota vagy úti cél" – magyarázta, tulajdonképpen Orbán Viktor vádjaira válaszolva, aki lépten-nyomon állítja, hogy Brüsszel „elfogult”, „zsarol” és igazságtalanul tartja vissza a magyar pénzeket.
Tusk és Orbán: barátokból ellenfelek
Tusk fontos emlékeket őriz Magyarországról: 2017-ben hosszan és kifejezetten szeretettel emlékezett ezekre, amikor átvette a pécsi egyetem díszdoktori címét. Arról beszélt, hogy apja Lehárt, ő meg LGT-t hallgatott bakelit lemezről. „Magyarország számunkra politikai értelemben a Nyugat jelképe volt” – mondta székfoglalójában, és hozzátette: 1956 októbere hosszú évekig rabul ejtette nemzedékének elméjét és fantáziáját, és amely nélkül „Lengyelországban talán sohasem születik meg a Szolidaritás-mozgalom”.
Orbán Viktor, akinek fiatal kori politikai nézeteit az 1981-es lengyel események formálták, és aki mindig is fontos szövetségesként - és példaként - tekintett Lengyelországra, első kétharmados győzelme után, 2010-ben – elődeitől eltérően – első munkanapján Varsóba utazott, ahol Donald Tusk fogadta méltó tisztelettel. A rendkívüli találkozó nemcsak a gyümölcsöző magyar–lengyel kapcsolatokat, hanem a Donald Tuskkal ápolt jó barátságot is jelképezte – írta a HVG.
Tusk barátként és szövetségesként tekintett Orbánra, még az egypárti támogatással elfogadott Alaptörvény bevezetésekor is védelmébe vette a magyar kormányt, az Európából érkező bírálatokkal szemben. „Magyarországon európai szintű a demokrácia” – jelentette ki 2012-ben.
HIRDETÉSEz volt a békemenet első éve, amikor a Fidesz magyar és Lengyelországból érkezett hívei egy egészen szokatlan, angol nyelvű molinóval vonultak át a Szabadsághídon. Ma Vlagyimir Putyin orosz, Bronisław Komorowski lengyel elnök és Donald Tusk lengyel kormányfő, holnap pedig Orbán Viktor magyar és Jarosław Kaczyński volt lengyel miniszterelnök – üzenték transzparensükkel.
Tulajdonképpen előrevetítették a jövőt, hisz Lengyelországban hamarosan a Tusk fő ellenfelének, Orbán új szövetségesének számító, Kaczyński vezette Jog és Igazságosság került hatalomra.
Az egykori példaképnek számító Magyarország miniszterelnöke és az egykor Magyarországért rajongó volt lengyel miniszterelnök barátsága egyre inkább elhidegült. Ahogy Orbán távolodott az EU-tól, úgy távolodott tőle Tusk. ahogy erősödött Orbán EU-ellenes retorikája, ahogy közeledett Oroszországhoz, és ahogy egyre előrébb haladt Magyarország illiberális demokráciává alakításában, úgy lette egyre fagyosabb a két egykori barát viszonya.
Tusk és Orbán kapcsolata törvényszerűen megromlott. Még az Európai Tanács elnökeként – nevesítés nélkül – Tusk a Néppárt helsinki kongresszusán kijelentette: nem kereszténydemokrata, aki megtagadja a jogállam és a független igazságszolgáltatás elvét; aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket; aki eltűri az idegengyűlöletet, a homofóbiát, a nacionalizmust és az antiszemitizmust; aki az államot és a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával és méltóságával; aki előbbieket az utóbbiak fölé helyezi; aki megosztó és a konfliktust keresi a világban és az Európai Unióban; aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja; aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben; aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az „autoriter demokrácia” keleti modelljére.
Az Európai Tanács elnöki tisztségének két ciklusa után Donald Tuskot szinte egyhangúlag választották meg a Néppárt élére. Ebben az időszakban zárták ki a Fideszt az EP legnagyobb konzervatív tömörüléséből (hivatalosan a Fidesz önként távozott az EPP-ből), Tusk pedig már egyáltalán nem kímélte Orbánt. „Carl Schmitt nagyon büszke lenne” rá – nyilatkozta a Spiegelnek arra a német jogtudósra utalva, aki a hitleri diktatúra lelkes híve volt.
HIRDETÉS
Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt meglepő, hogy nem sokkal később a Néppárt már az ellenzéki Márki-Zay Péter mozgalmát invitálta soraiba, tavaly pedig Donald Tusk is fellépett az Egységben Magyarországért ellenzéki nagygyűlésén – két hónappal a magyar választások előtt.
Csatában a gonosz ellen
Tusk két éve, 2021 nyarán tért vissza hazájába azzal az érveléssel, hogy: „Ma a gonosz uralkodik Lengyelországban. Csatába indulunk, hogy megütközzünk ezzel a gonosszal”.
Feltett szándéka volt, hogy meghiúsítsa a két cikluson át uralkodó Jog és Igazságosság menetelését azon az úton, amit Magyarországon a Fidesz kövezett ki. A PiS átvette az igazságszolgáltatás és a média egy részének irányítását, a római katolikus értékek védelmezőjeként betiltotta az abortuszt, bevándorlóellenes programot hirdetett, és diszkriminálta a melegközösségeket. A lengyel demokrácia jövőjét féltő Brüsszel – Magyarországhoz hasonlóan – Lengyelország esetében is felfüggesztette az uniós kifizetéseket.
Az október 15-én megtartott választásokon az előzetes várakozásoknál kicsit gyengébb eredménnyel a Jog és Igazságosság győzött a szavazatok valamivel több mint 35 százalékát megszerezve, a második helyen pedig a Tusk vezette Polgári koalíció végzett csaknem 31 százalékos támogatottsággal.
A PiS a hivatalos végeredmény szerint 194 képviselői helyet szerzett a 460 tagú Szejmben, így még egyetlen potenciális koalíciós partnerével, a 18 mandátumot szerzett szélsőjobb Szabadság és Függetlenség Konföderációjával sem lesz meg a többséghez szükséges 231 képviselője. Ezzel szemben Polgári Koalíciónak 157, a Harmadik Útnak 65, a Baloldalnak pedig 26, vagyis összesen 248 képviselője lesz a Szejmben, ami bőven elég a kényelmes kormányzáshoz.
HIRDETÉSMég sok víz folyik le majd a Visztulán, és valószínűleg hónapok telnek el az új lengyel kormány megalakulásáig, amelynek élére a papírforma szerint Donald Tusk kerül majd.
Ha ez bekövetkezik, Lengyelország vélhetően hozzáfér majd a Brüsszel által jegelt 36 milliárd euróhoz, de nem a kormányfő személye okán, hanem azért, mert szinte biztosan visszatér az európai értékrendhez.
Nem utolsósorban, ha Donald Tusk lesz a lengyel kormányfő, a magyar miniszterelnöknek a Visegrádi Négyek szétesése után az Európai Unióban is eggyel kevesebb szövetségese marad.