Egy majdnem 20 éve hatályban lévő törvény szerint csak az változtathatja meg a nemét Japánban, aki előtte sterilizáltatja magát. Ez azonban valószínűleg már nem sokáig lesz így.
HIRDETÉSAlkotmányellenesnek nyilvánította a tokiói legfelsőbb bíróság azt a törvényt, mely szerint a japán állampolgároknak csak akkor van lehetőségük a nemük megváltoztatására, ha képtelenek a szaporodásra. A 2004 óta hatályban lévő törvény praktikusan azt jelentette, hogy aki meg akarta változtatni a hivatalosan bejegyzett nemét, annak előbb sterilizáltatnia kellett magát. A gyakorlatot ellenzi az Egészségügyi Világszervezet.
A legfelsőbb bíróság szerdai döntése felülírja a testület egyik 2019-es ítéletét, amely alkotmányosnak titulálta a szóban forgó törvényt. Ezúttal egy transz nő fordult a bírósághoz a felülvizsgálat érdekében. Ügyvédje azzal érvelt, hogy az évek óta tartó hormonterápia miatt a nő reprodukciós képessége már egyébként is jelentősen csökkent, a sterilizáló műtét pedig komoly fájdalommal és kockázatokkal járna számára. A keresetét két bíróság is elutasította, mielőtt eljutott a legfelsőbb bíróságig.
Japánban nincsenek könnyű helyzetben az LMBTQ-közösség tagjai
A világ legfejlettebb országai közül Japánban kezelik a legszigorúbban a szexuális kisebbségek tagjait. A nemváltoztatás sterilizáláshoz kötése jó példa erre, de azt is fontos kiemelni, hogy a G7-országokból csak Japánban nem ismerik el a jog az azonos neműek élettársi kapcsolatát. A legfelsőbb bíróság döntését ezért komoly mérföldkőként ünnepelték az LMBTQ-közösség egyenjogúságáért küzdő szervezetek.
„Ez az ítélet megerősíti a Japánban élő transzneműek egészséghez, magánélethez és testi autonómiához való jogát. Évekig tartó lobbizás és pereskedés után jutottunk el oda, hogy eltöröljék ezt a visszaélésszerű követelményt" - mondta a Human Rights Watch japán elnöke, Doi Kanae a BBC-nek.
A közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben nőtt Japánban az LMBTQ-barát törvények támogatottsága, de a társadalomnak továbbra is van egy jelentős konzervatív rétege, amelyik elutasítja a jelenlegi szabályok enyhítését. A legfelsőbb bíróság szerdai döntését is érték kritikák - az ítélet ellenzői elsősorban azt hangoztatták, hogy az jogi bizonytalanságokhoz vezethet, és olyan helyzeteket teremthet, melyekben a nők kevésbé érzik majd biztonságban magukat.