NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Putyin-Orbán találkozó után összeültek a NATO-tagok és Svédország budapesti nagykövetei

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szerzői jogok AP Photo/Ebrahim Noroozi
Szerzői jogok AP Photo/Ebrahim Noroozi
Írta: Euronews/ÁG
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az USA továbbra is szövetségesként tekint Magyarországra, de Washingtont aggasztja a mélyülő magyar-orosz viszony.

HIRDETÉS

Nem csak az EU-ban, a NATO-ban is élénk visszhangot váltott ki, hogy Orbán Viktor személyesen egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Kínában. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete hozta nyilvánosságra, hogy a NATO-tagországok követei és Svédország budapesti nagykövete csütörtökön találkozót tartottak, aminek fő témája a magyar miniszterelnök és az orosz elnök pekingi kézfogása volt.

„Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával” – nyilatkozta David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Szabad Európának a csütörtök reggeli nagyköveti találkozó után.

Bár a magyar-orosz viszony Orbán Viktor többszöri újraválasztásával egyre szorosabbá vált, a mostani találkozónak két közvetlen kiváltó oka volt: a magyar külügyminiszter legutóbbi moszkvai útja a Putyin-Orbán találkozó előtt, illetve a miniszerelnök és az orosz elnök találkozója.

Az Egyesült Államok nevében az amerikai nagykövet hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is szövetségesként tekint Magyarországra, de aggasztja a mélyülő magyar-orosz viszony. 

A NATO-tagok közös védelmi erejét az összefogás adja, amit gyengíthet, ha az egyes tagok között megrendül a bizalom. A 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége átrajzolta a szovjet érában kétpólusú Európa védelmi térképét. Moszkva kifogásolja, hogy a kelet-európai államok csatlakozásával a NATO túl közel került Oroszország határaihoz, amit az orosz elnök több megszólalásában biztonsági kockázatnak és Oroszország provokálásának nevezett. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta kifejezetten érzékeny fejlemény Finnország felvétele és Svédország csatlakozási szándéka. Utóbbit Törökország és Magyarország hátráltatja, a NATO többi tagja már megszavazta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin volt miniszterelnöke, Kaszjanov is felkerült a "külföldi ügynökök" listájára

Az örömódától Brüsszel ostromáig: Magyarország 20 éve az EU-ban

Új szintre emelheti a kínai-magyar kapcsolatokat Hszi Csin-ping látogatása