Az urnazárás után közzétett felmérés szerint a kormányzó jobboldali párt a szavazatok 36,8 százalékát szerezte meg, de az ellenzéknek van esélye kormányt alakítani.
HIRDETÉSUPDATE: Hétfőn délután így áll az eredmény 55 százalékos feldolgozottság alapján:
Vasárnap írtuk: A lengyel parlamenti választásokon az Ipsos exit poll felmérése szerint a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) a szavazatok 36,8 százalékát kapta. Ezzel 200 képviselője lenne a 460 fős szejmben.
Az exit-poll alapján az ellenzéknek áll a zászló
A második helyen a Polgári Koalíció (KO) választási pártszövetség végzett, a voksok 31,6 százalékát szerezte meg, ez 163 mandátumot jelent. A szövetség vezető ereje Donald Tusk pártja, a liberális, mérsékelten jobboldali Polgári Platform (PO).
Harmadikként futott be a centrista-jobbközép Harmadik Út választási pártszövetség (a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb) a szavazatok 13 százalékával.
A baloldali pártokat tömörítő Új Baloldal pártszövetség (Nowa Lewica) 8,6%-ot szerzett. A szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció csak 6,2%-ot kapott.
Ha a felmérés adatai helytállóaknak bizonyulnak, akkor egyik pártnak sem lesz egyedül parlamenti többsége. Nnyolc év után azonban feltehetőleg nem folytathatja a kormányzást a PiS, mert a Konföderációval együtt 212 képviselője lenne, míg a KO a Harmadik Út és az Új Baloldal összesen 248 mandátumra számíthat, így képes koalíciót alkotni.
Andrzej Duda lengyel elnök a múlt héten közölte: az eddigi politikai szokáshoz híven, a választások után a győztes párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választották meg.
Tusk és Morawiecki: győztünk
Donald Tusk (aki 2007 és 2014 között már volt lengyel kormányfő) az exit pollok közlése után azt mondta, hogy az ellenzéki pártoknak elegendő voksuk van ahhoz, hogy megnyerjék a választást. "A demokrácia győzött. Lengyelország győzött, a PiS uralmának vége" - tette hozzá.
Jaroslav Kaczinsky, a PiS vezetője is beszédet tartott az exit pollok publikálása után:
"Ez a negyedik győzelmünk a parlamenti választásokon, és a harmadik egymást követő győzelmünk. Ez formációnk és Lengyelországra vonatkozó projektünk nagy sikere. A kérdés az, hogy ezt a sikert újabb kormányon töltött ciklusra tudjuk-e váltani. És ezt ebben a pillanatban nem tudjuk. De remélnünk kell és tudnunk kell, hogy akár hatalmon vagyunk, akár ellenzékben, ezt a projektet különböző módokon, de meg fogjuk valósítani."
A PiS miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki nem tért ki a részletekre, az X-en egyszerűen azt posztolta ki, hogy pártja megnyerte a 2023-as parlamenti választásokat.
Morawiecki az exit pollok eredményeinek ismertetése után úgy fogalmazott, hogy "amennyiben az elnök a győztes tömörülés jelöltjét bízza meg a misszióval, egész biztosan stabil kormány összeállítására fogunk törekedni".
A Polgári Platform alelnöke, Borys Budka azt mondta, az új kormány első feladata az uniós pénzek felszabadítása lesz, ezután a jogállamiság helyreállítása, a bíróságok és az ügyészség függetlenségének visszaállítása, valamint a sajtószabadság helyreállítása következik, különös tekintettel a kormánypropagandát közvetítő köztelevízióra.
Wlodzimierz Czarzasty, a Baloldal vezetője megígérte, hogy együttműködnek a másik két ellenzéki párttal, hogy “demokratikus, erős, kiszámítható kormányt hozzanak létre.”
Katarzyna Pelczynska-Nalecz, a Harmadik Út választási kampányvezetője “demokráciánk óriási napjának" nevezte a választás eredményét.
1989 óta nem látott részvételi arány
A részvételi arány 72,9 százalékos volt. Ez csaknem 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon, 2019-ben volt. A szovjet uralom alóli felszabadulás óta csak 1989-ben volt ilyen magas a részvétel.
A szavazási hajlandóság az eredmények szerint alacsonyabb volt a konzervatív délkelet-lengyelországi területeken – míg a liberálisabb északi, nyugati részeken magasabb volt a vártnál. Az ellenzék javára billenthette a mérleget az is, hogy a 60 év alattiaknál magasabb volt a szavazási hajlandóság, mint az idősebbeknél.
HIRDETÉSTóka Gábor elemző arra hívta föl a figyelmet, hogy a választási közvélemény-kutatások eléggé pontosak Lengyelországban, a választási rendszer aránytalanságai miatt mégis nehéz előrejelezni, hogy a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság Párt és szövetségesei, vagy annak a liberálisabb konzervatívoktól és kereszténydemokratáktól a baloldalig terjedő ellenzéke nyerhet-e parlamenti többséget.
Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeztek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A kormányzó jobboldal által a választáshoz kapcsolt, irányított kérdéseket tartalmazó népszavazás 40%-os részvétellel érvénytelen lett, miután az ellenzék a bojkottálására szólította fel a szavazóit.