Úgy tűnik, megvan a magyarázat arra, mi lehetett a vasárnap észlelt váratlan nyomásesés oka.
HIRDETÉSA két északi ország közti gázvezeték üzemeltetői, a finn Gasgrid és az észt Elering cég vasárnap kora reggel észlelt hirtelen nyomáscsökkenést a vezetékben. A két uniós ország közötti gázszállítás ekkor leállt, az üzemeltetők vizsgálatot jelentettek be, amelybe a hadsereget és a titkosszolgálatot is bevonták.
Helsinkiben most közölték: a gázvezeték megrongálódását valószínűleg "külső behatás" okozta. Sauli Niinistö finn elnök szerint "valószínű, hogy mind a gázvezeték, mind a távközlési kábel megrongálódása külső behatás eredménye."
A Balticonnector gázvezeték Észtországból szállít gázt Finnországba.
A szokatlan nyomásesés miatt feltételezhető, hogy az incidens oka a tengeri gázvezeték megrongálása és az ebből eredő szivárgás volt - jelentette be a Gasgrid kedden, hozzátéve, hogy a gázszivárgást a szakasz szigetelésével sikerült megszüntetni.
"A vezeték nyomásának csökkenése meglehetősen gyors volt, ami azt jelzi, hogy nem kis sérülésről van szó. De ennek oka továbbra is tisztázatlan” – mondta egy, a helyzetet ismerő balti energiaügyi tisztviselő a Reutersnek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X-en (volt Twitter) közölte, hogy beszélt Niinistövel, a szövetség kész kiállni az ügyben érintett tagállamok mellett.
Finnország idén április 4-én lett a NATO tagja. Az országnak 1340 kilométeres határa van Oroszországgal, a csatlakozással több mint kétszeresére növekedett a NATO Oroszországgal már meglévő határa.
A Balticconnectort 2020 elején helyezték üzembe. A mintegy 150 kilométer hosszú vezeték a finnországi Inkoo városából vezet a Finn-öblön át az észtországi Paldiskibe. Az érintett tengeri szakasz a tengerben jó 77 kilométer hosszú. Ez lényegesen rövidebb, mint az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek, amelyek mintegy egy évvel ezelőtt szabotázsakciókban sérültek meg a dán Balti-tengeri Bornholm szigetének közelében.
Arra máig nem derült fény, hogy ki áll az Északi Áramlat elleni támadások mögött.