NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország hivatalosan is felhagy a nemzeti kisebbségek védelmével

Archív fotó: krími tatárok egy szimferopoli tiltakozó gyűlésen
Archív fotó: krími tatárok egy szimferopoli tiltakozó gyűlésen Szerzői jogok AP Photo/Alexander Polegenko
Szerzői jogok AP Photo/Alexander Polegenko
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Szakértők és aktivisták régóta figyelmeztetnek, hogy Moszkva egyre diszkriminatívabb politikája fenyegeti az ország kulturális és nyelvi sokszínűséget.

HIRDETÉS

Vlagyimir Putyin a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, amely kiléptetné Oroszországot a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből (FCNM). Ez a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű szerződése a kisebbségi csoportok jogainak védelmére.

Oroszországban a hivatalos statisztikák szerint 193 etnikai csoport képviselői élnek, akik legalább 270 nyelvet és dialektust beszélnek - írja a független The Moscow Times. Szakértők és aktivisták már régóta figyelmeztetnek, hogy Oroszország egyre  diszkriminatívabb politikája veszélyezteti ezt a hatalmas kulturális és nyelvi sokszínűséget.

Bár az orosz parlamentnek még jóvá kell hagynia és Putyinnak törvénybe kell iktatnia a javaslatot, az FCNM felmondása újabb lépésnek tűnik az ország egyre nagyobb nemzetközi elszigetelődése felé.

A keretegyezményt a jogvédők azért üdvözölték, mert a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések széles skáláját öleli fel, beleértve a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és az oktatásban, valamint a kisebbségi kultúrák, történelmek, nyelvek és vallások támogatását és védelmét.

Putyin döntése annak következménye, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, miután az ukrajnai invázióra válaszul minden képviseleti jogától megfosztották. Néhány hónappal később korlátozták Oroszország részvételét az FCNM tanácsadó bizottságában is.

Az orosz hatóságok azt állítják, hogy a tanácsadó bizottságban való korlátozott részvétele "szándékos diszkriminációnak" minősül, és a lépés megakadályozta, hogy "figyelemmel kísérje a külföldön élő orosz anyanyelvűek jogainak megsértésének eseteit".

A The Moscow Times-nak nyilatkozó szakértők azonban úgy látják, az egyezményből való kilépés csak a nyugati demokratikus közösségtől való további elhatárolódást célzó külpolitikai irányvonal logikus kiterjesztése. Jogvédők elsősorban amiatt aggódnak, hogy az emberi jogok védelmezői többé nem tudják majd Strasbourgban hallatni a hangjukat, és nem konzultálhatnak az Európa Tanáccsal kulcsfontosságú kérdésekben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb nagy múltú emberi jogi szervezetet tiltott be az orosz hatalom

Az ukrajnai háború is súlyosbítja a melegek brutális üldözését Csecsenföldön

Elutasították a fellebbezését, orosz börtönben kell maradnia a WSJ újságírójának