Jobb esetnek számít, ha csak verbálisan alázzák meg az újságírónőket. Másokat nyíltan fogdosnak még élő adás közben is, az önkényuralmi rendszerekben pedig nem ritkán életveszélyesen megfenyegetik, sőt meg is gyilkolják a kellemetlenkedő riporternőket.
HIRDETÉSA jóérzésű embereket talán megbotránkoztatta, de az sem kizárt, egyesek kéjelegve nézték, hogy egy vadidegen férfi élő bejelentkezés közben fogdosott meg egy csinos spanyol riporternőt.
A meghiúsított madridi bolti rablásról tudósító Isa Balado kiszolgáltatott helyzetben volt – egyik kezében a mikrofonnal. A másikkal védekezni próbált, miután a nála egy fejjel magasabb, mint utóbb kiderült: 25 éves, cinkosan mosolygó román férfi először a nő fenekét simogatta meg, majd búcsúzóul a nő hajába is beletúrt.
A csatorna nyomban feljelentést tett, a gátlástalan zaklatót pedig röviddel később bilincsbe verve vezette el két rendőr – a sors fintora folytán az egyikük nő volt.
„Elutasítjuk a zaklatás vagy agresszió minden formáját” – tudatta a riporter munkáltatója. Az El Doce támogatásáról biztosította Baladót „az őt ért, teljesen tűrhetetlen inzultus után".
Néhány kolléganőjéhez képest Isa Balado tulajdonképpen viszonylag szerencsésen úszta meg a megalázó zaklatást. Másutt brutálisan végződtek a riporternők megpróbáltatásai, és erős idegzet szükséges még a felidézésükhöz is.
Arab tavasz
A Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukásáról tudósító Lara Logant Kairóban válogatott módszerekkel erőszakolta meg a tömeg. „Az emberek ünnepeltek. Amerika-barátnak tűntek. Aztán a tolmácsunk egy rémült pillantással felém fordult, és azt mondta: »Fuss, fuss!« Közben már éreztem, hogy a lábam közé nyúlnak” – mesélt felindultan a Newsweeknek szörnyű élményeiről.
Már azt hitte, megmenekült, amikor a földre teperték. Tizenöt percig viaskodott a támadóival, akik közben letépték a ruháját.
„Megerőszakoltak a kezükkel, zászlórúddal, botokkal. Újra és újra megbecstelenítettek. A testemet akarták. [...] Az egyik pillanatban feladtam, miközben folyamatosan a két gyermekemre gondoltam” – Lara Logan a könnyeivel küszködve mesélt évekkel később is a sokkoló élményről, amikor már azt hitte, búcsút kell intenie életének.
Miközben a haját tépték, odébb hurcolták, és végül meztelenül nők közé vetették, akik azonnal ruhákkal fedték el a testét, a fejét pedig csadorral bugyolálták be. Nemsokára egyik kollégája egyiptomi katonákkal tért vissza, akik kimentették a nőt, és a dzsipjükön visszavitték a szállodába. Egy orvos elaltatta, majd az Egyesült Államokba szállították, ahol négy napot kórházban töltött. A külügyminiszter, Hillary Clinton, és Obama elnök is együttérzéséről biztosította telefonon, évekkel később azonban a New York Magazine már csak „tapizásnak” minősítette szörnyű élményeit. Lara Logan 25 millió dollárra perelte a szerkesztőséget.
„Miközben #MeToo mozgalom a nők mellett áll ki, és a múlt sérelmeire keres jogorvoslatot, szóra sem érdemesítik azt a riporternőt, aki majdnem belehalt a csoportos erőszakba” – panaszolta Logan. A dél-afrikai születésű haditudósítót egy évvel később felfüggesztették azzal, hogy elferdítette a tényeket egy bengázi riportban, 2018-ban pedig végleg távozott a CBS-től. Rövid ideig a Fox News egyik szolgáltatásánál dolgozott, de onnan is kirúgták.
„Ha betör a férfiak uralta térbe, zaklatni fogják”
Garida Faruki vérbeli újságíróként minden televíziós interjúja előtt kutat a témában, és megtervezi szereplését. Profi, jól öltözött, és releváns kérdéseket tesz fel. Minden mozdulatát, gesztusát és arckifejezését évek óta górcső alatt tartják a neten, aztán becsmérlik szavait és megjelenését egyaránt. Tisztában van azzal, hogy férfi kollégáit is éri kritika, „de nem zaklatják őket a testrészeik miatt” - mondja. -" A férfiakat politikai nézeteikért veszik célba, a nőket azonban testi mivoltukban támadják" – idézte Farukit a Washington Post.
A pakisztáni News One politikai és nemzetközi hírekkel foglalkozó szerkesztőjét zaklatták, üldözték, sőt nemi erőszakkal és gyilkossággal is megfenyegették. Róla készült, hamisított képeket tettek közzé többször is pornográf oldalakon és a közösségi médiában. A mémekben mikrofonja helyére péniszt varázsoltak. De nem Faruki az egyetlen újságírónő, akit zaklatnak. Sőt, nincsenek is kevesen.
A megkérdezettek csaknem háromnegyedét zaklatták online – ez derült ki abból a közös, de reprezentatívnak nem tekinthető felmérésből, amit egy washingtoni székhelyű nemzetközi újságíró szervezet, az ICFJ és az UNESCO együtt végzett 215 ország 714 újságírónője körében. A válaszadók mintegy 40 százalékát a zaklatás következtében szakmai kár is érte: levették őket a műsorról vagy megtorpant a karrierjük.
„Az újságírónők elleni online erőszak a sajtószabadság elleni egyik legsúlyosabb nemzetközi fenyegetés napjainkban” – állapították meg a tanulmány szerzői, akik szerint a zaklatás célja általában az elhallgattatás, a megalázás és a lejáratás. Lelki traumát okoz, megdermeszti a közérdekű újságírást, a társadalmat pedig megfosztja „a fontos hangoktól és perspektíváktól”. A zaklatók büntetlenek maradnak még testi sértés, sőt gyilkosság esetén is.
Faruki azok után került a zaklatók célkeresztjébe, hogy felidézte: a christchurchi tömeggyilkos egy évvel a terrortámadás előtt Pakisztánban járt. Négy éve, 2019-ben – mint emlékezetes – az ausztrál Tarrant Brenton két új-zélandi mecsetben 51 muszlimmal végzett, a vérengzést pedig élőben közvetítette a Facebookon.
Az internet népe felhördült Faruki megállapításán. Azt vágták a fejéhez: becsmérli Pakisztánt azzal, hogy egy kalap alatt említi a több ezer kilométerre elkövetett mészárlással. Egyesek attól sem riadtak vissza, hogy elrablására, megerőszakolására, sőt meggyilkolására szólítsák fel honfitársaikat. Faruki hónapokig alig merte elhagyni otthonát.
„Ha betör a férfiak uralta térbe, akkor biztosan zaklatni fogják” – így reagált viszonylag közönyösen Imran Khan volt pakisztáni miniszterelnök az újságírónőt ért zaklatásokra.
Hidegvérű gyilkosságok
A bangalore-i Gauri Lankes kezdetben apja, majd saját hetilapjában jelentette meg írásait. Egyre indulatosabban számolt be a hindu nacionalizmusról és az online félretájékoztatás térnyeréséről, mire össztűz alá vették – kezdetben csak verbálisan. A kitüntetett újságíró ellen indított kampányban egyenesen a hinduizmus ellenségeként ábrázolták – a Forbidden Stories összeállítása szerint. Lankes épp a szerkesztőségéből ért haza, amikor otthona előtt, este nyolc körül három bukósisakos ismeretlen hét jól irányzott lövéssel végzett vele.
HIRDETÉS
Utolsó cikke, Az álhírek korában című már a halála után jelent meg. Gauri Lankes 55 éves volt.
Hasonlóan végezték ki az orosz Natalja Jesztyemirovát is, aki néha együtt dolgozott Politkovszkajával. Újságíróként és emberi jogi aktivistaként a csecsen elnök és katonái kegyetlenségeit kutatta, és dokumentálta. Tizennégy éve, 2009 júliusában Groznijban, otthona elől elrabolták, majd később a közeli erdőben lőtt fejsérülésekkel találtak rá. Haláláért senkit sem vontak felelősségre.
Anna Politkovszkaja, a Novaja Gazeta újságírónője az Orosz napló című könyvében azzal vádolta Putyint, hogy az országot rendőrállammá változtatta. Vele is akkor végeztek, amikor egy nap hazafelé tartott. A társasház liftjében ölték meg. Az orosz elnök váltig tagadta saját felelősségét. Azt állította, hogy az újságírónő halála több kárt okozott a hatóságoknak, mint amennyit a munkássága.
A máltai Daphne Caruana Galiziát 2017-ben ölték meg, az autója alá tettek bombát. Az újságírónő a maffia és a máltai politikai elit összefonódását kutatta. A bérgyilkos azt vallotta: ha tudta volna, hogy ki a célpontja, akkor több pénzt kért volna megbízóitól: 150 ezer helyett 10 millió eurót.
Az elnémítás kísérlete
A tapasztalat azt mutatja, hogy befolyásos, általában népszerű online figurák vagy kormányzati tisztviselők vesznek célba egy-egy újságírónőt. Nem ritkán jogsértéssel vádolják őket, de ha ráadásul még feministák is, hatványozott támadás indul ellenük, aminek forgatókönyve következetesen azonos országtól és térségtől függetlenül. A meghurcoltatás megnehezíti az újságírónők elhelyezkedését vagy szakmai előrelépését. Elterjedt taktika a nők személyes életének és kapcsolati státuszának vizsgálata, az ezzel kapcsolatos spekulációk pedig vitákat gerjesztenek, és további ellenérzést váltanak ki velük szemben. Kevesen képesek megbirkózni a megpróbáltatásokkal.
HIRDETÉS
Egy befolyásos törvényhozó hazudott egyetemi diplomájáról – erről számolt be a 35 éves libériai Aryee Davis, aki kiderítette, hogy a politikus, állításával szemben, nem volt egy nigériai egyetem hallgatója.A nőt és családját olyan agresszív fenyegetések érték, hogy gyermekeit – saját biztonságuk érdekében – hetekig nem merte elengedni az iskolába sem. Azóta, még ha ír is cikket, Davis nevét „közreműködő szerzőként” tüntetik fel.
A török vezetéssel és annak szíriai politikájával szemben kritikus Amberin Zaman török újságírónő, az Al-Monitor vezető tudósítója, számtalan halálos fenyegetést kapott, és szexuális erőszakkal is rendszeresen ijesztgették a közösségi médiában, mindezt az influenszerek tovább gerjesztették. Azt mondja, hogy a zaklatás megfosztotta attól a képességétől, hogy szabadon beszéljen a világhálón. Profilképe is arról tanúskodik: rejtőzködnie kell.
Hazájában, Törökországban terrorcselekményekkel vádolják, és elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Londonba költözött, és a letartóztatástól tartva hat éve nem mer hazatérni. Még az anyja temetésére sem utazott vissza. „A pszichológiai hadviselés hat, ez tagadhatatlan” – mondta Zaman. Néha őt magát mardosta a lelkiismeret, hátha igazat mondanak róla. Ráadásul fizikailag is sebezhetőnek tartja magát.
A 36 éves, brazil Juliana Dal Piva vesszőfutása akkor kezdődött, amikor beszámolt a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro felemelkedéséről, és az azt övező politikai korrupcióról. Amikor a volt elnök egyik fia, Flávio Bolsonaro 2016-ban Rio de Janeiro polgármesteri tisztségéért indult, Dal Piva tényekkel ellenőrzött cikkeivel tudósította a közvéleményben a jelölt üzelmeit.
Átfogó rágalomhadjáratot indítottak ellene. Hazugságokat terjesztettek róla, munkájáról és magánéletéről egyaránt. Fényképével együtt azt is megosztották, hol tanult, hol dolgozott. Néhány óra alatt több ezer gyűlölködő hozzászólás született csak az alatt az egyetlen poszt alatt, amelyben a Bolsonaro csemetéről írt.
HIRDETÉSDal Piva a családját úgy próbálta megvédeni, hogy névváltoztatásra kérte őket a közösségi felületeken, és arra, őt töröljék ismerőseik közül. A támadások egy időre elcsitultak, majd újra erőre kaptak, amikor Bolsonaro 2019-ben hatalomra került. Sokan arra voltak kíváncsiak, vajon tagja-e a melegközösségnek. Az újságírónő kénytelen volt elmenekülni otthonából, és félve tekintget körbe ismeretlenek társaságában. A fenyegetések árnyékában sokkal nehezebben ír, mint korábban.
Sokaktól hallják, hogy jobb, ha nem szállnak vitába
Az újságírónőket hallgatásra és visszavonulásra kényszerítik – állítja a nemzetközi újságírószervezet, az ICFJ kutatási igazgatója. „Ha azonban hagyjuk, hogy az erőszak kiszorítsa a női riportereket a szerkesztőségekből, akkor számtalan más hang és történet is elnémul” – mondta Julie Posetti.
Kezd mindennapossá válni az újságírónők elleni erőszaknak az a fajtája, amely arra épít, hogy ők nők – véli Garida Faruki amerikai, brit, orosz, török, kínai és iráni kolléganőivel folyatott beszélgetései alapján. „Ez a fajta erőszak az újságírónők elhallgattatásának és cenzúrázásának új eszköze” – szögezte le a pakisztáni riporternő.
A nők álljanak a sarkukra – javasolja a Nobel-békedíjas
Ha nem reagálnak a rágalmazásokra és az online támadásokra, akkor a milliószor ismételt hazugság ténnyé válik – hangoztatja a Nobel-békedíjas Maria Ressa, a Fülöp-szigeteken működő Rappler portál társalapítója és vezérigazgatója, pedig őt is zaklatták a neten, és erőszakkal fenyegették meg. A politikai elit pedig kijárta, hogy perbe fogják, adóelkerülés volt a vád. meghurcolták, de végül felmentették. „Azok az emberek, akik hatalmon voltak a régi világban, nem értik az új világ erejét” – bátorította sorstársait.