Kudarcot vallott Macron pártja a szenátus egy részének újraválasztásakor. Ez azt jelenti, hogy továbbra is rá van utalva a konzervatívok szavazataira, mint a nyugdíjreform ügyében.
HIRDETÉSA konzervatív ellenzék győzelme rajzolódik ki ismét a francia szenátusi választásokon. Macron elnök pártja leszerepelt, második helyen a szocialisták végeztek, és most először három mandátumot szerzett a testületben Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése.
Az alsóházzal ellentétben a szenátust nem közvetlen és általános választójog alapján választják meg, hanem mintegy 150 ezer választópolgár, a "grands electeurs", azaz választott regionális és országos tisztségviselők.
Ez a választói testület a helyi választások eredményeit tükrözi, ahol Macron Reneszánsz nevű pártja - amelyet csak a 2017-es elnökválasztási kampányára alapítottak, és nincs társadalmi beágyazottsága - folyamatosan rosszul teljesített.
A szenátusnak egyszerre mindig csak a felét választják meg, így vasárnap is a 348 képviselői helyből 170-et lehetett megválasztani a hatéves mandátumra. A többi 178 helyre 2026-ban szavaznak majd.
Macron pártja a 2022-es parlamenti választásokon elvesztette a többségét a Nemzetgyűlésben, és több törvényt - köztük a vitatott nyugdíjreformot - épp a Republikánusok támogatásával vitt keresztül.