Legfontosabb elemei a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, valamint a banki, energetikai és közlekedési ágazatban dolgozó egyes munkavállalóknak nyújtott számos különleges ajánlat megszüntetése.
HIRDETÉSA hónapokon át tartó, a nagyvárosokat lángba borító tiltakozássorozatot a reformnak elsősorban az a részlete váltotta ki, hogy az új jogszabály értelmében 2030-ig - minden évben három hónappal - 62 évről 64 évre emelkedik a teljes nyugdíjkorhatár. Emellett a közlekedési, gáz- és villamosenergia-iparban dolgozók többé nem részesülhetnek a korai nyugdíjba vonulást lehetővé tevő speciális nyugdíjrendszerek előnyeiből. Az új közjegyzőkre és a Banque de France alkalmazottaira érvényes hasonló lehetőségeket szintén megszüntetik.
Emmanuel Macron elnök áprilisban írta alá a nyugdíjreformot, ami a szakszervezeti vezetők és az ellenzéki képviselők dühös reakcióit váltotta ki. Május 1-jére tüntetések és sztrájkok hullámát hirdették meg - a lavina elindult.
A szocialista párt vezetője, Olivier Faure szerint Macron lépése megvetést mutat a tiltakozó mozgalommal szemben, míg Francois Ruffin baloldali képviselő a demokrácia megfenekléseként értékelte azt.
De Macron népszerűségi mutatói elsősorban nem ezért zuhantak, hanem azért, mert pártja a 49. cikkely 3. bekezdése alapján szavazás nélkül átnyomta a parlamenten a nyugdíjtörvényt.
A reform támogatói azzal érvelnek, hogy így lehet elkerülni az éves nyugdíjhiányt, amely a kormány számításai szerint 2030-ra 13,5 milliárd euró is lehet. A közvélemény-kutatások azonban folyamatosan azt mutatják, hogy jelenleg is háromból két francia ellenzi, hogy még további két évet kelljen dolgoznia. Igazságtalannak és szükségtelennek tartják a rendszer átalakítását.
Márciusban a reformellenes demonstrációk részeként a szemétszállítók sztrájkba léptek, és kisebb sitteszsák-hegyek jelentek meg a párizsi utcákon, becslések szerint tízezer tonna szemét is felhalmozódott. A látvány erősen emlékeztetett a kétezres évek elején a világsajtót bejárt nápolyi utcaképekre: nyugat-európai szem talán a dél-olasz városban látott ilyen állapotokat legutóbb. A párizsi megmozdulást végül felfüggesztették, miután a sztrájkolók nem tudták tovább viselni a hosszú munkabeszüntetés anyagi terheit.
Júniusban a francia kormány túlélte a bizalmatlansági szavazást, melyet a baloldali pártok koalíciója, a Nupes terjesztett elő a nyugdíjreform okán. Az indítvány az 577 képviselőtől csupán 239 szavazatot kapott, ami messze elmaradt az elfogadásához szükséges 289-es többségtől. Most pedig, szeptember elsejében életbe lépett a reform, amely évtizedek óta nem látott heves ellenállást váltott ki a franciákból.