A házi őrizetbe kényszerített Mohamed Bazoum nem tud kommunikálni a külvilággal, nem látják el élelemmel sem, mindössze az otthoni készletét fogyaszthatja.
HIRDETÉSA katonai puccsal leváltott nigeri elnök bár házi őrizetben van, fogvatartási körülményei miatt aggódik az ENSZ főtitkára, az USA és számos ország vezetése. Mohamed Bazoum hiába került legitim választások révén, demokratikus úton az elnöki pozícióba, jelenleg annyit sem biztosít számára junta, hogy kapcsolatot tartson a külvilággal, és megfelelő ellátást kapjon.
Hírek szerint az alapvető ellátás sem megoldott Bazoum házi őrizetében, az ENSZ közlése szerint nyomorúságos körülmények között igyekszik túlélni a házi őrizet bizonytalan hosszúságú időszakát. A leváltott elnök és családja péntek óta nem tud kapcsolatot teremteni a külvilággal, otthonukban nem folyamatos az áramszolgáltatás és az élelmiszerek beszerzése. Helyi jelentések arról szólnak, hogy egyelőre a náluk található tartós élelmiszerek felhasználásával oldják meg saját élelmezésüket.
A CNN amerikai hírportál szerint a puccsal megbuktatott elnököt katonák őrzik, csak főtt tésztát és rizst kap enni. Forrásuk szerint Bazoum egy üzenetsorozatban egy barátjának azt írta, "péntek óta minden emberi kapcsolatától elvágták", így senki nem vihet neki élelmet és gyógyszert.
Mindezek alapján csütörtökön António Guterres, az ENSZ-főtitkára aggodalmát fejezte ki a házi őrizet körülményei miatt, és Mohamed Bazoum azonnali, illetve feltétel nélüli szabadon engedését követelte. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége már szerdán is közleményben ítélte el a fogvatartás körülményeit.
Washington aggodalmát a nigeri elnök helyzetéről az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője így fogalmazta meg: "Nagyon aggódunk egészsége, személyes biztonsága és családja személyes biztonsága miatt."
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (Ecowas) vasárnapig adott időt a nigeri puccsvezetőknek, hogy lemondjanak.
Nemzetközi diplomáciai körökben általános volt a vélekedés a nigeri puccs első napjaiban, hogy a legnagyobb befolyása a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének lehet. Ebben az időszakban au ECOWAS országainak vezetői épp Nigériában találkoznak, hogy eldöntsék, mi legyen a következő lépés.
Mohamed Bazoum elnököt július 26-án váltották le, az azóta eltelt két hét mutatja, hogy milyen nehézkes pusztán diplomáciai úton rendezni a helyzetet.
Az Egyesült Államok és Franciaország katonai bázisokat működtet Nigerben, a térségben aktív dzsihadista csoportok visszaszorítására indított műveletek részeként. Niger azután lett a francia csapatok fő bázisa, miután felszólították őket, hogy hagyják el Malit egy puccsot követően.
A nigeri junta a héten elutasította a nemzetközi közvetítései javaslatokat. Szerdán azzal vádolta meg az egykori gyarmattartó Franciaországot, hogy destabilizálni akarja az országot és megsértette annak légterét, amit Párizs tagad.
A katonai vezetés mindazonáltal szerdán Niameyben találkozott Bolu Tinubu nigériai elnök két küldöttjével - közölte egy nigériai kormányilletékes. Tinubu a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) soros vezetője is.
Az észak-nigériai Kano állam volt emírje, Sanusi Lamido Sanusi a nigériai állami televízióban bejelentette, hogy Nigerben tartózkodott szerdán, "tárgyaltak Abdourahmane Tiani tábornokkal, az államfővel", és a tábornok által Tinubu elnöknek címzett "üzenettel" térnek vissza.
"Azzal a reménnyel tértünk vissza, hogy az érkezésünk megnyitja az utat a nigeri és nigériai vezetők közötti valódi tárgyalások előtt - tette hozzá a volt emír, aki hangsúlyozta, hogy "nem a kormány küldöttje".
Az ECOWAS csúcstalálkozója kezdetén Bola Tinubu nigériai elnök kijelentette, hogy a diplomácia a rendezés legjobb módja, de nem zárt ki egy esetleges katonai beavatkozást sem.
A Nigeri Párt a Demokráciáért és Szocializmusért (PNDS-Tarayya) közleményben szólított fel országos mozgósításra az elnök és hozzátartozói megmentése érdekében.
Az egykori francia gyarmatot 2021 óta irányította az első demokratikus elnökként megválasztott Mohamed Bazoum. 1960-ban kihirdetett függetlenné válása óta négy államcsínyt és számos puccskísérletet hajtottak végre a nagy kiterjedésű, szegény sivatagi országban. 2021. március 31-én, két nappal az államfő beiktatása előtt a nigeri hatóságok már megakadályoztak egy kísérletet a Mohamed Bazoum elleni katonai hatalomátvételre is.