Putyin elnök elfogadottsága visszakúszott a tavaly őszi mélypontról, és győzelme biztos a 2024-es elnökválasztáson.
HIRDETÉSVlagyimir Putyin a szavazatok több mint 90 százalékával nyeri meg a 2024-es elnökválasztást, mondta Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára (a Kreml szóvivője) a New York Timesnak.
A lap közlése szerint Peszkov azt mondta, hogy az orosz választás nem valódi demokrácia, hanem egy költséges bürokrácia, amit jövőre Vlagyimir Putyin 90 százaléknál magasabb támogatottsággal fog újra birtokba venni.
Bár a 90 százalék túlzásnak tűnik, az elnök támogatottsága kétségtelen
Vlagyimir Putyin népszerűsége (illetve elnöki tevékenységének elfogadottsága) nagyjából egyenletes és domináns volt azóta, hogy 1999-ben az Orosz Föderáció miniszterelnöke, majd elnöke lett.
Ezt kezdetben sokan azzal magyarázták, hogy a Borisz Jelcin fémjelezte hanyatlás és káosz után az orosz szavazók örömmel fogadtak egy határozott karaktert, de később kiderült, hogy nem csak erről van szó.
Az oligarchák ráncba szedésével és a nyugati gazdasági kapcsolatok javulásával (beruházások, fogyasztási cikkek, utazási lehetőségek) a lakosság egyre jobban érezte magát a bőrében, és fokozatosan apolitikussá vált. Az elnöki adminisztráció és az úgy nevezett szilovikok, vagyis a rendszer erős emberei sorra szorították ki a közéletből és a központi médiából az ellenzéki személyeket és hangokat, és ennek folytán a vezető személyének leváltása nem lett elsődleges kérdés.
Az első nagyobb esés a Kreml annektálását követte, mert a lépés nyugati szankciókat váltott ki, ami kellemetlen volt sokaknak. Ám a támogatottság még így is bőven 50% fölött maradt, és a szíriai polgárháborúba való beavatkozással gyorsan helyreállt.
A következő nagyobb visszaesés 2022 szeptemberében állt be, az ukrán fronton elszenvedett súlyos csapások, és a nyomukban elrendelt részleges mozgósítás miatt.
Ekkor csökkent Putyin támogatottsága a legnagyobb mértékben, mondja Denis Volkov, a közvéleménykutató Levada Központ igazgatója.
Peszkov azt mondja, hogy ő nem úgy értette
Peszkov szerint a New York Times félreértette a mondanivalóját, mert Oroszország természetesen demokrácia, ahogy azt az elnök is többször leszögezte. Ő csak arra utalt, hogy az elnököt övező konszolidációs szint abszolút példátlan, és már most bátran kijelenthetjük, hogy Putyint óriási előnnyel választják újra. Való igaz, hogy a demokrácia sok pénzbe kerül és sok bürokráciával jár, de végeredménye borítékolható. Erről volt csak szó – értelmezte nyilatkozatát a szóvivő.
A háború megy tovább
Peszkov interjújában azt is megjegyezte, hogy jelenleg nincs ok békemegállapodás megkötésére Ukrajnával, Oroszország pedig folytatja a "különleges katonai műveletet". Moszkva nem akar ukrán területeket elfoglalni, de ellenőrizni akarja mindazokat a körzeteket, melyeket az alkotmány orosz területként fogadott magába.
Az Orosz Föderáció alkotmányát az ukrán szuverenitás nemzetközileg elismert területeinek annektálása után módosították, és ennek során került az önjelölt Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporozzsje körzet az orosz régiók listájára. A nemzetközi közösség elsöprő többsége ezeket a területeket nem ismeri el az Orosz Föderáció részeként.
Az oroszországi elnökválasztás első fordulóját 2024 március 17.-re tűzték ki. Az elnöki adminisztráció azt várja, hogy a 2018-as választásokon elért 76 százalékot jövőre messze meghaladják.
Külső források:
Putyin elfogadottságának alakulása 1999 óta
The New York Times: Putyin örökké tartó háborúja
Nem éppen demokrácia
Peszkov módosítása