Kína és Törökország nagyon rossz néven veszi, hogy Moszkva felmondta a globális gabonaszállítási egyezményt, mivel Peking az ukrán gabona legnagyobb felvevő piaca.
HIRDETÉSPutyin nem veszi fel a telefont Erdoğannak
Az orosz elnök teljesen közömbösnek mutatkozik Erdoğan török elnök kérése iránt, hogy vitassák meg a gabonaszállítmányokkal kapcsolatos súlyos kérdéseket, mondták a diplomaták a Wall Street Journalnak. Erdoğan az elmúlt hetekben többször is próbált beszélni erről az orosz elnökkel - eredménytelenül. A török tisztviselők áttételes csatornákon keresztül keresik a Kremlt, hogy kezdjen tárgyalásokat.
Ankara azzal dühítette fel Putyint, hogy visszaküldte Ukrajnába az Azov zászlóalj parancsnokait, akiknek a hadifogolycsere feltételei szerint a háború végéig Törökországban kellett volna maradniuk, ráadásul végül beleegyezett Svédország NATO-felvételébe.
Gulru Gezer diplomata, aki a moszkvai török nagykövetségen dolgozott, azt mondta, hogy "Putyin már nem bízik meg úgy a török vezetőben, mint korábban. Szokatlan, hogy Putyin ne válaszoljon egy ilyen magas szintű telefonhívásra".
A maga részéről Erdoğan úgy ítélheti meg, hogy Putyin pozícióját aláásta a Wagner PMC-lázadás, és a gabonaválság okozta nehéz helyzettel neki magának kell megbirkóznia. Ehhez viszont együttműködést kell kialakítania a Nyugattal, amellyel az elmúlt években konfliktusba került.
"A török-orosz kapcsolatok új szakaszában vagyunk: most Erdoğannak kevésbé van szüksége Putyinra, Putyinnak pedig nagyobb szüksége van Erdoğan" - mondta Sinan Ulgen, egykori diplomata és az isztambuli Edam agytröszt igazgatója.
Az orosz csapatkivonás az alaptétel
Az elmúlt napokban és az előttünk álló hétvégén Ukrajna erőteljes diplomáciai akcióit figyelhetjük, melyek célja bevonni a béketeremtő egyezségekbe olyan országokat is, melyek alapvetően inkább Oroszország szövetségesei, vagy a BRICS gazdasági tömörülés tagjai.
Ukrajna és támogatói azt szeretnék, ha a Szaúd-Arábiában a hétvégén megrendezendő tárgyalásokon globális támogatást szerezhetnének egy olyan 10 pontos béketervezethez, aminek alapja Oroszország csapatainak kivonása Ukrajnából. Mintegy 40 ország nemzetbiztonsági tanácsadójának dzsiddai találkozóján ez lesz a fő vitatéma.
Oroszország nem lesz jelen
Abban minden szakértő és döntéshozó egyetért, hogy hogy jelenleg nincs kilátás közvetlen béketárgyalásokra Ukrajna és Oroszország között, mivel a háború tovább dúl, Kijev pedig ellentámadásokkal igyekszik visszaszerezni területeit.
Ukrajna célja, hogy megszólítsa a "globális Dél" országait, főként Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát, amelyek közül sokan nyilvánosan semlegesek maradtak a háború kérdésében.
"A tárgyalások e fordulójának egyik fő célja az lesz, hogy közös megegyezés szülessen a 10 pontról" - mondta Ihor Zovkva, Zelenszkij fő diplomáciai tanácsadója.
A "nagy kérdés" természetesen Kína
Az Ukrajnával vívott háború elhúzódásával Kína - ha óvatosan és lassan is - de kezd változtatni hozzáállásán, és hajlandó egy olyan béketervet is fontolóra venni, amely magában foglalja az orosz csapatok teljes kivonását.
A június 26-án Koppenhágában tartott első ilyen találkozó után Hszi Csin-ping várhatóan az ukrajnai békeért felelős különmegbízottját, Li Huit küldi a konferenciára. Ez azért is figyelmet érdemlő újdonság, mert két hete Koppenhágában még nem voltak jelen magas szintű kínai tisztviselők. Ott volt viszont Brazília, India, Dél-Afrika, Törökország és Szaúd-Arábia képviselője, és ennek a folyamatnak a folytatásában bízik az ukrán elnök.
Egy füst alatt kínai-amerikai egyeztetést is lehet tartani
Li részvétele ritka alkalmat biztosít Kína és az Egyesült Államok számára az ukrajnai helyzet megvitatására, mert ott lesz Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója is. Az USA arra az ellentétre játszik, ami Peking és Moszkva között a gabonaszállítás ügyében elmérgesedett. A kínai állami médiában cikksorozat jelent meg a gabonaszerződés meghosszabbítás szükségességéről, de Putyin a kínai megkeresésekre sem reagál.
Nem sokkal azután, hogy Oroszország kilépett a megállapodásból, Geng Shuang, Kína állandó ENSZ-képviselő-helyettese az ukrajnai konfliktus globális kockázatai között háromszor is megemlítette a nemzetközi élelmezésbiztonságot.
Manoy Kevalramani, az indiai Takshashila Intézet Kína-szakértője szerint most a már jól ismert pekingi ravaszságot látjuk, ami arra irányul, hogy soha ne lehessen majd ráfogni, hogy támogatta Putyin háborúját, és valaha is a béke útjába állt, de örül annak, ha mások állnak elő ötletekkel, amikhez aztán vagy igazodik, vagy nem, vagy részben.
A hivatalos moszkvai közlés szerint Oroszország azért nem képviselteti magát a szaúd-arábiai konferencián, mert az nem diplomaták találkozója. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint csupán megfélemlítési kísérlet zajlik a feltörekvő országok felé, hogy összehozzanak egy oroszellenes koalíciót.
HIRDETÉSAbbász Galljamov politológus ezt ostobaságnak nevezi az oroszok részéről. Úgy látja, hogy Oroszország elmulasztja a lehetőséget, hogy befolyásolja egy őt súlyosan érintő kérdés megvitatását, és csökönyössége lassan mindenkit elfáraszt.
A kutató szerint az orosz hatóságok „a szó szoros értelmében idiótákként kezelik tárgyalópartnereiket, és ugyanazt a propagandát adják el nekik, amit a tévében árulnak a saját alanyaiknak, de a külföldiek már nem akarják hallgatni a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó szánalmas orosz hülyeségeket”.
Galljamov szerint nem szükséges megvitatni Oroszországgal a békeszerződés feltételeit, hanem nélküle kell közös álláspontot kialakítani, majd azt előadni neki, és megnézni, hogyan reagál.
Külső források
Kína eddigi szerepe a konfliktus megítélésében
A Wall Street Journal az orosz-török konfliktusról
A 10 pontos terv
The Financial Times - Jeddah
A China Daily véleménye a gabonaválságról
Galljamov