A szólásszabadság kiterjed-e a Biblia elégetésére? És a Koránéra? Illetve van-e különbség? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a svéd után a dán kormány is.
HIRDETÉSA Dán Hazafiak iszlámellenes csoport július közepén napokon át tüntetett a bevándorlás ellen többek közt azzal, hogy Koránt égetett Koppenhága egyiptomi, török és iraki nagykövetségei előtt.
A dán kormány "provokatív és szégyenletes cselekménynek" titulálta a milliókat sértő akciót, ugyanakkor mentegetőzött, hogy a szólásszabadságot védő szabályok értelmében nem tudják betiltani a mozgalmakat, és bíróság elé állítani a felelősöket.
Dánia külügyminisztere vasárnap beszélt először arról egy rádióinterjúban, hogy a koppenhágai kormány jogi megoldást keres a szélsőséges, idegengyűlölő megmozdulások betiltására.
Lars Lokke Rasmussen elmondta:
A dán kormány ezért megvizsgálja a beavatkozás lehetőségét olyan helyzetekben, melyekben más államot, kultúrát, illetve vallást sértenek meg, és mmelyek jelentős negatív hatással járhatnak Dánia számára, nem utolsósorban a belbiztonság területén - részletezte a miniszter.
Rasmussen vasárnapi nyilatkozatában közölte: függetlenül attól, hogy milyen intézkedést fogadnak el, annak összhangban kell lennie a dán alkotmány által védett szólás és véleménynyilvánítás szabadságával, melyet nagyon tágan értelmeznek Dániában.
A jóhírnév a tét
A xenofób akciók egy ideje Dánia és Svédország nemzetközi jóhírét veszélyeztetik. A Korán-égetések ugyanis nem csak a muszlim bevándorlók körében keltettek felháborodást, hanem a Közel-Keleten is. Többfelé svéd zászlókat égettek és merényletekkel fenyegették az északi országokat. Dánia még csak most kerül a szélsőségesek célkeresztjébe.
A dán kormány éppen ezért attól tart, hogy az iszlámellenes tüntetések elértek egy olyan szintet, ahol már az ország imázsa a tét. ,,Kontinenseken át egyre többen gondolják azt, hogy Dániában intézményesült az idegengyűlölet"- áll egy kormányzati jelentésben.
Hasonló a gond, legyen hasonló a megoldás is
Egy másik közleményben Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arról biztosította a közvéleményt, hogy már tárgyalt dán kollégájával, Mette Frederiksennel, és Stockholm is kész felvenni a kesztyűt a szélsőjobboldali szervezetekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy szakértők most nyálazzák át a svéd jogszabályokat, hogy kiderüljön: hogyan lehet az alkotmányt tiszteletben tartva betiltani a Korán-égetős megmozdulásokat.
A svéd kormány csütörtökön 15 kormányzati szervet - köztük a fegyveres erőket, több bűnüldöző szervet és az adóhivatalt - is arra utasított, hogy a romló közbiztonság miatt erősítsék meg terrorelhárítási képességeiket. A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy a kormány közölte: az ország dezinformációs kampányok célpontjává vált.
Szaúd-Arábia és Irak összehívta a dzsiddai székhelyű Iszlám Együttműködési Szervezetet a svéd és dán Korán-gyalázások miatt. A testület hétfőn tárgyal a közös fellépésről.