Az orosz hatóságok kártérítésre akarják kötelezni az orosz sportolókat állampolgárságukról való lemondás esetén. Ilyen törvényjavaslatot készít elő az Állami Duma Testnevelési és Sportbizottsága.
A sportolóknak vissza kell fizetniük a sportiskolák, a szövetségi támogatások és a sportképző központok költségeit
HIRDETÉSA dokumentum szövege szerint a visszatérítés azokat a válogatott sportolókat érintené, akik úgy döntenek, hogy más országok zászlaja alatt indulnak a nemzetközi versenyeken.
Az ilyen szándékot legtöbbször az vezeti, hogy Oroszországot és sportolóit kizárják vagy korlátozzák a világversenyeken, és a jól kiképzett és esélyes versenyzők nem jutnak lehetőségekhez a világ sportpályáin.
„Ez az adófizetőink pénze, amit nem szabad elpazarolni” – mondta Dmitrij Szviscsev, az Állami Duma Testkultúra és Sport Bizottságának elnöke. „Csak azok mentesülhetnek, akik önerőből fizették a felkészülést, vagy még nem voltak válogatottak.”
A törvénytervezetet az Összoroszországi Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke és a válogatott vezetőedzője, Irina Viner is támogatja. Szerinte teljesen ésszerű arra kötelezni a sportolókat, hogy térítsék meg a válogatottban elvégzett edzéseikre, orvosi kezelésekre és más ellátásokra fordított állami pénzeszközöket, beleértve a sportösztöndíjakat és a lakástámogatásokat is.
Egyes összegek hatalmasak lehetnek és nem is pontosan kiszámíthatók
Nem mindenki ilyen lelkes a hazafias ötlettől. Többen felvetették, hogy az elgondolás diszkriminatív is, hiszen az élsakkozók kinevelése nem kerül sokba, viszont ők a kereseti ranglista élbolyában vannak. Ezzel szemben egy nehézatléta vagy egy öttusázó felnevelése igen drága, viszont kevesebbet keresnek vele.
Mások azt mondják, hogy a váltságdíjat képtelenség pontosan kiszámolni, annyi minden tartozik bele, és sok kiadás összekeveredett más költségekkel, például a repülőjegyekkel, egy edzőtábor díjaival vagy az orvosi költségekkel, és sok egyéb mással.
A Szovjetunió máig köztiszteletben álló műkorcsolya vezető edzője, Tatjana Taraszova azt mondja, hogy igazából nem is érti a döntés célját, és nem tudja, miért érdekli ez a téma egyáltalán az Állami Dumát.
Taraszova véleménye fontos, mert tanítványai nyolc olimpiai és 41 világbajnoki aranyérmet nyertek. Ugyanakkor nem valószínű, hogy meg tudja fékezni a folyamatot.
Hogyan jutott ez idáig?
2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után az orosz és fehérorosz sportolókat ideiglenesen felfüggesztették a legtöbb nemzetközi versenyen való részvételből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csak 2023 márciusában engedélyezte, hogy versenyezhetnek, de semleges zászló alatt és nemzeti himnusz nélkül.
Az elmúlt évben legalább 204 orosz sportoló változtatta meg állampolgárságát, köztük 141 sakkozó. A zászló alatt különösen Alexandra Kosztejnyuk említhető (Svájc), aki az orosz sakk történetének egyik legsikeresebb sportolója, női világbajnok.
Az állampolgárságot 11 korcsolyázó változtatta meg. Közülük Diana Davis Oroszország neves edzőjének, Eteri Tutberidzenek a lánya.
Az Orosz Műkorcsolya-szövetség engedélyezte, hogy Davis és párja, Gleb Smolkin a grúz válogatottba igazoljanak, és jogi képviselőik már kompenzálták az Orosz Válogatottak Sportképző Központját az edzésekre fordított összegekért – mondta Olga Ermolina, az Orosz Műkorcsolya Szövetség sajtóreferense. A megváltás díjának összegét nem közölték.
Külső források a témában
Vedomostyi
The Moscow Times
Sport Express