Fájó veszteségek mindkét oldalon, kevés és eredményeiben nem túl látványos áttörés, helyenként lassú, módszeres darálás – a nyári offenzíva a legtöbb helyen arról szól, hogy túl lehet-e terhelni az orosz védvonalakat úgy, hogy valahova már ne jusson elég ember, jármű, lőszer. Eddig nem lehetett.
HIRDETÉS192 négyzetkilométer – 168 a déli fronton és 24 Bahmut környékén, ennyit foglalt vissza saját állítása szerint az ukrán hadsereg a június elején kezdődött ellentámadásban. A számot az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maljar közölte.
Összehasonlításképpen csak a 2022. szeptemberi harkivi offenzíva 12 000 négyzetkilométert szabadított fel. Hogy mi zajlik most az ukrán háborúban, azért is nehezen érthető, mert nincsenek napi szinten érzékelhető látványos eredmények, egy-egy ezer fős elfoglalt falucska vagy kilőtt páncélos csapatszállító jelentőségét pedig laikus hírolvasóként nem lehet felmérni.
Meglehetősen sok olyan felvételt látni, ahol az ukrán járművek látszólag érelmetlenül menetoszlopban vagy akár egyesével aknákra szaladnak, majd rommá lövi őket az orosz tüzérség. Az alábbi a posztban az alapvetően az ukránokkal együttérző, de a kudarcokat sem elhallgató német újságíró, Julian Röpcke szörnyülködik azon, hogy mi értelme volt egyetlen ukrán páncélozott gyalogsági járművet ismert aknamezőre küldeni Kliszcsijivka mellett.
Azzal főznek, ami van
Mielőtt arról kezdenénk beszélni, hogy mi történik a különböző frontvonalakon, hátrébb kell lépni, és megnézni, mi történik egy kicsivel beljebb. Ukrajna a legtöbb forrás szerint az offenzívára szánt erőinek csak kevesebb mint a felét - 12-ből 5 hadosztályt - vetette be eddig. Ennek az az oka, hogy az igazi munka akkor kezdődik, ha valahol sikerülne átszakítani az aknamezőkkel, lövészárkokkal és beásott tüzérséggel védett orosz védvonalakat. Az ukrán hadsereg jelenlegi előnye a szövetségesek által rendelkezésükre bocsátott fegyverek és a NATO-kiképzés miatt ugyanis a mobilitás és a manőverezés, ami a statikus frontharcban kevésbé érvényesül.
Egy ilyen, a védvonalakat átszakító támadás optimális esetben úgy zajlana, hogy hosszabb hatósugarú rakétákkal és tüzérséggel és hosszú ideig puhítják az ellenséges védőállásokat, tüzérséget, radarokat, majd az aknaszedő járművek felszedik az aknákat, esetleg bombázókkal végig rombolják a területet.
Az így keletkezett résen átmennek a tankok és a páncélozott gyalogsági szállítójárművek, miközben a légierő és a légvédelem megvédi őket az ellenséges repülőgépektől és helikopterektől. Mindebből az ukrán oldalon a légierő - egyelőre -szinte teljesen hiányzik, aknaszedő jármű alig van - az ilyen célra szolgáló 6 finn Leopardból valószínúleg 5 már odaveszett - és a tüzérségnek is spórolnia kell a munícióval. Sok minden hiányzik egy sikeres ellenoffenzívához, és amiből van, abból is kevés van.
Ugyanakkor hiányok és problémák az orosz oldalon is vannak. Ilyen körülmények között Ukrajna arra alapozhat, hogy a front egyes szakaszait túlterhelheti, megakadályozhatja az utánpótlást, vagy félrevezetheti az orosz hadsereget a támadás valódi iránya tekintetében, és így valahol áttöri a védvonalakat - ekkor lehetne bevetni tartalékokat, és láthatnánk ahhoz hasonlót, amit Harkivnál 2022-szeptemberében.
Addig viszont egyfajta sakk zajlik a fronton: az ukránok igyekeznek minél több orosz csapatot lekötni, illetve megsemmisíteni, hogy más frontszakaszok sebezhetővé váljanak. Önmagában ez a darálás azonban nem tud nagy területek visszahódításához vezetni, ahhoz minőségi előrelépés, vagyis a védelem beszakadása szükséges, ezen kívül az is, hogy ahol a front átszakad, ott bőven legyen ukrán tartalék, és ne legyen orosz.
A következő fontos lépés pedig az lenne, hogy az átszakított frontszakasz mögötti területet is megszállják az ukránok és tartani is tudják. Innen lehet hátba támadni a front más szakaszain lévő orosz erőket.
Bahmut - ahol nem volt ideje beásni magukat az oroszoknak
A legnagyobb sikereket - amelyek azonban még mindig szerénynek mondhatók - Bahmut környékén könyvelhette el az ukrán hadsereg, ahol az oroszoknak nem volt igazán idejük beásni magukat, hiszen közvetlenül az ukrán ellentámadás előtt foglalták el a várost. Az ukránok észak és dél felől próbálják bekeríteni a várost, gyakorlatilag majdnem ugyanazt téve, amit az oroszok korábban. Ahogy az oroszok rengeteget küzdöttek a déli Kliszcsijivka környéki dombokért, ahonnan be lehet lőni a városba vezető utakat és magát a várost is, ugyanígy tesz most Ukrajna.
A harapófogó északi része hetek óta Berhivkánál tart, a frontvonal a legutolsó hitelesnek tekinthető képek szerint a falu határában húzódik. A cél nem elsősorban a Bahmut elfoglalása, hanem nagyobb létszámú orosz csapatok katlanba kerítése lenne - ugyanakkor ezek a katlanok a háború 2022. februárjában kezdődött nyílt inváziós szakaszában egyszer sem jártak sikerrel. (Talán Mariupol kivételével, ahol viszont a bekerített ukrán csapatok arányaiban sokkal több orosz csapatot kötöttek le, így volt benne ráció, hogy ott maradtak.)
Az ellentámadás ellentámadása
Azon a fronton, ahol Ukrajna nagy területeket foglalt vissza Harkiv közelében tavaly szeptemberben, a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonalon az orosz hadsereg indított ellentámadást, értelmezhető eredmény nélkül. Hasonlóval próbálkoztak Avdijivka és Marijinka térségében, ahol szintén visszaverték őket.
Herszon közelében az ukránok a Dnyeper folyón túl sikeresen megvetették a lábukat, és a legutóbbi hírek szerint egyelőre nem sikerült őket kimozdítani Oleskij környékéről. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: a hídfő kiépítése óta érdemi ukrán előrenyomulásról sem érkeztek hírek.
Délen nagyjából Vuhledar és Zaporizzsja között húzódik a frontvonal, ezen a területen volt olyan, amikor az ukránok átszakítottak védvonalakat, de azután az oroszok tartalékokat vetettek be és stabilizálták a frontot. Itt látszik igazán, hogy mire megy ki a játék: ha több helyen sikerülne hasonló szituációkat kialakítani, akkor az orosz hadsereg nem tudna mindenütt tartalékot küldeni a lyukak tömködésére, és Ukrajna valószínűleg ezekre a helyzetekre tartogatja csapatai nagy részét.
Kérdés azonban, hogy eljön-e ez a várt minőségi áttörés, és ha nem, és szorítani kezd az idő, mit tesz majd az ukrán hadvezetés.