Katonai felszerelések, képzések és hírszerzési együttműködés is lenne a csomagban, amivel engesztelnék a NATO-tagság határidejének lebegtetése miatt ingerült Zelenszkijt.
A tervek szerint komoly védelmi együttműködésről írnak alá szándéknyilatkozatot a G7 vezetői a vilniusi NATO-csúcs mellett megszervezett találkozón, amivel egyszerre igyekeznek kiengesztelni a NATO-csatlakozás ügyében konkrét határidő nélkül maradt ukrán elnököt, erős üzenetet küldeni Oroszországnak és hosszú távon garantálni Ukrajna biztonságát.
"Nem szeretnénk, ha megismétlődne ami Ukrajnában történt" - mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök. "Ez a nyilatkozat megerősíti az elkötelezettségünket arra, hogy biztosítjuk, hogy Ukrajna még egyszer ne legyen kiszolgáltatva hasonló brutalitásnak Oroszország részéről."
A G7 tagjai (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Japán, Olaszország, Kanada) által aláírandó megállapodás tető alá hozásában a brit diplomácia vállalt főszerepet.
Joe Biden amerikai elnök már korábban az USÁ-nak Izraellel hatályban lévő együttműködéséhez hasonlót javasolt. Ennek keretében az Egyesült Államok évtizedek óta nagysgrendileg évente 4 milliárd dollár katonai támogatást nyújt Izraelnek, ugyanakkor nem tartalmaz köcsönös védelmi klauzúlát, vagyis nem kötelezi a feleket arra, hogy a másik területét ért támadás esetén háborúba lépjenek.
A NATO-csúcs első napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abszurdnak nevezte, hogy nem kapott konkrét meghívást és időkeretet arra, hogy hazája mikor lehet a NATO tagja. (Ukrajna elfogadja, hogy amíg zajlik a háború, nem lehet NATO-tag, de egyértelmű üzenetet várt volna arra nézve, hogy a háború után biztosan beléphet, mert csak ez védené meg az újabb orosz agressziótól.) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a belépési folyamatot a lehető legnagyobb mértékben le fogják egyszerűsíteni Ukrajna számára.