A bécsi kormány bekalkulálja a tervezésbe, hogy az ukrajnai háború előre nem látható fordulatai megbéníthatják az ország gázellátását. Ugyanakkor azt sem akarják, hogy az uniós szankciókat megkerülő kétes kereskedőknek legyenek kiszolgáltatva.
Az orosz gáz még mindig az osztrák szükséglet felét fedezi, és sokféle baj lehet vele
A jelen helyzet szerint Ausztria - bár semleges ország - erősen kiáll Ukrajna mellett az orosz agresszió elhárításában.
HIRDETÉSAlexander Van der Bellen köztársasági elnök és Karl Nehammer kancellár egyaránt tett már látogatást Kijevben. A kancellár volt az első nyugati vezető, aki Putyin elnököt is felkereste, és közvetíteni próbált a felek között. De mint azóta is mindenkinek, neki is beletört a bicskája a kísérletbe.
Ausztria a háború eddigi menetében sokoldalú támogatásokat nyújtott Ukrajnának, beleértve 90 ezer menekült befogadását, gyermekek gyógykezelését, ipari eszközök szállítását és jelentős pénzügyi segélyeket.
A helyzet fonákja az, hogy Ausztria hagyományosan az orosz gáz egyik legstabilabb európai vásárlója. A kapcsolatok még a hidegháborús időkbe nyúlnak vissza, amikor 1968-ban Josef Klaus kancellár kormánya importszerződést kötött a Szovjetunióval, első országként a vasfüggöny nyugati oldalán. A szállítások folyamatosan emelkedtek, és 2021-re elérték az összes osztrák gázbehozatal 80%-át.
Viszont a Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna létrejötte megbolygatta a direkt kapcsolatokat, mert belépett egy új szereplő, akinek területén a tranzitvezeték áthalad. A Barátság (Druzsba) vezetéken küldött orosz szállítmányokra Ukrajna díjat vetett ki, amit bonyolult és törékeny megállapodások támasztanak alá, és gyakran okoztak súlyos nézeteltéréseket a háború előtti években is.
Sorozatban zajlottak az elszámolási és szolgáltatói viták
2009 januárjában a tranzitdíjjal kapcsolatos viták számos európai országban ellátási zavarokhoz vezettek. Tizennyolc európai vásárló jelentette az Oroszországból Ukrajnán át érkező szállítmányok jelentős visszaesését vagy teljes leállását. A krízis Magyarországot is érintette, ahol időlegesen korlátozni kellett a nagyipari fogyasztók, köztük a ferihegyi repülőtér ellátását is.
A vitában Ukrajna arra hivatkozott, hogy a vezeték üzemeltetésének felújítási és fenntartási költségei megemelkedtek, míg az orosz fél egyszerűen lopással vádolta meg Viktor Juscsenko kormányát. A vitát nehezítette, hogy Kijev euróban igényelte a további tranzitdíjakat, ami erősen megtépázta az orosz bevételeket.
A helyzet ma élesebb, mint bármikor
Leonore Gewessler (45), a bécsi kormány zöldpárti környezetvédelmi-közlekedési-innovációs és technológiai minisztere (aki már Sebatian Kurz kormányának is tagja volt), arra figyelmeztet, hogy „van egy vezetékünk, amely aktív háborús övezeten halad keresztül. A szállítások bármikor leállhatnak. Fel kell készülnünk a legrosszabbra”.
A Gas Infrastructure Europe adatgyűjtő portál szerint az osztrák gáztárolók szinte csontig kiürültek 2022 végére. Idén tempós tartalékolás kezdődött, megközelítve a tároló kapacitás teljességét. Nyár elején viszont a robogás megtorpant, és közel 20 százalékot esett.
Sürgős intézkedésekre van ezért szükség, hogy az ország téli ellátása biztosított legyen
A jelenlegi megállapodást még az Unió közvetítette 2019-ben, de most szinte kizárt, hogy akár Ukrajna, akár Oroszország felkéri az EU-t egy új egyezség létrehozására. Gerhard Roiss, az OMV korábbi vezérigazgatója, aki egyben a miniszterasszony tanácsadója is, arra a 2024-ig hatályos szerződés akár korábban is felborulhat.
A kormány arra kéri a gázkereskedőket, hogy a tervezésben ne építsenek szilárdan az ukrajnai vezetékre. Keressenek alternatívákat, nézzenek körül a LNG piacokon és tárgyaljanak a szomszédos országok partnereivel. Bár sikerült jelentősen csökkenteni a függőséget, de az orosz szállításoknak való kitettség még mindig túl magas – mondja Gewessler.
2018-ban az Európai Unió még 102 millió tonna gázt importált Oroszországól, de a háború kitörése után ez előbb 96, majd 2022-ben 40 millióra csökkent. Ez nagyon jelentős visszavágás, de az energia függetlenségtől még messze jár.
A miniszter ígérete szerint a kormány „mindent bedob”, hogy csökkentse a téli üzemanyaghiány kockázatát. Zajlik a tárolókapacitások bővítése, az alternatív csővezeték-útvonalak lekötése, és történhetnek intézkedések a fogyasztás csökkentésére is.
A hosszabb távú energiabiztonság viszont csakis a fosszilis tüzelőanyagok teljes felhagyásával érhető el, mondja Gewessler, aki a kancellár nemzetbiztonsági csapatának is tagja.
„Azzal, hogy a hagyományos háború visszatért Európába, szükségessé vált a biztonságpolitika átgondolása. Mivel az energiaszállítás fegyverré vált a konfliktusban, az energetikai átállás nemzetbiztonsági kérdéssé emelkedett” - mondja a miniszter.
Ugyanakkor figyelmezteti a gázkereskedő cégeket arra, hogy Ausztria részese az Oroszország elleni gazdasági büntető intézkedéseknek, ezért kerüljék a „hamis zászló” alatt futó fantomcégekkel való együttműködést, melyek a szankciók megkerülésén spekulálnak és nyerészkednek.