Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 180%-kal drágábbak a lakások, mint 2010-ben, Észtországban 200%-kal.
2023 - leszálló ingatlanárak, emelkedő lakbérek
HIRDETÉSKiadta a lakásárakra és a lakbérekre vonatkozó negyedéves jelentését az Eurostat. Eszerint 2023 első negyedévében a lakbérek 0,9%-kal nőttek, míg a magánszemélyek által lakáscélra vásárolt ingatlanok ára átlagosan 0,7%-kal csökkent. Az európai ingatlanok árának csökkenése az előző negyedévben kezdődött, de éves szinten még 0,8%-os növekedésről beszélhetünk. A bérleti díjak éves szinten 2,9%-kal nőttek az EU-ban.
2010 óta a lakbérek kisebb mértékben, de nagyjából egyenletes tempóban nőttek az Európai Unióban, összesen 20%-kal. Miközben az ingatlanárak a 2010-es évek elején Európa-szerte még csökkentek is, ez később növekedésbe váltott, és messze a lakbérnövekedés szintje fölé emelkedett. A dinamikát az alábbi ábra mutatja.
Összességében 46%-os átlagos lakásárnövekedést mért az Eurostat, ehhez kell viszonyítani a 180%-os magyar adatot. Ennél jobban csak Észtországban nőttek a lakásárak, éppen a háromszorosára (+200%). Ezzel azonban nincs egyedül Magyarország, Luxemburgban, Csehországban, Lettországban, Litvániában és Ausztriában is több mint kétszeresére nőtt a lakások ára. Ugyanakkor csökkenés volt tapasztalható Görögországban, Olaszországban és Cipruson.
A KSH által szintén szerdán kiadott magyar ingatlanpiaci jelentésből az derült ki, hogy nominálisan stagnáltak az ingatlanárak Magyarországon az első negyedévben, a korábbi negyedéves 2%-os csökkenést 2%-os növekedés követte, miközben a tranzakciók száma alig több, mint a felére csökkent. Ez arra mutat, hogy az eladók kivárnak az ingatlanjaik értékesítésével, és bár a lakások ára nem csökken, az értékük az infláció miatt igen, és ilyen módon a piac korrigálja az elmúlt időszak gyors ingatlanár-növekedését.