A lázadás lefolyása arra enged következtetni, hogy Prigozsin támogatást remélt a hadsereg felsőbb köreiből, ahol sokan megvetik Sojgu védelmi minisztert. A feltevés szerint a Wagner-vezér főként Szergej Szurovikin tábornokra épített, aki viszont az események során visszarettent a következményektől.
HIRDETÉSA 16 ügynökséget tömörítő amerikai hírszerző közösség azt gyanítja, hogy Szurovikin tábornok tudott a lázadás tervéről. Ennek kiderítése azért lenne fontos, mert feltárná az orosz katonai vezetésen belüli törésvonalakat, és világosabbá tenné, hogy mire lehet számítani Putyin elnök részéről az ukrajnai háború további tervezésében.
Szurovikin és a Wagner kapcsolatáról az orosz hírszerzésnek is tudomása van. Az iratok szerint a tábornok (mint erről később a cikkben szó lesz) már 2017 óra rendelkezik Wagner jelvénnyel és sorszámmal, ami M-3744.
A képet tovább bonyolítja a Wall Street Journal értesülése, mely szerint az orosz titkosszolgálat és az Orosz Gárda már korábban tudott a lázadás tervéről, de eddig ismeretlen okból engedték megtörténni.
Szurovikint tavaly októberben nevezték ki az ukrajnai front főparancsnokává. Ez azután történt, hogy súlyos robbantásos támadás érte a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat, és zajlott Ukrajna ellentámadása Herszon körzetében, ami az orosz hadvezetésnek vaskos meglepetést okozott és tanácstalanságot keltett soraikban.
A vezérkarnak ekkor sürgős szüksége lett egy valódi harctéri tapasztalatokkal rendelkező és kíméletlen parancsnokra, akit Szurovikin személyében jelölt ki Putyin elnök.
A tábornok már részt vett a szovjet-afgán háborúban, és megfordult a tádzsdikisztáni és a csecsen frontokon is, majd Szíriában. Az orosz tábornoki kar legtapasztaltabb tagjának számít, aki a hadseregtábornoki rendfokozatig jutott, ami a második legmagasabb rang az orosz hadseregben.
Kemény vezetőnek ismerik, akik nem csak az ellenséggel kíméletlen, de saját beosztottjaival is. Volt eset, amikor olyan durva nyilvános bírálatnak vetette alá egyik alárendeltjét, Andrej Stakal ezredest, hogy az illető a helyszínen főbe lőtte magát. Egy másik csapattisztjét pedig megverte, mert szerinte rossz jelöltre szavazott a Duma-választáson.
Az Ukrajnába vezényelt Szurovikin több tízezer orosz katona életét mentette meg
Az ukrán ellentámadás azzal fenyegetett, hogy jelentős orosz erők rekednek a Dnyeper nyugati partján, akik vagy elpusztulnak, vagy ukrán fogságba esnek. Szurovikin arról győzte meg a hadvezetést, hogy a csapatokat mielőbb át kell telepíteni a folyó túlpartjára, és minimalizálni a veszteségeket.
Az alábbi felvételen Szurovikin érvel a visszavonulás szükségességéről Sojgu miniszternek, aki jóváhagyja a tervet, nyilvánvalóan az elnök előzetes engedélyével, vagyis a sajtónak szóló megrendezett jelenetet látunk.
A bonyolult átcsoportosítási műveletet több szakaszban és viszonylag gyorsan végrehajtották, és megóvták az ukrajnai fronton lévő állomány javát. Ezzel párhuzamosan Szurovikin megkezdte az ukrajnai energetikai és civil infrastruktúrák kíméletlen pusztítását, amivel vissza is vetette az ukrán támadás lendületét.
„Ezek aljas csapások kritikus objektumainkra. A tömeges támadások földrajzi kiterjedtsége nagyon széles” – reagált akkor a támadásokra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Gyors sikerei ellenére a tábornok csak három hónapig maradt a poszton, mert tavaly januárban Putyin elnök leváltotta, és Geraszimov vezérkari főnököt delegálta a feladatkörre. Szurovikint ekkor helyettesi posztra fokozták vissza. A védelmi minisztérium közleménye szerint mindennek célja a „szorosabb kapcsolat megszervezése a fegyveres erők különböző ágai között, valamint az orosz erők irányításának minőségének és hatékonyságának javítása”.
Rob Lee katonai elemző, az orosz haderők kutatója szerint a semmitmondó nyilatkozat mögött egyszerű féltékenységet és a hatalmi pozíciók iránti aggodalmat kell látni a moszkvai vezérkar prominensei részéről, akik attól féltek, hogy Szurovikin sikerei meggyöngítik és nevetségessé teszik őket, de főleg az, hogy a tábornok túlzottan előre lép Putyin elnök személyzeti listáján.
Bár ez csak találgatás, de erősen feltételezhető, hogy Szurovikin ekkor úgy érezte, hogy méltatlanul bántak vele, mert a katonai vezetőséget nem a képességek, hanem a hatalmi pozíciók megvédése érdekli. Ezt a nézetet hangoztatta elkeseredésének végső szakaszában a Wagner parancsnoka is, valamint Igor Girkin szakadár orosz katonai parancsnok.
Az Economist idén májusban arról beszélt, hogy Szurovikin immár nyíltan képviseli a Wagner és Prigozsin érdekeit az orosz vezérkarban,
Szurovikin, akit „Armageddon-tábornoknak” vagy ”Damaszkuszi mészárosnak” is szoktak nevezni, a kíméletlen hadviselés és bombázás bajnoka
Felfogása az, hogy hadműveletek során okozott civil veszteségek mellékes kérdések. Szurovikin kizárólag a kitűzött katonai célra tekint, és ezt már Szíriában is bizonyította.
2019 áprilisában az Aszád-kormány és Oroszország összehangolt offenzívát indított, hogy visszafoglalja Idlib kormányzóságot, amelyet akkor még kormányellenes fegyveres csoportok ellenőriztek. A kíméletlen bombázások 3 millió civil lakos életét fenyegették.
Az orosz légierő kazettás és gyújtóbombákat is bevetett, mintegy 1 600 civil halált okozva. A polgári infrastruktúra szinte teljesen megsemmisült, és a becslések szerint 1,4 millió ember kényszerült menekülni Törökország felé.
HIRDETÉSA Human Rights Watch tényfeltáró jelentése szerint a háborús bűnöket elkövető felelősök között Szergej Szurovikin neve is szerepel, elsősorban Aleppo városának kíméletlen bombázása miatt.
A tábornok és Prigozsin már Szíria óta ismerik egymást
A Wagner-zsoldosok 2016-ban jelentek meg Szíriában az Aszád-kormánycsapatok oldalán. Létszámuk az ott töltött évek során 20-40 000 között váltakozott, és jelentős nehézfegyverzettel is rendelkeztek. Akcióikat szorosan egyeztették az orosz katonai vezetéssel, azaz Szurovikinnal, aki 3 évet töltött (kisebb megszakításokkal) a szíriai fronton.
Putyin elnök elismerte a Wagner szíriai jelenlétét, de leszögezte, hogy „olajkutatással foglalkoznak”, és „nincs közük az orosz államhoz vagy hadsereghez”.
Az orosz hadsereg főként a légitámadásokért volt felelős, amiket Szurovikin irányított, míg a Wagner a szárazföldi műveleteket végezte, gondosan ügyelve arra, hogy elkerülje az összeütközést a körzetben állomásozó és akkor még jelentős létszámú amerikai csapatokkal.
Az orosz ellenzéki Navalnij-csoport kutatása szerint Szurovikin üzletelt is a katonai befolyásával Szíriában, mégpedig feleségének cégén keresztül. Ez a vállalat a Putyin-kör egyik befolyásos oligarchájának, Gennagyij Tyimcsenko milliárdosnak a szoros partnere. Tyimsenko hatalmas üzleteket kötött az Aszád-kormánnyal, például gáz- és olajvezetékek építésére és foszfát kitermelésre, és ebből mintegy 1,4 millió dollár folyt át a Szurovikin házaspár számlájára. A szíriai orosz érdekeltségek katonai védelmében a Wagner is tevékeny szerepet játszott, természetesen borsos fizetség fejében.
HIRDETÉSMegijedt menet közben?
Arra nincs még direkt bizonyíték, hogy Szurovikin részt vett a Wagner-puccs előkészítésében, és az esemény súlyát látva visszarettent. Éppen ennek kiderítésén fáradoznak az amerikai hírszerzők. A New York Times szerint viszont tudott a tervről, és ha azt nem jelentette Moszkvának, az – elvileg - árulásnak számít.
A biztos, hogy Prigozsin valóban számított az orosz hadseregre. Erre utal a lázadás kezdetekor tett optimista nyilatkozata is, amiben az egész nép és a haderő támogatását jósolta. A lap szerint ezt valószínűsíti, hogy Prigozsin nem indított volna támadást Moszkva ellen pár ezer fegyveressel, ha nem számol a hadsereg segítségével.
Itt nem csak Szurovikint, hanem más orosz tábornokokat is említenek, de már név nélkül. A megkérdezett szakértők úgy látják, hogy ha a hírszerzés (FSzB) nem rak az elnök asztalára erős bizonyítékokat arról, hogy katonai összeesküvés zajlott, akkor Putyin beéri azzal, hogy az egész ügyet Prigozsin nyakába varrja. Azért, mert ebben a helyzetben nem érdeke a hadsereg vezetésének szétzilálása.
Szurovikint megmentheti a gyanútól az is, hogy a lázadás napján üzenetet tett közzé a Telegram csatornán, amiben megkéri a Wagner vezetőjét, hogy álljon le az akcióval. „„Arra kérem, hagyja abba, mert az ellenség csak arra vár, hogy a belpolitikai helyzet tovább romoljon hazánkban.”