2020 óta csak annak bírálták el a hatóságok a határon benyújtott menedékkérelmét, aki előtte szándéknyilatkozatot tett a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen. Az Európai Unió Bírósága szerint ez szembemegy az uniós joggal.
HIRDETÉSMagyarország nem teljesítette az uniós jogból adódó kötelességeit azáltal, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely unión kívüli országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtani – közölte ítéletét az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
Az ügy előzménye, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után Magyarország új törvényt fogadott el, amely szerint területén tartózkodó vagy a határához érkező és ott nemzetközi védelmet kérő nem uniós állampolgárok előzetes eljárásra kötelesek. A szabályozás megköveteli, hogy a menedékkérők előzetes szándéknyilatkozatot nyújtsanak be a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen.
Az Európai Bizottság fordult a bírósághoz
Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy e rendelkezések elfogadásával Magyarország nem teljesítette az uniós jog, különösen pedig a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit. Ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé – írja az MTI.
Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás megfosztja az érintett unión kívüli országok állampolgárait a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától. Az előírt korlátozás nem igazolható azon indokkal, hogy a szabályozás bevezetése a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelem részét képezi - pedig a kormány erre hivatkozott a bevezetésénél.
A kormány szerint a bíróság rosszul értelmezi a menedékjogot
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a kormány sajnálatosnak tartja a bíróság ítéletét, de a jelenlegi szabályozásra szükség van. A miniszter szerint az EU Bírósága rosszul értelmezi a menedékjogot, mert azt szét kell választani a migrációtól.
Gulyás azt is hangsúlyozta, hogy a strasbourgi bíróság (azaz az Emberi Jogok Európai Bírósága) korábban rendben találta, így nem írti, az EU Bírósága miért ítélte jogszerűtlennek a hazai rendszert – bár a strasbourgi bíróság nem az uniós jognak való megfelelést vizsgálja.