Döntött a parlament, jövőre már az LMBTQ-közösségbe tartozó párok is házasodhatnak. Az észt társadalomban nem egyöntetű a döntés támogatottsága, de úgy néz ki, többség van mögötte.
HIRDETÉS55 képviselő támogatta a 101 fős észt parlamentben, a Riigikoguban az azonos nemű párok összeházasodásának lehetővé tételéről szóló javaslatot, és csak 34-en szavaztak ellene. Ezzel eldőlt, hogy 2024-től már Észtországban is legális lesz a házasság az LMBTQ-közösség tagjai számára.
A bejegyzett élettársi kapcsolatot kilenc éve választhatták a meleg párok Észtországban, a két hónappal ezelőtt hivatalba lépett új kormánykoalíció pedig egyértelművé tette, hogy további jogokat szeretnének garantálni a közösség tagjainak.
Ennek egyik legfontosabb lépése volt az azonos neműek házasságának engedélyezése, mellyel kapcsolatban Kaja Kallas miniszterelnök a Twitteren azt írta, büszke az országára. Kallas szerint Észtországban egy olyan társadalmat építenek, ahol mindenkinek tiszteletben tartják a jogait, és az emberek szabadon szerethetnek.
Egyre toleránsabb a társadalom
Az Észt Emberi Jogi Központ szerint a társadalom hozzáállása az azonos neműek házasságához rengeteget változott az elmúlt évtizedben. A központ szerint jelenleg az észtek 53 százaléka támogatja a legalizálást, miközben két éve 47, 2012-ben pedig még csak 34 százalék volt ezzel így.
Az észt parlament elnöke, Lauri Hussar szerint ebben a változásban az ukrajnai háború is szerepet játszott:
„A háború valódi problémákkal szembesített bennünket, és megmutatta, mi fontos nekünk igazából. Egységbe kovácsolt Ukrajna támogatása" - mondta a politikus, aki elismerte, hogy a vallásosak és a konzervatívok közül sokan továbbra is ellenzik a legalizációt, de azzal érvelt, hogy más országokban, ahol már megszületett a döntés, nincsenek konfliktusok, mert a társadalom elfogadta az új helyzetet és továbblépett.
Nyugat-Európa legtöbb országában már legális az azonos neműek házassága, a Baltikumban viszont Észtország az első engedélyező. Magyarországon egyelőre csak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek az LMBTQ-közösségbe tartozók, ami miatt komoly hátrány éri őket például az örökbefogadási eljárásokban. A szivárványcsaládok a magyar jog szerint nem fogadhatnak örökbe gyereket, aki pedig egyedülállóként próbálkozna, annak minisztériumi jóváhagyásra van szüksége.