Az amerikai kongresszus illetékes bizottsága blokkolta a Magyar Honvédség magas szintű fegyverzeti bevásárlásának lehetőségét.
HIRDETÉSAz Egyesült Államok sok fegyvert ad el a világban, de nem bármikor, bárkinek és nem bármilyen feltételekkel. Még a szövetségesei körében sem, miként példa arra a Törökországgal régóta vitatott vadászbombázó-eladási feltételrendszer.
A jelentős eladásoknak át kell menniük a Szenátus jóváhagyási bizottságán, ahol most James E. Risch republikánus szenátor (Idaho) látja el a kontroll-szerepet. A szenátor piros lámpát gyújtott a washingtoni Külügyminisztérium előtt, hogy szerződést kössön Magyarországgal egy 735 millió dollár mértékű szállításra, nem titkolva, hogy ezt a Svédország NATO-felvételével kapcsolatos magyar késlekedéshez köti.
Döntését gyorsítja az is, hogy küszöbön áll az atlanti szervezet Vilniusi közgyűlése, ahol már fontos lenne Svédországot a tagok között köszönteni. De nem csak udvariassági, hanem komoly stratégiai okokból is, Balti-tengeren.
„Már egy ideje közvetlenül kifejeztem aggodalmamat a magyar kormánynak amiatt, hogy az elutasította a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazást” – mondta a szenátor. Az a tény, hogy most már június van, és még mindig nem vagyunk készen ezzel a kérdéssel, úgy döntöttem, hogy az új amerikai haditechnikai eszközök Magyarországnak történő értékesítését felfüggesztjük”.
A keményvonalasnak ismert szenátor, aki annak levélben idején sürgette Donald Trumpot a párizsi klímaegyezményből való kilépésre, konok politikus hírében áll. Szenátori választásai során élvezte Trump ajánlásait.
A magyar kormány eddig nem jelezte, hogy ilyen jellegű vitában állna az amerikai vezetéssel, és "politikai lufinak" tartja a bejelentést. A Honvédelmi Minisztérium szerint ilyen beszerzési szándék nem létezett.
Miért fontos a HIMARS?
A rakétarendszert, amely nagyban növelte, sőt megalapozta Ukrajna képességét Oroszország megállítására, már a NATO keleti szárnyának számos országa birtokában van, vagy megrendelés alatt áll. Lengyelország a múlt hónapban vette át az M142 HIMARS első szállítmányát, és további 500 darab vásárlását tervezi.
A rendszer mellett szól, hogy többszörös fejlesztésen átesett fegyver, amit több más háborúban is bemutatta képességeit (Szíria, Irak, Afganisztán). Egy üteg 4 millió, egy lövedék pedig 168 ezer dollárba kerül. A gyártó Lockheed-Martin HIMARS-megrendelései egy év alatt a kétszeresükre nőttek a világban, mivel mobil és rendkívül pontos fegyverről van szó, aminek nem is kell közvetlenül eltalálnia a célt.
Egy friss példa, HIMARS csapott le az Állami Duma egyik képviselőjére, aki egyben egy speciális motorizált lövész ezred parancsnoka is Ukrajnában. A helyszínen legalább 200 csecsen fegyveres is tartózkodott.
Mik a további gyanúokok?
Az, hogy Magyarország továbbra is blokkolja Svédország NATO-tagsági törekvését, felháborodást váltott ki a szövetségesek körében. Orbán miniszterelnök a múlt hónapban Katarban beszélt arról, hogy Magyarország és Svédország viszonyának javulnia kell, mielőtt Stockholm tagsági pályázata esélyes lehet, noha nem tudtk meg, hogy mik azok az okok, amelyek egy ilyen horderejű döntést fékeznek.
Eközben Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest hajlandó bővíteni és elmélyíteni kapcsolatait Moszkvával.
Az USA még keményebb álláspontra helyezkedett áprilisban, amikor az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be a magyarországi székhelyű Nemzetközi Befektetési Bank tisztviselői ellen, ami szokatlan lépés egy szövetségeshez köthető entitás ellen. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete felháborodásának adott hangot amiatt, ahogy a magyar kormány megpróbálta eloszlatni az Egyesült Államok aggályait azzal a bankkal kapcsolatban, amelyet Washington tudta szerint orosz kémkedési bázisként használnak fel.
A republikánus döntéshozók és kongresszusi tagok körében nem foszlatta szét ezeket az aggodalmakat a Magyarországon megrendezett CPAC konzervatív értekezlet sem, ami az amerikai jobboldal eszmei fóruma, de politikai döntési jogköre nincs.
Risch manőverezésére akkor került sor, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden a Fehér Házba látogatott, hogy összehangolják az amerikai kormánnyal a litvániai NATO-csúcsra vonatkozó stratégiákat, ahol Joe Biden és Stoltenberg egyaránt azt reméli, hogy végre előrelépés történik Svédország atlanti csatlakozásának ügyében.
Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz.
Az esemény súlyát nagyban növeli, hogy vele egyidőben már nagyobb méreteket ölthet Ukrajna ellentámadása Oroszország által elfoglalt területeinek visszaszerzésére - jórészt olyan fegyverekkel, beleértve a legkorszerűbb páncélosokat, melyeket a NATO bocsátott rendelkezésére.
További súlyt jelent az első nyugati vadászbombázók őszre várt bevetése, melyek pilótáit a NATO országaiban készítik fel a feladatra.