"A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 km, és minden védelmi pajzsot képes áthatolni" - állítja a Forradalmi Gárda.
Irán kedden bemutatta első hazai gyártású hiperszonikus ballisztikus rakétáját - jelentette az IRNA állami hírügynökség. A Reuters szerint a lépés valószínűleg fokozza a Teherán rakétaképességével kapcsolatos nyugati aggodalmakat.
Az iráni állami média által közzétett felvételeken látható, hogy a Fattah nevű rakétát egy ünnepségen mutatták be, amelyen részt vett Ebrahim Rahisi elnök és a (Amerikában terrorista szervezetként számon tartott) Forradalmi Gárda parancsnokai.
"A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 kilométer, és képes minden védelmi pajzson áthatolni" - idézte az iráni állami média Amirali Hajizadehet, a Gárda légierejének vezetőjét. A rakéta végsebessége 15.000 km/h.
Oroszország és Kína után Irán a harmadik olyan állam, amely hiperszonikus rakétatechnológiát fejlesztett ki, Amerika egyelőre a tesztelési fázisban van.
A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán is képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.
Tavaly az iszlamista rendszer közölte, hogy épített egy hiperszonikus ballisztikus rakétát, amely képes a légkörben és abból kilépve is manőverezni. Néhány napja mutatták be új ballisztikus rakétájukat, amit észak-koreai tervek alapján már évek óta fejlesztettek. Akárcsak a Farrahnak, annak hatósugarába is belefér az általuk folyamatosan fenyegetett Izrael.
Az állami televízió szerint a Fattah rakéta képes célba venni "az ellenség fejlett rakétaelhárító rendszereit, és nagy generációs ugrást jelent a rakéták terén. Képes megkerülni az Egyesült Államok és a cionista rezsim (így nevezik Izraelt - a szerk.) legfejlettebb ballisztikus rakétaelhárító rendszereit, beleértve az izraeli Vaskupolát".
Az Egyesült Államok és Európa ellenállása ellenére az Iszlám Köztársaság kijelentette, hogy továbbfejleszti "védelmi" rakétaprogramját. Nyugati katonai elemzők szerint azonban Irán néha eltúlozza rakétaképességeit.
Az iráni ballisztikus rakétákkal kapcsolatos aggodalmak hozzájárultak ahhoz, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban úgy döntött, felrúgja Teherán hat nagyhatalommal kötött 2015-ös nukleáris paktumát.