Anyagháború és technikai verseny a drónok párbaja Ukrajnában és Oroszországban, amelybe az egész világ belekeveredett Irántól Kazahsztánon át Kínáig és az Egyesült Államokig.
A nemzetközi jog széttárja a karjait, ha a drónok jönnek szóba. Olyan jogi vákuum jött létre, ami Oroszországra nézve is aggasztó
HIRDETÉSAz orosz védelmi szervek szerint „az ilyen, katonai érzék nélküli támadások nyilvánvalóan kizárólag a polgári lakosságot célozták meg, hogy pánikot szítsanak a békés lakosok körében”. A külügyminisztérium ehhez azt fűzte hozzá, hogy "Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy a legszigorúbb intézkedéseket tegye meg a kijevi rezsim terrortámadásaira válaszul" – noha ennek részleteit nem ismertette.
Még nem világos, hogy a keddi drónokat orosz belterületről indították-e Kijevhez hűségesek erők, vagy a start Ukrajnából történt-e. Egyes kifinomultabb drónok több száz mérföldet is megtehetnek, beleértve az ukrán gyártmányú UJ-22 típust, tehát mindkét verzió lehetséges.
A drón-dilemmára a válaszadás azért is nehéz, mert a katonai célokra is alkalmas drónok tömeges megjelenését a nemzetközi hadijog nem követte le. Ezért jelenleg ezekre az eszközökre nem vonatkozik semmiféle globálisan elfogadott és mindenkire kötelező szabály vagy korlát.
Jogi irányjelzés híján a katonai szakírók is legtöbbször a tüzérségi fegyverzet körébe sorolják be őket, de ez csak kényszermegoldás.
A hidegháború során, majd később is születtek megállapodások a stratégiai fegyverzetekre és a tömegpusztító eszközökre nézve, de azzal senki nem számolt, hogy megjelenhetnek olyan új fegyverek, melyek szintén fokozott fenyegetést jelentenek. Jelen állás szerint az Ukrajnára kilőtt orosz támadó fegyverek egyre nagyobb százaléka drón, és csökken a jóval drágább rakétatüzérség és vadászbombázás aránya.
A legütőképesebb drónok rendkívül technológiaigényesek - ne nézzék hülyének Amerikát!
Az Ukrajna ellen bevetett drónok túlnyomó többsége iráni gyártmányú (Shahed 136), melyek alacsony fizikai és technológiai nívón állnak, és az ukrán légvédelem jelentései szerint 90-95 százalékukat le is szedik. A bennük elrejtett technológia (GPS, repülésvezérlő) jórészt nyugati eredetű, amiket szerte a világból lopkodnak össze, vagy a nyugati szankciókat megkerülő rejtett céghálózatoktól szerzik be.
Hogy csak egy példát említsünk, a Szervezett Bűnözést és Korrupciót Kutató Központ (OCCRP) részletes vizsgálata szerint például Kazahsztán jelentős összekötő szerepet játszik Oroszország drónokkal való ellátásában. Ennek egyik módja, hogy kazah cégek elektronikai leányvállalatokat alapítanak Hollandiában és Németországban, majd a termékeket Oroszországnak adják át. Ezek egy része onnan kerül tovább Iránba, ahol az újabb típusú drónok építéséhez használják fel.
Az integrált áramkörök importja Kazahsztánba több mint kétszeresére nőtt az orosz invázió óta, és 2022-ben elérte a 75 millió dollárt, szemben az előző évi 35 millióval. A február végén Asztanába látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte is kazah partnerének, hogy ne nézzék teljesen hülyének Amerikát, mert az USA tud a rejtett ügyletekről, és szankció alá fogja rendelni a benne résztvevőket.
Ugyanakkor az Egyesült Államok még nem ütött meg ennél keményebb hangot, mert nem akarja a billegő közép-ázsiai kormányzatokat Oroszország felé lökni.
Hasonló okból egyelőre eltűrik azt is, hogy kínai cégek is részt vegyenek a rejtett ügyletekben, mert a drónok jelentette katonai veszélyeztetettség egyelőre nem érte el a kritikus szintet.
Ugyanakkor lebecsülni sem szabad őket
Egyfelől, mert alacsony áruk miatt az öngyilkos (vagyis "buta" és egyszer használatos) drónok tömegesen bevethetők és ezzel találati arányuk is nőhet. Egy Shahed értéke mintegy 20 000 dollár, míg lelövésének költsége elérheti a félmilliót. Ez a hatalmas értékkülönbség rendkívül megterheli a védekező felet, aki kénytelen drága és fejlett technológiáit ezekre az eszközökre elpocsékolni.
De ahogy a támadó rendszerek fejlődését mindig követi a védekezés javulása, kezdenek megjelenni azok a megoldások, amelyek szelektálni képesek a berepülő eszközök között. Az izraeli légvédelem például már kifejlesztett olyan felismerő eszközöket, melyek megállapítják a támadó fegyver veszélyességét, várható pályáját és célpontját, és nem törekednek arra, hogy feltétlenül lelőjék mindegyiket.
Hogy áll Ukrajna ezekkel az eszközökkel?
A háború első (meglepetésszerű) szakaszában Ukrajna kereskedelmi és privát drónokat kezdett hirtelenjében katonai célokra átalakítani. Egy jelenleg ukrán katonaként szolgáló szoftverfejlesztő azt mondta a Reutersnek, hogy egy 300 dolláros drón, ami a kereskedelmi forgalomban is kapható, átalakítható úgy, hogy olyan robbanóanyagokat szállítson, amelyek képesek orosz tankokat is megsemmisíteni. Erre több példa is akadt a későbbiekben, főként Dnyipropetrovszk közép-keleti régiójában.
Taktikai szinten ezek az eszközök ijesztőek és lélektanilag is hatékonyak, mert szüntelen rettegésben tartják az ellenséget. Hosszú távú csapásokra viszont természetesen nem alkalmasak.
"Az is lehet, hogy Oroszországnak sokkal kevésbé kifinomult a légvédelme, mint azt bárki gondolta volna" - mondja egy szakértő -, vagy az ukránok már kifinomult gépeket működtetnek, és taktikailag intelligens módon telepítik őket.
A nyilatkozó Blake Resnick, a BRINC nevű cég vezérigazgatója szerint ha a drónokat Ukrajna területéről indították, akkor a GPS-jelek meghamisításával vagy összezavarásával messzire el lehet jutni Oroszország területén. Resnick véleménye azért mérvadó, mert ő is részt vesz Lengyelországban ukrán katonák kiképzésében a drónok használatára.
Az ukránok többször bizonyították, hogy képesek drónokkal csapást mérni Oroszországon belül, például amikor decemberben megtámadták az orosz területek mélyén fekvő Engels légitámaszpontot, a múlt hónapban pedig egy olajszállító tartályhajót a Krím-félszigeten fekvő Szevasztopolban.
Az Egyesült Államok egyelőre tartózkodik attól, hogy kifinomultabb harci drónokat biztosítson Ukrajnának, de Kijev hozzájut magas színvonalú eszközökhöz más nyugati szövetségeseitől. Ukrajna a "United24" adakozási platformon is működtet egy programot, melynek célja drónok vásárlására való pénzgyűjtés. Ennek során több száz millió dollárt gyűjtött már össze. Erre is alapozva állítja Oleksi Reznikov ukrán védelmi miniszter, hogy Ukrajna 550 millió dollárt tervez további drónfejlesztésekre.
HIRDETÉSAlekszandr Kots, egy hangadó orosz katonai blogger szerint Ukrajna még nem képes drónokkal meggátolni egy nagyobb orosz ellentámadást, sem jelentős károkat okozni az infrastruktúrában, de a támadások növekvő mértékével Moszkvának mindenképpen számolnia kell.