A Baszkföldi Egységpárt 44 börtönviselt jelöltet indít, akiket anno terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el. Az ETA áldozatainak hozzátartozói a választási törvény reformját sürgetik, de a kormány aligha fogja felülírni az évekkel ezelőtt lefektetett szabályokat.
HIRDETÉS1978 márciusában robbanás rázta meg a Lémonizi Atomerőmű egyik reaktorát, minek következtében meghalt két fiatal munkás, tizennégyen pedig megsebesültek. A baszkföldi létesítményt percekkel korábban hívta fel José Antonio Torre Altonaga, az atomerőmű egyik villanyszerelője. Altonaga a telefonban már nem az atomerőmű dolgozójaként azonosította magát, helyette az ETA néven ismert terrorista csoport katonai szóvivőjeként mutatkozott be.
Altonaga kulcsszerepet játszott az atomerőmű elleni támadásban, ugyanis ő juttatta be társait az épületbe. Később húsz évig ült börtönben, szabadulása után pedig a politika felé fordult. A Baszkföldi Egységpárt listáján az észak-spanyolországi Munguía településen indul a 2023-as spanyol regionális választásokon.
Álarc mögül a politikai színtérre
Az ETA terroristacsoport 2011-ben bejelentette, hogy véget vet az erőszaknak, 2018-ban a szervezet lefegyverezte magát, tagjai viszont azóta is aktív szerepet vállalnak a helyi politikában. A Baszkföldi Egységpárt a helyi és regionális választásokon 44 olyan jelöltet indít, akiket a terrorszervezethez való tartozás, vagy a vele való együttműködés miatt ítéltek el, köztük 7 olyan jelöltet, akik gyilkosság miatt ültek. Őket ráadásul éppen azon a településen ítélték el, ahol éppen indulni készülnek.
Az áldozatok hozzátartozóit sokkolta a választási lista, és arra kényszerítették a hét jelöltet, hogy lépjenek vissza a megmérettetéstől, ám a visszalépésről szóló döntés túl későn érkezett ahhoz, hogy levegyék őket a szavazólapokról. A hét politikus (ex-terrorista) megígérte, hogy amennyiben megválasztják őket, nem veszik át a hivatalt.
A Baszkföldi Egységpárt listáján persze még így is maradt 37 priuszos, ami közéleti vitát gerjesztett Spanyolországban, a kormányon pedig nagy a nyomás, hogy foglaljon állást a kérdésben. „Vannak dolgok, melyek talán legálisak, de ettől még tisztességtelenek" – közölte Pedro Sánchez miniszterelnök (egyben a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára), csakhogy ez nem állásfoglalás, ez a válasz elodázása, ami a spanyol Néppártnak egyáltalán nem tetszik.
Megengedő választási törvény
A Népppárt az ETA áldozatainak hozzátartozóival együtt a választási törvény szigorításáért könyörög, miszerint az egykori terrorszervezet tagjai ne indulhassanak képviselői mandátumokért. A párt egészen odáig ment, hogy a Baszkföldi Egységpárt betiltását kérte, de a főügyészég a beadványukat határozottan lesöpörte az asztalról, és közölték:
A pártot nyilván nem fogják megszüntetni, bármennyire is szeretnék azt az ellenfelei. Daniel Portero, a Néppárt parlamenti képviselője az Egységpárt választási listáját látva az ETA áldozatait támogató egyesületekkel karöltve panaszt nyújtott be , és információkat kértek, hogy a párt jelöltjei teljesen letöltötték-e korábbi büntetésüket. Válaszában az ügyészség leszögezte: a jelöltek a büntetést letöltötték, azaz nem lehet őket kizárni a választásokról, de ez a válasz az áldozati oldalt távolról sem nyugtatta meg.
Portero 26 éves volt, amikor 2000-ben az édesapját, az andalúziai Legfelsőbb Bíróság főügyészeként dolgozó Luis Porterót hátulról lelőtte az ETA egyik tagja.
Portero azt mondta az Euronewsnak, hogy sosem felejti el azt a napot, máig emlékszik minden egyes mozzanatára a felkeléstől egészen a lefekvésig. Hozzátette, hogy nehéz is lenne feledni, amikor a politikusok folyton felhozzák az Egységpárttal kapcsolatos vitát. Tény: a párt választási listája legális, de a jelöltek névsora sebeket tép fel az ETA-áldozatok hozzátartozóiban. Portero épp ezért
szerinte ez ellentétes a 2002-es párttörvénnyel. A spanyol jog viszont kimondja, hogy még az alkotmányos rendszerrel ellentétes politikai eszméknek is helyet kell kapni a politikában, de Portero ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „az ETA áldozataként úgy érzem magam, mintha zsidó lennék, és a nácik visszatértek volna a közéletbe. A kérdés itt az, hogy az állam miért nem nyúl a joghoz, amikor a társadalom egy részét sértik és megalázzák."
Portero szerint az Egységpárt támogatása a spanyol kormánykoalíciónak kedvez, ugyanis Pedro Sanchez egyes javaslataira rábólintanak, és ez segíti a baszk politikai csoportot abban, hogy megőrizzék a választási listájukat.
Törvényesség vs. erkölcs
Az ETA egykori tagjai évek óta indulnak a baszkföldi választásokon. Köztük az egyik leghírhedtebb eset Juan Carlos Yoldié volt még 1987-ben, aki a rácsok mögött ülve jelentkezett be a baszk regionális kormány elnöki székére.
Az indulók sorában volt az egykori ETA-főnök José Antonio Urrutikoetxea, ismertebb nevén Josu Ternera akinek az Interpol egyik legkeresettebb bűnözőjeként sikerült szereznie egy helyet a baszk parlamentben.
Ludger Mees, a Baszkföldi Egyetem történelemprofesszora szerint ezek az esetek
Mees ezzel együtt elutasítja annak a lehetőségét, hogy jogi akadályokat gördítsenek a pártlisták elé. „Még gyilkolt az ETA, amikor arra kértük őket, hogy hagyják abba az öldöklést, és vegyenek részt a parlamenti politikában. Arra kértük őket, hogy váljanak normális politikai párttá. Megtették, de egyeseknek ez nem tetszik" – mondja Mees. Portero szerint a Baszkföldi Egységpártnak számos olyan támogatója van, akik sosem követtek el bűncselekményt, épp ezért úgy véli, hogy nekik kéne a választási listáikon szerepelniük. „Az Egységpárt jelenleg viccet csinál az ETA áldozataiból" – mondja.
Mees kételkedik azzal kapcsolatban, hogy különböző szabályokkal befolyásolják a választási listákat. „Hozhatunk új szabályokat, de mikor mondanánk azt, hogy elég? Vagy megtiltanánk minden olyan jelölést, ami nem tetszik? – teszi a fel a kérdést, majd leszögezi: – Ez ellentétes lenne a demokrácia intézményével.”
Az ETA
A baszk nacionalista mozgalom 1958-ban alakult azzal a céllal, hogy Baszkföldet teljes mértékben függetlenítsék Spanyolországtól. A mozgalom rengeteg különböző ágra bomlott, mielőtt terrorszervezetté vált. 1968-tól 2011-ig számos gyilkosság, emberrablás, merénylet köthető hozzájuk, ezeket szinte mindig hivatalos állami, rendvédelmi személyek ellen követték el. 1973. december 20-án meggyilkolták Luis Carrero Blancót, Spanyolország akkori miniszterelnökét.