Az ország 2030-ra felére csökkentené közlekedésből származó kibocsátását.
A bal oldali közlekedés hátráltatja Új-Zéland klímacéljainak elérését, mivel áttételesen ennek köszönhető, hogy nem fut elég elektormos autó az útjaikon.
Az elsőre viccesen hangzó megállapítást Henry Cook, a Guardian szerzője fogalmazta meg kérdés formájában, ugyanakkor a probléma nagyon is valós, mivel az országban Nagy-Britanniához, Ausztráliához és Japánhoz hasonlóan a bal oldali közlekedés terjedt el, azonban nincs saját autógyártása, így teljes mértékben importra szorul.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az új-zélandiak szemében az autó nem igazán számít státusszimbólumnak, ezért nem meglepő, hogy a járművek átlagéletkora már öt évvel ezelőtt is meghaladta a 14 évet. Sok középosztálybeli család vásárol Új-Zélandon "új", tehát frissen behozott autót.
A használt autókat elsősorban Japánból importálják, azonban további nehézség, hogy az ottani újautó-eladások mindössze 2 százalékát teszik ki az elektromos járművek, amiből következően a használtpiacon sincs sok belőlük.
Mindeközben a számok azt mutatják, hogy az új-zélandiak szeretik az autókat, illetve szeretnek vezetni. Az országban 10 emberre nyolc kocsi jut, ezek pedig átlagosan 8 ezer kilométert tesznek meg évente, amik különösen nagy számok, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes népesség körülbelül ötöde gyerek.
A kormány tervei szerint 2030-ra lefeleznék a közlekedésből származó káros anyagok kibocsátását, de egyelőre nem látszik a megoldás, így a cikkíró szerint érdemes lenne megfontolni az áttérést a jobb oldalra.