NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Zsugorodik a világ Putyin körül – az elfogatóparancs soha nem veszti hatályát

Céllövölde az ukrajnai Lvivben, 2022 márciusában
Céllövölde az ukrajnai Lvivben, 2022 márciusában Szerzői jogok AP Photo/Bernat Armangue
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Jogi szakértők szerint nem kizárt, hogy Putyin végül Hágában fog kikötni, ahol más háborús bűnökkel vádolt személyeket is bíróság elé állítottak. Ellenkező esetben „úgy hal meg, hogy a lelkén szárad a bűncselekmény”. Korábban senki sem hitte, hogy Milošević a vádlottak padján végzi.

HIRDETÉS

Sokan meglepetésnek tartják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen most, és egy szokatlan vád alapján, ukrán gyermekek deportálása miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A vád az ügyészség szerint megalapozott, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az orosz erők ennél könyörtelenebb atrocitásokat is elkövettek Ukrajna területén. Egyesek nem tartják valószínűnek, hogy Putyint valaha is bíróság elé állítják, az viszont bizonyos, hogy zsugorodik számára a világ. A Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapozó Római Statútumnak ugyanis 123 tagja van – köztük Magyarország – így elvileg ezek bármelyikében őrizetbe vehetik. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények után szinte senki sem gondolta, hogy a főbűnös, Slobodan Milošević szerb elnök Hágában a vádlottak padjára kerül. Tévedtek.

Vlagyimir Putyin belépett azon ország- és nemzetvezetők nem is olyan előkelő, se nem rövid sorába – elöljáróban csak a náci Németország hangadóira, Szálasi Ferencre, Pol Potra, Augusto Pinochetre, Idi Aminra, Szaddám Huszeinre vagy az újkori balkáni hadurakra emlékeztetünk –, akiket háborús bűnök elkövetésével vádoltak meg. A Nemzetközi Büntetőbíróság, az ICC elfogatóparancsa egyelőre jelképes intézkedés, mégis elmélyítette az orosz elnök elszigeteltségét, és megtörte a büntetlenség auráját, amely azóta övezi, hogy egy évvel ezelőtt csapatokat vezényelt Ukrajnába.

A törvényszék Putyint tartja felelősnek az ukrán gyermekek elrablásáért és deportálásáért, akik közül az invázió óta több ezret toloncoltak Oroszországba. Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz gyermekjogi biztos, Marija Lvova-Belova ellen is, aki a Kreml által támogatott, a gyermekeket Ukrajnából deportáló program nyilvános arca.

Mindkét orosz „felelős a lakosság törvénytelen deportálásának háborús bűntettéért és a lakosságnak Ukrajna megszállt területeiről az Orosz Föderációba történő törvénytelen áthelyezéséért” – érvelt a bíróság.

Hogy félreértés ne essék: elenyésző a valószínűsége, hogy Putyin a közeljövőben bíróság elé álljon. Emlékeztetőül: ugyanígy vélekedtek a szerb elnökről, Slobodan Miloševićről is, aki ellen az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék, az ICTY 1999-ben emelt vádat, majd 2001-ben letartóztatták, és Hágába szállították.

Miután a Nemzetközi Büntetőbíróság nem ítélkezhet a vádlottak távollétében, Oroszország, amely nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, „értelmetlennek”, Dmitrij Medvegyev pedig egyenesen „toalettpapír” értékűnek minősítette a két orosz állampolgár ellen kiadott elfogatóparancsot.

A bírósági intézkedésnek mégis vitathatatlan erkölcsi súlya van, mivel Putyint egy sorba állította mások mellett Omar el-Basírral, a dárfúri atrocitásokkal vádolt, leköszönt szudáni elnökkel.

„Megalapozottan feltételezhető, hogy Vlagyimir Putyin egyéni büntetőjogi felelősséggel tartozik” – szögezte le a bíróság, amelyet több mint két évtizede hoztak létre háborús bűnök, népirtás és emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálására. A 2002 júliusában hatályba lépő Római Statútumot 139 nemzet képviselője írta alá. A nemzetközi szerződéssel összhangban alakult meg hágai székhellyel a büntetőbíróság, amely a legsúlyosabb jogsértéseket, egyebek között a háborús bűnöket, a népirtást és emberiség elleni bűncselekményeket vizsgálja ki. Oroszország mellett Kína, India és az Egyesült Államok sem tagja az ICC-nek, holott Washington 2000-ben csatlakozott a Római Statútumhoz.

Ennek ellenére a Fehér Ház is üdvözölte a hágai döntést.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnöket követett el. A Nemzetközi Büntetőbíróság által az orosz államfő ellen kiadott elfogatóparancs megalapozott vádakon alapszik” – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

A vád alól nem oldozhatják fel magukat

Gyakorlati szempontból az elfogatóparancs korlátozhatja Putyin (és Lvova-Belova) utazásait, mivel a Nemzetközi Büntetőbírósághoz csatlakozott 123 ország bármelyikében letartóztathatják. A listán gyakorlatilag az összes európai ország – köztük Magyarország –, valamint több afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország szerepel.

Emberi jogi aktivisták és ukrán tisztviselők az elfogatóparancsokat annak bizonyítékaként üdvözölték, hogy Putyin és beosztottjai többé nem cselekedhetnek büntetlenül Ukrajnában. Putyin számára, aki a Kremlben már így is szűk tanácsadói körrel ténykedik, a világ kétségtelenül zsugorodik annak ellenére, hogy Moszkvában fogadhatja vendégeit, és néhány „baráti” országba is ellátogathat.

Az elfogató parancsok fényt derítenek az orosz brutális háború egyik legfájdalmasabb és legmegrendítőbb mellékszálára: az ukrán gyerekek és tizenévesek erőszakos áttoloncolására Oroszországba vagy Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részeire. Sokan közülük árvák. Ukrán illetékesek szerint másokat szüleiktől vagy törvényes gyámjaiktól választottak el. Oroszország elismerte kétezer gyermek deportálását, ukrán források azonban 16 226 esetről számoltak be. Ezt a számot független források nem erősítették meg.

„Lehetetlen lenne ilyen bűnös műveletet végrehajtani a terrorista állam legfőbb vezetőjének parancsa nélkül” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatában, amelyben Putyin elfogatóparancsát a „történelmi felelősségvállalás” kezdeteként üdvözölte.

Putyin „páriává”, kitaszítottá vált – idézte a New York Times a State Department büntetőjogi hivatalának volt vezetőjét.

„Ha útra kell, a letartóztatását kockáztatja” – emlékeztet Stephen Rapp, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogatóparancs „soha nem veszti hatályát”.

Ráadásul a nagykövet szerint Oroszország nem tudja elérni a nemzetközi szankciók feloldását a bírósági végzések teljesítése nélkül. Rapp szerint Putyin végül Hágában fog kikötni, ahol más háborús bűnökkel vádolt személyeket is bíróság elé állítottak. Ellenkező esetben Putyin „úgy hal meg, hogy a lelkén szárad a bűncselekmény”.

Merész lépés

Az elfogatóparancsok nyilvános jellege és a bűncselekmények szűk köre kérdések sorát vetette fel jogi szakértők körében, akik úgy vélik: a bíróságra nagy nyomás nehezedett, hogy egyenesen Putyin ellen lépjen fel.

HIRDETÉS

Az orosz csapatok az ukrán városokra mért tüzérségi csapások során ártatlan civilek tízezreit ölték meg, és a civil infrastruktúrát pusztították el. Emiatt az ICC – beavatottak szerint – várhatóan még egy ügyet nyit majd, vélhetően az infrastruktúra elleni orosz támadásokra fókuszálva.

Putyin személyes célba vétele merész lépés a bíróság részéről, amely akár a középszintű orosz tisztviselőkkel kezdhette volna vizsgálatát, és úgy juthatott volna el az orosz elnökig – mondta a University College London igazgatója, a nemzetközi jog szakértője. „Kétségtelenül sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy miért éppen ez a bűncselekmény, és miért pont most hozták nyilvánosságra a döntést” – magyarázta Philippe Sands.

Az amerikai bírósági gyakorlattal ellentétben, ahol a gyanúsítottak ellen általában már a letartóztatás előtt vádat emelnek, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim Khan olyan bizonyítékokat terjesztett a bírói testület elé, amelyek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsítottak háborús bűnöket követtek el. A letartóztatási parancsok alapján tudomásukra hozták, mivel vádolnák őket nagy valószínűséggel abban az esetben, ha bíróság elé állnának.

Mikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova a Kremlben, 2022 márciusábanMikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

Amennyiben Putyint és Lvova-Belovát őrizetbe veszik és a hágai bíróság elé állítják, akkor tárgyalás előtti meghallgatásra kerül sor. Ezen az ügyészek olyan bizonyítékokat sorakoztatnak fel, amelyek szerintük elegendőek ahhoz, hogy az ügy bíróság elé kerüljön.

A bökkenő az, hogy ha a gyanúsított elkerüli a letartóztatást, elmarad a meghallgatás a vádak „megerősítésére” – emlékeztet a Yale nemzetközi joggal foglalkozó professzora, a Külügyminisztérium korábbi vezető jogásza.

HIRDETÉS

Harold Hongju Koh mégis úgy véli, hogy a bíróság intézkedése „hasznos”, mert egyrészt elriaszthatja Kínát attól, hogy fegyvereket adjon Oroszországnak, másrészt elrettentő üzenettel bír más orosz illetékesek számára, hogy ne vegyenek részt háborús bűncselekményekben, köztük a gyermekek deportálásában.

Az Ukrajnából elrabolt gyermekek történetét kevésbé titkolták, mint a háború során elkövetett más bűncselekményeket részben azért, mert az orosz illetékesek igyekeztek humanitárius erőfeszítésként feltüntetni a gondoskodást a háború legfiatalabb áldozatairól.

„Nem akartam menni” – mondta ezzel szemben egy 14 éves kislány, aki egy mariupoli tüdőszanatóriumból próbált elmenekülni, és így került Moszkva melletti nevelőszüleihez. „De senki sem kérdezett” – panaszolta Anja.

A New York Times tényfeltáró cikkében több elhurcolt ukrán gyermeket azonosított, és a kényszerítés, a megtévesztés, valamint az erőszak gyötrelmes folyamatát írta le. Oroszországba érkezésük után a gyerekeket gyakran átnevelő otthonokban helyezték el.

Egy nappal az elfogatóparancsok kiadása előtt az ENSZ egyik vizsgálóbizottsága háborús bűncselekménynek minősítette, hogy Oroszország gyermekeket és más civileket hurcolt el Ukrajnából Oroszországba. A jelentés leszögezi, hogy az általa vizsgált esetek egyike sem igazolható a nemzetközi jog alapján.

HIRDETÉS

Az ICC főügyésze szerint a gyermekek illegális deportálása nyomozói számára prioritást élvez. „A gyermekeket nem lehet háborús zsákmányként kezelni” – szögezte le Karim Khan azok után, hogy meglátogatott egy dél-ukrajnai gyermekotthont, amely szerinte a deportálások következtében kiürült.

Háborús bűnökkel vádolt vezetők

Jóval a Nemzetközi Büntetőbíróság felállítása előtt, közvetlenül a világháború befejezése után a náci Németország vezetőit háborús bűncselekmények vádjával állították a bíróság elé Nürnbergben. A négy évig tartó per után a huszonnégy vádlott közül tizenegyet kivégeztek, a többiek hosszú börtönbüntetést kaptak. Adolf Hitler nem várta meg ítélethozatalt; tizenegy nappal a szövetségesek győzelme előtt önkezével vetett életének berlini bunkerében.

Szálasi Ferenc alig hat hónapig tartó rémuralma alatt – 1944 októbere és 1945 májusa között – a becslések szerint 10-15 ezer zsidóval végeztek Magyarországon. A „nemzetvezetőt” halálra ítélték, és három miniszterével, valamint főideológusával együtt 1946-ban felakasztották.

Ebben az évben végezték ki parancsnoki felelősségére hivatkozva Jamasita Tomojuki japán tábornokot a Fülöp-szigeteken, akit az 1945-ben hadifoglyok és civilek ellen elkövetett háborús bűnök miatt ítéltek el. A világháborús japán katonai vezetők felett Jokohamában ítélkeztek: kivétel nélkül mindenki bűnösnek találtak. A legenyhébb büntetés hét év volt, a legsúlyosabb a halál.

Emberiesség elleni bűncselekmények vádjával az argentin junta tábornokait állították bíróság elé a nyolcvanas években. Jorge Videla életfogytiglant kapott, majd amnesztiában részesítették, aztán újra ötven évre ítélték. A börtönben halt meg 2013-ban.

HIRDETÉS

A ruandai népirtásban a becslések szerint nyolcszázezer embert, jobbára a tuszi törzs tagjait mészárolták le. A Biztonsági Tanács által létrehozott nemzetközi törvényszék kilencvenhárom ügyet zárt le. A vádlottak szinte kivétel nélkül a többségi hutu etnikum tagjai voltak – köztük a volt miniszterelnök is. Jean Kambanda hat vádpontban, a népirtásban is bűnösnek vallotta magát. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

AP Photo/Santiago Llanquin
Augusto Pinochetre így emlékeznek a chilei művészekAP Photo/Santiago Llanquin

Augusto Pinochet volt chilei elnököt 1998 októberében Londonban tartóztatták le, ahová orvosi kezelésre járt. Az elfogatóparancsot spanyol bíróság adta ki arra hivatkozva, hogy a chilei és argentin diktatúrák által elkövetett emberiség elleni bűncselekményekre van joghatósága. Hosszas jogi huzavona után azonban a diktátort Chilébe küldték vissza, ahol politikai ellenfeleinek erőszakos eltüntetésével és meggyilkolásával vádolták, miközben azt is vizsgálták, mentális állapota lehetővé teszi-e a méltányos tárgyalást. A tábornok 2006 decemberében szívelégtelenségben halt meg anélkül, hogy elítélték volna.

Pol Pot, a Vörös Khmerek megbuktatott vezetője, a marxista agrárrezsim ideológusa 1998-ban, 73 évesen halt meg a kambodzsai dzsungelben. Becsapta üldözőit, akik azt hitték, hogy már csak napok választják el attól, hogy elfogják és felelősségre vonják kétmillió honfitársuk haláláért.

A Sierra Leone-i polgárháborúban elkövetett, az emberiség elleni bűncselekményekért 2002 és 2012 között huszonegyen kerültek a vádlottak padjára háborús bűnökért, gyilkosságért, nemi erőszakért, rabszolgasorba taszításért, népcsoportok kiirtásáért és az ENSZ békefenntartói elleni támadásokért. Charles Taylor volt libériai elnököt azzal vádolták, hogy ő irányította a Sierra Leonéban atrocitást elkövető lázadókat. A bíróság bűnösnek találta, így ő az első volt államfő, akit a második világháború óta nemzetközi bíróság ítélt el – ötven évre.

Idi Amin, Uganda megbuktatott diktátora 2003-ban, 80 éves kora körül bekövetkezett haláláig Szaúd-Arábiában élt száműzetésben. Rendszere arról híresült el, hogy a hetvenes években megkínozta és megölte feltételezett ellenfeleit. Kegyetlen, extravagáns módszerei társadalmi széthulláshoz és gazdasági hanyatláshoz vezettek a tengerparttal nem rendelkező afrikai országban. Amin megúszta a bírósági tárgyalást.

HIRDETÉS

Az iraki különleges bíróságot az Egyesült Államok által kinevezett kormányzótanács hozta létre 2003 decemberében. Szaddám Huszein volt elnököt azzal vádolták, hogy 1982-ben elrendelte mintegy százötven síita iraki kivégzését az északi Dudzsail városában, 1988-ban Halabdzsában csaknem ötezer kurdot öletett meg vegyi gázzal, 1990-ben pedig megszállta Kuvaitot. Elítélték, majd 2006 decemberében akasztással kivégezték.

Az ICC elfogatóparancsa alapján tartóztatták le Jean-Pierre Bemba Gombo volt kongói alelnököt 2008-ban Brüsszel mellett. Emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűnökkel vádolták, amelyeket a parancsnoksága alatt álló Kongói Felszabadítási Mozgalom erői követtek el 2002 és 2003 között. Bembát 2016-ban szexuális erőszakot is magában foglaló bűncselekményekért – ez volt az első ilyen jellegű ítélet az ICC történetében – tizennyolc évre ítélték. Két évvel később azonban minden vád alól felmentették. Az ICC fellebbviteli testülete ugyanis úgy döntött, hogy Bemba nem vonható felelősségre a harcosai által elkövetett bűncselekményekért. Hazatért, de a nemzeti választási bizottság 2018-ban eltiltotta, hogy elnökjelöltként induljon a választásokon.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2009 márciusában emelt vádat Omar el-Basír szudáni elnök ellen a nem arab etnikumú csoportok elleni kegyetlenségekért Dárfúr térségében – ahol gyilkoltak, kínoztak, és nőket erőszakoltak. Szudán nem tagja a Római Statútumnak, és nem adta ki az elnököt. Négy éve, 2019 áprilisában, hónapokig tartó tüntetések után a szudáni hadsereg lemondásra kényszerítette Basírt. Jóllehet letartóztatták, megerősítették, hogy nem adják ki a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Ugyanebben az évben egy helyi bíróság két évre ítélte korrupciós és pénzügyi bűncselekmények miatt. Tavalyelőtt Szudán megállapodást írt alá az ICC-vel, ami felveti Basír kiadatásának lehetőségét.

Moammer Kadhafi líbiai diktátor, továbbá fia és sógora ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2011 júniusában emelt vádat a Nemzetközi Büntetőbíróság. A zsarnokot még az év októberében megölték a lázadók, fiát pedig szökési kísérlet során tartóztatták le. Kadhafi sógorát és hírszerzési főnökét 2012 márciusában Mauritániában fogták el, majd kiadták Líbiának, ahol 2015-ben halálra ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre.

A hágai különleges bíróság tíz háborús bűncselekmény – köztük gyilkosság, üldözés és kínzás – miatt emelt vádat 2020 júniusában a koszovói elnök ellen. Hashim Thaçi, aki ártatlannak vallotta magát, a lázadó Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai szárnyát vezette. A vádemelés bejelentésére akkor került sor, amikor Thaçi az immár független Koszovó képviseletében Washingtonba készült az Egyesült Államok által közvetített békéltetési tárgyalásokra Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Koszovó államfője kénytelen volt lemondani a fehér házi találkozót. Novemberben lemondott, és három koszovói albán vádlott-társával együtt a scheveningeni börtönbe vonult.

HIRDETÉS

Jobbára itt töltik büntetésüket az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökért elítéltek – nemzeti hovatartozásuktól függetlenül.

Senki sem számított arra, hogy Milošević valaha is börtönbe kerül

A Biztonsági Tanács határozata alapján hozták létre a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló ún. Hágai Törvényszéket, az ICTY-t, még a Nemzetközi Büntetőbíróság megszületése előtt.

Bosnyákok, horvátok és koszovói albánok tömegeit gyilkolták meg kegyetlenül 1991 óta, a megtorlást pedig a szerbek sem úszták meg. A bűncselekmények felderítése már a háború alatt, 1993-ban megkezdődött, 2019-ig pedig összesen 161-en, többségükben szerbek kerültek a vádlottak padjára, akik közül kilencvenet elítéltek.

Radovan Karadžićot, a boszniai szerbek vezetőjét 2008-ban, katonai parancsnokát, Ratko Mladićot pedig 2011-ben tartóztatták le a második világháború óta Európa területén elkövetett legsúlyosabb emberi jogi atrocitásnak tartott srebrenicai mészárlásért. Mindketten évekig bujdosva, álcázva, és a megszokottnál sokkal szerényebb körülmények között tengették életüket.

Karadžić először 40 évet kapott, a fellebbviteli eljárásban azonban életfogytiglanra súlyosbították. Kérésére tavalyelőtt egy brit börtönbe szállították, és ott tölti büntetését. Egy évvel ítélethirdetése után, 2017-ben Mladićot is bűnösnek mondták ki, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

HIRDETÉS
ICTY via AP
Slobodan Praljak 2017 novemberében ítélethirdetés közben ivott mérgetICTY via AP

Ugyanabban az évben ítélethirdetés közben a bíróság előtt ivott mérget Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, és a helyszínen kiszenvedett. Soha nem derült ki, hogy jutott a méreghez.

A főbűnös, Slobodan Milošević szerb elnök ellen már 1999-ben vádat emeltek, és akkoriban senki sem hitte, hogy valaha is a törvényszék elé állítják. Népszerűsége azonban gyorsan apadt, sőt az elnökválasztást is elvesztette. A népharag söpörte el, így 2000. október 6-án kénytelen volt elismerni politikai vereségét. Kiadatásával ezek után is hónapokig tétováztak, és a hatóságok csak 2001 áprilisában vették körül testőreivel őrzött villáját. A rendőrök és a testőrök másfél napig farkasszemet néztek egymással, mire Milošević megadta magát.

Riválisa, az újonnan megválasztott államfő, Vojislav Koštunica ellenezte kiadatását, a később merénylet áldozata lett szerb miniszterelnök, Zoran Đinđić azonban kormányhatározatban engedélyezte. Miloševićet 2001 júniusában egy boszniai amerikai támaszpontra, onnan pedig Hágába szállították.

AP Photo/Fred Ernst
Slobodan Milošević a vádlottak padján, Hágában, 2004 augusztusábanAP Photo/Fred Ernst

Nem érte meg az ítélethirdetést. Szívszélhűdés végzett vele 2006-ban. Az akkori horvát elnök valószínűleg csak betegsége miatt úszta meg a hágai törvényszéket. Franjo Tuđman 1999-ben halt meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Aranyketrecben az orosz elnök: újabb csúcstalálkozót kell kihagynia

Ukrán gyerekek áttelepítésére figyelmeztetnek jogvédők

Moszkva a népirtással kapcsolatos eljárás elutasítását követeli a Nemzetközi Bíróságtól