A spanyol vállalat módszerei ellen rendre felszóltak az állatvédők, de a cégnek mindenre megvan a válasza, és szerintük nem kell aggódni az általuk tenyésztett állatokért.
HIRDETÉSA Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken hatalmas poliptenyésztő farmot létesítene egy spanyol vállalat, a telepen éves szinten egymillió polipot nevelnének. A tudósok és az állatvédők körében is aggodalmat keltett a tervezet, ugyanis a telep veszélyeztetheti az állatvilágban kiemelten intelligensnek számító polipok jólétét.
A BBC a birtokába került dokumentumok alapján azt írja, hogy polipokat még soha nem tenyésztették olyan nagy számban, mint ahogy a Kanári-szigeteken tervezik. Az intenzív tenyésztés kegyetlen vágási módszerekkel jár együtt, noha a tervek mögött álló Nueva Pescanova nevű multinacionális vállalat állítja: a polipok a vágás során nem fognak szenvedni. Jonathan Birch, a London School of Economics docense ehhez annyit fűz hozzá, hogy kutatások bizonyítják, hogy a polipok fájdalmat és örömöt is éreznek, épp ezért nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság 2022 óta "érző lényként" ismeri el őket. Birch és kollégái szerint intenzív poliptenyésztés esetén képtelenség a polipok jólétére odafigyelni.
Hosszú kutatás eredménye
A polip tenyésztésével évtizedek óta kísérleteznek, a Nueva Pescanova pedig 2019-ben jelentette be, hogy kutatásaik során tudományos áttörést értek el. A polip tenyésztése nehéz, ugyanis már a polipok lárváinak is speciális környezetre van szüksége, és csakis élő táplálékot fogyasztanak.
A Nueva Pescanova terveiből kiderült, hogy a magányos, sötéthez szokott állatokat más polipokkal együtt közel 1000 tartályban nevelnék sokszor állandó fényforrás mellett a Gran Canaria szigetén található Las Palmas kikötőjében. A dokumentum szerint úgy vágták volna le őket, hogy áthelyezik őket egy -3 Celsius-fokos, jeges vízzel teli tartályba.
Tanulmányok azonban kimutatták, hogy
az Állategészségügyi Világszervezet pedig a módszer betiltását javasolja abban az esetben, ha a halakat nem kábítják el vágás előtt. A kampány mellé állt már a Tesco, a vállalat ugyanis nem árusít a boltjaiban olyan halakat, melyeket ezzel a módszerrel vágtak le.
Peter Tse professzor, a Dartmouth Egyetem kognitív idegtudományt kutató tudósa szerint kegyetlenség ezzel a módszerrel polipot ölni, ennél jóval humánusabb lenne, ha úgy cselekednének, mint a halászok, akik egyszerűen fejbe verik a kifogott példányokat.
Óriási felvevőpiac
Az utóbbi években mintegy 350 ezer tonna polipot fogtak ki világszerte, ami több mint tízszerese az 1950-ben kifogott mennyiségnek. Tervei szerint a Nueva Pescanova az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán ellátása érdekében évente 3000 tonna polipot tenyésztene, ami körülbelül egymillió állatnak felel meg. A BBC-hez eljuttatott dokumentumban kiemelik, hogy a populációban 10-15 százalékos lehet a mortalitási arány, amivel kapcsolatban a már fentebb is idézett Jonathan Birch azt mondja, hogy szerinte
- ilyen nagyszámú polipot soha nem szabadna együtt, egymás közelében tartani,
- ugyanis ez stresszeli az állatokat,
- és konfliktusokhoz, illetve magas mortalitáshoz vezet.
Birch kiemelte: a 10-15 százalékos mortalitási arány semmilyen állat tenyésztésnél nem lehet elfogadható.
Megváltozott viselkedési formák és a tenyésztés környezeti hatása
A BBC-nek küldött nyilatkozatában azt írta a Nueva Pescanova, hogy gazdaságaikban megfelelően kezelik az állatokat, és vágás során az állataik nem szenvednek. Hozzáteszik: a polipokat tartalmazó tartályokat tengervízzel töltenék fel, különböző tartályokban tartanák a különböző méretű és életkorú polipokat, a víz sótartalmát a hőmérsékletét pedig szigorúan szabályoznák. Az első, 100 fős állományt, azaz 70 hím és 30 nőstény példányt a Pescanova Biomarine Centre kutatóintézetből vennék. Azt írják, hogy sikerült egy olyan fajt házasítani, melynek példányai
Szakértők megjegyezték: a polipok jóléte mellett aggasztó, hogy a telep szennyvizét visszapumpálnák a tengerbe, a polipok tenyésztésének ugyanis nitrogén és foszfátok a melléktermékei. A Nueva Pescanova ezzel kapcsolatban garantálja, hogy megszűnik a szennyvizet, mielőtt visszaengedik a tengerbe, így ígéretük szerint az nem lesz káros hatással a környezetre.